Karácsonyi menü maradék nélkül

Illusztráció (A kép forrása: maradeknelkul.hu)

Magyarországon mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, jelentős része a háztartásokban. A karácsonyi időszakban az átlagosnál is több élelmiszer végzi a szemetesben: nem csupán a sütés-főzéssel járó élelmiszerhulladékok – például tojáshéj – miatt, hanem sokszor a megmaradt készételek is a kukába kerülnek az ünnepek során. Cikkünkben összegyűjtöttük a legpraktikusabb, élelmiszerfeleslegeket megelőző tanácsokat, amelyek segítségével maradék nélkül „vészelhetjük át” a karácsonyt.

„Az a legjobb hulladék, amely nem is keletkezik” – ezt mondja a hulladékpiramis elve, vagyis a megelőzés a legfontosabb. Magyarországon a Nébih 2016-os felmérése szerint egy átlagos magyar háztartásban fejenként 68 kg élelmiszerhulladék keletkezik évente, s ennek a fele megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel, tudatosabb tervezéssel. Az élelmiszerhulladék megelőzéséhez nyújt segítséget a Nébih Maradék nélkül programjának három aranyszabálya: ne vásárolj több élelmiszert, ne főzz többet és ne szedj ki többet, mint amennyit biztosan meg tudsz enni maradék nélkül.

Szerencsére könnyen tehetünk otthonunkban az élelmiszerpazarlás csökkentéséért. Álljon itt segítségül néhány praktikus, élelmiszerfeleslegeket megelőző tanács, különös tekintettel a karácsonyi időszakra:

• Ne feledjük, gyomrunk a karácsonyi időszakban sem nő meg a kétszeresére, így az ünnepi időszakban is törekedjünk arra, hogy ne főzzünk többet, mint amennyit a család biztosan el tud fogyasztani maradék nélkül.
• Mennyiség helyett igyekezzünk a minőséget választani, és a roskadozásig terített asztal helyett inkább igyekezzünk többféle olyan különlegességet megkóstolni, amellyel emlékezetesebbé tehetjük az ünnepet.
• Az ételmaradékokat minél hamarabb tegyük be a hűtőbe.
• Karácsony előtt érdemes kiüríteni a fagyasztót, gondolva arra, hogy a karácsonyi fogásoknak legyen elég hely, hiszen a legtöbb élelmiszer esetében a fagyasztás a legjobb tartósítási mód. Erről szól a Nébih tematikus infografikája.
• A lefagyasztandó ételeket adagonként csomagoljuk el, így elkerülhetjük, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiséget kelljen kiolvasztani. A már egyszer kiolvasztott ételeket ne fagyasszuk le újra! A csomagolásra írjuk rá, hogy mi található benne és mikor fagyasztottuk le, így 2 hónappal később is pontosan tudni fogjuk, hogy mi található az egyes edényekben. A kiolvasztás legbiztonságosabb módja, ha a hűtőben, 0 és 5 ^oC fok között történik.
• Még a leghidegebb napokon se tároljuk az ételeinket az udvaron vagy az erkélyen! Ez télen leginkább a számos betegséget terjeszteni képes rágcsálók és madarak miatt aggályos. Az étel a rágcsálókat még akkor is odavonzza, ha egyébként nem férnek hozzá a csomagolás miatt, így a tárolóedény külső oldala vagy a zacskó is részt vehetnek a betegségek terjesztésében.
  
  

• Ne feledjük: sem a hűtés, sem a fagyasztás nem pusztítja el a kórokozókat, csak lassítja a szaporodásukat! A hűtőből kivett maradékokat ezért fogyasztás előtt mindig alaposan forraljuk fel, így védekezhetünk leginkább az élelmiszerfertőzésekkel szemben.
• Az élelmiszerbiztonsági tanácsok betartása sokat segít abban is, hogy élelmiszereink ne menjenek tönkre idő előtt. Ezzel kapcsolatos tanácsokat az Ételt csak okosan! kampány weboldalán találhatnak.
• Az ünnepi időszakban igyekezzünk bevonni a gyerekeket az ételkészítésbe, akár játékos formában is. A kutatások szerint azok a gyerekek, akik közvetlen tapasztalatokkal rendelkeznek az ételkészítésről, és látják, hogy mennyi munkával, odafigyeléssel jár egy tál étel előállítása, sokkal kevésbé pazarolnak, mint társaik. Emellett a későbbiekben az élelmiszerbiztonsági kockázatokat is rutinosabban kerülik el, mint társaik. Ezzel kapcsolatban játékos ötleteket találhatnak a Maradék nélkül program honlapján.
• Vendégségre készülve igyekezzünk olyan fogásokat is kitalálni, amelyek kevésbé romlandók, így kevesebb élelmiszerhulladék megy veszendőbe. Ha mégis keletkezik maradék, még mindig van megoldás: egy kis kreativitással akár új fogásokat készíthetünk belőlük.
• A hulladékhierarchia elvét követve bizonyos feleslegeket felhasználhatunk a társállatok etetéséhez, a legtöbb növényi eredetű élelmiszerhulladék pedig kitűnően komposztálható.
• Karácsonykor a legtöbb ember azokra is gondol, akiket nem vár terített asztal. A jótékonyság akkor éri el a célját, ha olyan ételt adományozunk, amelyet mi magunk is elfogyasztanánk, vagyis amely élelmiszerbiztonsági szempontból tökéletes. Ha lehet, elsősorban bontatlan csomagolású tartós élelmiszert ajándékozzunk. Még többet segíthetünk azonban, ha nem ételt, hanem az időnket ajánljuk fel, hiszen Magyarországon a vállalkozások adományozási kultúrája magas szintű, így a karitatív szervezetek elsősorban nem a felajánlott élelmiszerben, hanem önkéntesekben szenvednek hiányt.

(Forrás: maradeknelkul.hu)