Miért ne építsünk kőtornyokat a természetben?

A manapság divatos kőtoronyépítés egy seregnyi apró élőlény élőhelyét teszi tönkre (A kép forrása: Pixabay)

Kisebb-nagyobb kőtornyokkal ma már a patakpartoktól kezdve a magashegységekig sok helyen lehet találkozni. Vannak olyanok, akik azt mondják, számukra a kőtornyok építése egyfajta meditáció. A Himalájában valóban vannak olyan kőtornyok, amelyeket vallási okokból állítottak, és egyfajta imádságként vagy a halottak előtti tisztelgésre szolgálnak. A kőrakásoknak persze a magashegységekben gyakorlati funkciójuk is lehet, például utak jelzésére használják ezeket.

Napjainkban azonban a kőtornyok építése elsősorban egy divattá lett szokás, a közösségimédia-oldalak kedvelt fotótémája, melynek itthon is sokan hódolnak. Például a Tihanyi „Őrtorony” kilátóhoz vezető út mentén „Boldogasszony Kristálytiszta Utat-Jelző Emlékhelye” közelében, ahol egy nagyobb kiterjedésű területen az ott kirándulók kőrakásokat helyeztek el.

Már a Bakonyerdő Zrt. és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság is adott ki közelményt az elmúlt években, melyben felhívta a túrázók figyelmét arra, hogy

a kiemelten gazdag élővilágú természetvédelmi területen bármilyen nemű, ideiglenes vagy végleges eredménnyel járó beavatkozás (például idegen tárgyak elhelyezése, vagy a terület átrendezése) tilos.

(A kép forrása: Pixabay)

Hasonló problémákkal küzdenek a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén is, ahol a helyi természetvédők elégelték meg, hogy egyes partszakaszokat szinte ellepték a kőtornyok, és kampányt indítottak azért, hogy megtiltsák ezek építését. #PasaSinHuella (Ne hagyj nyomot!) hashtaggel egy internetes felhívást is indítottak, melynek keretében egy toronybontási akciót is szerveztek és videókban azt is elmagyarázzák, miért is káros ez a látszólag ártatlannak tűnő szokás.