Rovarapokalipszis közeleg

Illusztráció (A kép forrása: Pixabay)

Évente 1-2 százalékkal csökken a rovarpopuláció a földön, a méhfajok negyede eltűnt a 90-es évek óta, a monokulturális mezőgazdaság, a vegyszerek, az urbanizáció, de még az enyhe telek is a beporzók ellen dolgoznak.

A One Earth című tudományos lapban megjelent kutatás szerint az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a méhfajok száma a vadonban. Egy múzeumi adatokat, egyetemi kutatásokat és lakossági megfigyeléseket összegző nemzetközi adatbázis szerint a méhfajok negyede eltűnt az 1990-es évek óta. Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta, hogy a beporzó rovarokról nehéz akár tér-, akár időbeli részletes adatokat szerezni, az említett tanulmány viszont igyekezett térben és időben is nagy spektrumot lefedni múzeumi példányok, egyetemi adatok és más források segítségével.

A szakember kiemelte, hogy 2018-tól az Európai Uniónak is van beporzó stratégiája, ennek fontos eleme, hogy Európa-szerte elinduljon a beporzó rovarok monitoringja. Ez a megfigyelés részben a szakértők által gyűjtött adatokra, részben az állampolgárok megfigyeléseire támaszkodna. Most kezdődik az a szakasza a programnak, amely előkészíti azt, hogy ide megfigyelőnek lehessen jelentkezni, amint ez beindul, az Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz majd ennek népszerűsítésében.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában azt írják a rovarapokalipszisról, hogy évente egy-két százalékkal csökken a rovarpopuláció. Kovács-Hostyánszki Anikó aggasztónak tartja a tendenciát. Azt mondja, nehezen megjósolható, hogy mi történik ezen a téren mondjuk a következő száz évben, és nagyon meghatározó, hogy mit teszünk mi most a rovarok érdekében. Fontos, hogy életteret biztosítsunk a beporzó rovarok számára, a monokulturális termesztést, amelyben a szántóföldek kiszorítják a rovarok természetközeli élőhelyeit, a fasorokat, mezsgyéket, sövényeket, gyepterületeket, érdemes lenne átfordítani változatosabb tájképpé. A másik sarkalatos pont a nagy mennyiségű vegyszerhasználat, mert ez is az egyik fő okozója a rovarpusztulásnak.

De nemcsak a mezőgazdaság dolgozik a rovarok ellen, figyelmeztet a kutató, hanem a globális klímaváltozás, ezzel együtt az egyre nagyobb urbanizáció is, hiszen visszaszorítja a természetes élőhelyeket, így a beporzókat is. Az enyhe telek, amikor Magyarországon pillangót lehet látni január derekán vidáman röpködni a kertben, a méheknek nem tesznek jót. A tél nyugalmi időszak a rovaroknak, a kaptárban élő házi méhek ilyenkor igyekeznek magukat melegen tartani, a korábban felhalmozott, begyűjtött táplálékot élik fel. Ha enyhe az idő télen, nem tudnak olyan nyugalomban lenni, több energiát használnak fel, így tavasszal legyengültebbek lesznek.

(Forrás: agrarszektor.hu)