Mihály megmondja, milyen lesz az ősz és a tél

(Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A keresztény vallásban Szent Mihály arkangyal a mennyei seregek fejedelme, az Utolsó Ítélet arkangyala, a keresztény katonák patrónusa, Mihály napja, azaz szeptember 29-e pedig Európa-szerte ismert pásztorünnep, írja a Netfolk.

Szent Mihály napja a magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza, és ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, valamint szegődtetésének időpontja volt egyben.

Szent Mihály napjához számos szólás és jóslás kapcsolódik. Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor kellemes, hosszú és meleg  ősz várható. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, a pásztorok hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

Szent Mihálykor a keleti szél igen komoly telet ígér.

Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet! A hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.

A néphagyomány szerint szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól nem nő a fű:

„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet, azaz aki Szent Mihály nap után is úgy öltözik, mint nyáron szokott, az nem lehet okos ember. E napra női munkatilalom is vonatkozott. Azt tartották, hogy aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, ha pedig ruhát tereget, egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

Általában e napon kezdődött a kukoricatörés, a szüret és a lakodalmak őszi évadja. Sok helyen Szent Mihály-napi vásárokat is tartottak, és e nap volt a cselédfogadás napja.

(Forrás: Sokszínű Vidék)