Milyen lenne a világ hulladék nélkül?

Tisztítsuk meg az országot! program keretében illegálisan lerakott hulladékot szednek össze Mezőcsát határában (Fotó: MTI/Vajda János)

Az egyik, év elején adott interjújában Orbán Viktor azt mondta: „2010 és 2020 közötti tíz év volt az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede. A következő tíz év azonban még jobb lehet”.

Megfogalmazása szerint dimenzióváltás előtt van a magyar gazdasági rendszer, tíz év múlva alig lehet majd ráismerni. Digitalizálják, a szén-dioxid-kibocsátást pedig radikálisan lecsökkentik. Magyarországon

„… egy körforgásos, tehát a saját hulladékát is feldolgozni képes gazdasági rendszer lesz.”

De mit is jelent ez a körforgásos gazdaság?

A ma még kevésbé ismert fogalmat a következő években valószínűleg sokszor fogjuk hallani.

Mielőtt azonban a körforgásos gazdaság mibenlétéről beszélünk, érdemes röviden tágabb nézőpontból is megvizsgálni a zöldpolitikát. A környezetvédelem kifejezetten jobboldali, konzervatív ügy is. Ez annak ellenére így van, hogy napjainkban sokan próbálják úgy beállítani, mintha ez a terület a baloldal politikai terepe lenne.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese hosszabb jegyzetében írt a jobboldali zöldpolitikáról – ezt a téma iránt érdeklődőknek érdemes elolvasniuk. Most itt csak néhány gondolatot emelnénk ki ebből. A baloldal ideológiai megfontolásokból sokszor hatástalan, vagy akár kontraproduktív intézkedéseket hoz zöld kérdésekben is – elég itt a Németországban bezárt atomerőművekre, és a helyettük elégetett hatalmas mennyiségű szénre gondolni. A globalizációval egyre nagyobb méreteket öltő nemzetközi kereskedelem szintén rendkívüli mértékben károsítja a környezetet.

A konzervatív politika ezzel szemben valóban hatékony, lokális megoldások alkalmazásával ér el eredményeket. Vallásos megközelítésben pedig egy keresztény ember számára a teremtett világ védelmének fontossága nyilvánvaló.

Magyarország elkötelezett a gazdaság zöld átalakítása mellett, a betétdíjas termékek körének szélesítése vagy az illegális hulladéklerakók felszámolásának programja csak néhány az utóbbi időben meghozott intézkedések közül. Áder János köztársasági elnök munkájának egyik fókuszában szintén a környezetvédelem áll. Nem a semmiből jöttek tehát Orbán Viktor januári szavai. Ennek a folyamatnak ad keretet a körforgásos gazdaság kialakításának célkitűzése. De mit is jelent ez?

Ghánai férfiak valószínűleg a fejlett világból érkezett hulladékot égetnek egy elektronikaihulladék-lerakó telepen Accrában. Az elektronikus hulladékok égetése a levegő, a talaj és a vizek súlyos szennyezésével jár, mert az e-hulladék ólmot, higanyt, kadmiumot és egyéb nehézfémeket, valamint arzént és számos mérgező vegyi anyagot tartalmaz (Fotó: MTI/EPA/Christian Thompson)

Ha megnézzük például az élővilágot, akkor láthatjuk, hogy itt nem keletkezik hulladék, nincsenek hulladéklerakók. Az egyik faj hulladéka a másiknak táplálék.

A természetben minden körforgásban van.

Ma az emberi társadalom azonban egészen máshogyan működik. Az ipari forradalom kezdete óta a gazdasági rendszer egyre inkább nem a körforgásra, hanem egy vonalas rendszerre hasonlít. A nyersanyagokat kitermelik, feldolgozzák, termékeket állítanak elő belőlük, és ami elromlott, elavult, vagy egyszerűen csak megunt lesz, azt egyszerűen eldobják. Kitermelünk, előállítunk és eldobunk – így keletkeznek a mindent elborító szemétdombok. Ez a rendszer soha nem volt hatékony, azonban napjainkban egyre látványosabb, hogy ez a működés zsákutcába vezet. Ma már 7,8 milliárd ember él a Földön, ráadásul egyre jobb körülmények között, így többet is fogyaszt, és több hulladékot termel.

A körforgásos gazdaság azonban az élővilágot utánozza. Arra alapul, hogy a fogyasztás során nem keletkezik hulladék, hanem a ma termékei a jövő alapanyagaivá válnak.

De mitől lesz ez a rendszer körforgásos? A termékek a felhasználás után visszakerülnek a gyártásba, és újra hasznos árut lehet belőlük előállítani. Az alkotóelemek, a csomagolásuk újragondolásával és áttervezésével biztonságos és lebomló árucikkeket készíthetünk, melyek segíthetnek például a növénytermesztésben.

Mi történik a sűrűn cserélt mobiltelefonokkal, televíziókkal és hűtőgépekkel ebben a megközelítésben? Ezek nem bomlanak le a természetben, azonban azt megtehetjük, hogy úgy tervezzük meg őket, hogy a bennük lévő értékes fémek, műanyagok megőrizzék a minőségüket, és a használatuk után egyszerűen szét lehessen őket szedni, és felújítva újra lehessen őket használni.

Elérhető, hogy a legtöbb felhasznált anyagot többször is újra lehessen hasznosítani. Ha ezeket a termékeket megújuló energia segítségével gyártják és szállítják, akkor egy olyan gazdaságot kapunk, ami hosszú távon is fenntartható, sőt gyarapodást is biztosít az embereknek.

Erről mindenkinek eszébe juthatnak a szelektíven gyűjtött PET palackok vagy a visszaváltható sörösüvegek – ezek mind-mind fontos elemei egy körforgásos gazdaságra való átállásnak. Azonban a végcél ennél sokkal több, hosszú távú gondolkodásra van szükség, amely biztosítja, hogy a leírt módon már a termékek tervezésétől tudjuk azt, hogy mi lesz egy termékből, miután a használójának már nem lesz rá szüksége.

Újrahasznosított PET palack, késztermék és granulátum a Food-Grade Élelmiszeripari PET Műanyaghulladék Újrahasznosító Innovációs Központban Karcagon (Fotó: MTI/Bugány János)

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évente az elszállított települési hulladék mennyisége mintegy 2,5 millió tonna Magyarországon, tehát minden magyarra nagyjából 250 kiló jut. Van tehát még hová fejlődni.

A körforgásos gazdaság kialakítása nem egy vállalatról és termékről szól, hanem arról, hogy a gazdaság minden szereplője együttműködik, hogy a célok megvalósuljanak. Ehhez nyilvánvalóan szükség van a kormányzati koordinálásra, támogatására is. Orbán Viktor, amikor a körforgásos gazdaság kialakításáról beszélt, akkor is világossá tette, hogy ez a támogatás a magyar kormányzat részéről megvan.

(Forrás: hirado.hu)