Hívjatok fel, ha hazaértetek - ilyen a szeretlek másképp

A szeretetnyelv lényegében az, hogy hogyan fejezzük ki szeretetünket egymás felé. Ezt négy fő tényező határozza meg. Személyiségünk, gondolkodásunk, az, hogy családunktól mit tanultunk (ugyanis a szeretetnyelv tanulható, így nagymértékben befolyásolja a nevelés), valamint generációnk. Utóbbi azt jelenti, hogy „a társadalom mit mond a szeretetről” – mondta Steigervald Krisztián.

A generációkutató szerint a kilencvenes évek óta téma a szeretetnyelv. Ezáltal napjainkban óriási generációs különbség van jelen a szeretetkifejezésben.

Magyarországon például az a nagyszülő, aki azt mondja, hogy „csak neked főztem”, vagy „hívjatok, fel, hogyha hazaértetek”, tulajdonképpen azt mondja, hogy szeretlek.

„Az ő generációs szeretetnyelve ebből a szempontból nagyon más, mint a 21. századi szeretetnyelv” - magyarázta a szakember.

(A kép forrása: Pixabay)

Az amerikai család- és párterapeuta, Gary Chapman által meghatározott öt szeretetnyelv: az elismerő szavak, az érintés, a minőségi idő, az ajándékozás, és a szívesség. Az elismerő szavakat ma már a motiváció egyik célravezető eszközének tartjuk. Az érintés sem volt mindig jellemző, az idősebbek másképp próbálták kifejezni szeretetüket. Ellenben a 21. századi embernek szüksége van rá.

A minőségi idő a kutató szerint részben online, részben offline is megoldható, a kulcs a tudatosság. Bár közeleg Bálint-nap, ha szeretünk ajándékozni, javasolt inkább rendszeresen, apróbb ajándékokkal tenni azt, mint egy nagy ajándékkal évi egyszer. A szívességek esetében fontos, hogy tudjunk szívességet kérni szeretteinktől, így adhatjuk tudtukra, mi az, amit igénylünk. Ehhez viszont elengedhetetlen az önismeret.