Luca-napján megtudhatod, milyen lesz az idő és a jövő évi termés

„Luca-Luca kitty-kotty, tojjanak a tiktyok, luggyok!” (Fotó: Pixabay)

December 13-án ünnepeljük Szent Lúcia, vagyis Luca-napját. Lúcia védőszentje a szembetegségben szenvedőknek és vakoknak, a bűnbánó utcanőknek, valamint a hegyes szerszámokkal dolgozóknak, mint például a földműveseknek és varrónőknek.

A Luca-nap mindig nagyon különlegesnek számított, hiszen a Gergely-naptár bevezetése előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja. Ezen a napon tilos volt fonni, sütni vagy éppen mosni, de kölcsön sem kérhettek semmit, mert az akár a boszorkányok kezébe is kerülhetett. Hazánkban Luca-napon a család minden tagjának sütnek egy lucapogácsát, és az egyikbe egy pénzdarabot rejtenek el. Aki ráharap, annak bizony szerencséje lesz.

Luca-naptár

A Luca-naptár a régi magyar Luca-hagyománykör egyik fontos eleme. Eszerint a napi időjárás megmutatja, milyen idő várható januárban, a Luca másnapján megfigyelt időjárás pedig előrejelzi, milyen időre számíthatunk februárban. A sornak pedig nincs vége, hiszen egészen karácsonyig figyelni kell a napokat, amelyek megmutatják, hogy milyen idő lesz a következő évben. 

Ezen a napon szoktak hagymából is jósolni. Eszerint egy fej hagymát tizenkét szeletre vágnak, és a szeleteket megsózzák. A hagyomány szerint az a hónap lesz csapadékosabb a következő esztendőben, amelyik hagymaszelet bevizesedik.

(Fotó: Wikimedia Commons)

Luca-búza

A Luca-búza a jövő évi termést jósolta meg. Luca napján búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, melyek karácsonyra zöldültek ki. Ha bőségesen zöldeltek, jó termés volt várható. Később pedig ezzel a búzával díszítették fel a templomokban az adventi oltárt.

Lucázás

A lucázás vagy kotyolás során a fiúgyermekek házról-házra jártak, leginkább a Nyugat- és Dél-Dunántúlon. A fiúk csapatokba verődve indultak el már kora hajnalban, és bekopogtattak a házakba. Ha beengedték őket, ráültek egy tuskóra vagy egy szalmabálára és énekelni kezdtek.

Luca-széke

Azonban az összes hagyomány közül a legismertebb talán a Luca-széke. A széket Luca-napján kezdték el faragni, de úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet végezhettek el rajta.Ezért szól úgy a mondás, hogy lassan készül, mint Luca-széke. Viszont karácsony szentestéjére készen kellett lennie. A széket magukkal vitték az éjféli misére, és arra álva meglátták, kik a boszorkányok.

Luca-napi hiedelmek

A hagyományok szerint Luca kétféle lehet, jóságos és boszorkányos. Ezért ezen a napon sok mindent jósoltak meg. Sort kerítettek a termékenység varázslására, házasság-, halál- és időjóslásra, és bizonyos női munkák tiltására. A nap első látogatójából a várható állatszaporulatot jósolták, hiszen ha Luca reggelén férfi lépett a házba, a szaporulat bika lett, ha pedig nőlátogató érkezett, üszőre számíthattak.

(A kép forrása: Pixabay)

Luca napját gonoszjáró napnak is tartották, ezért mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Az állatok fejét például fokhagymával dörzsölték be, míg az istálló és az ólak ajtajára keresztet rajzoltak.  Hamut szórtak a kapuk elé, hogy lássák benne a boszorkány nyomait, és lefekvés előtt fokhagymás kenyeret ettek, hogy a szagával elriasszák a gonosz szellemeket. Annyira elővigyázatosak voltak, hogy még a seprűket is elzárták, nehogy azon közlekedhessenek a boszorkányok.

Szerelmi jóslásokba is bonyolódtak aznap. A lányok gombócokat készítettek és mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször feljött a víz felszínére, az abban talált nevű lett a férjük. Ha több lány is volt a családban, a lányok nevét tették a gombócokba, és amelyik először feljött a víz felszínére, az a lány ment először férjhez. Azonban voltak kevésbé kedves szokások is Luca-napján. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol a szekereket szedték darabokra, és ilyenkor a gazda mosolya nem igazán volt őszinte.

Luca napján tilos mosni (A kép forrása: Pixabay)

Ezen a napon sort kerítettek a tyúkok termékenységvarázslására. Úgy tartották, ha Luca-napján fonnának vagy varrnának a nők, akkor bevarrnák a tyúkok fenekét, így nem jutnának tojáshoz. A tyúkokat viszont pogácsával motiválták, hogy minél többet tojjanak. Tollat fosztottak ezen a napon, szintén azért, hogy a tyúkok könnyen tojjanak.

A kölcsönadást is tiltották ezen a napon, nehogy a kölcsönadott tárgy egy boszorkány kezére kerülve bajt hozzon a házra. Jánoshidán általános hiedelem szerint Luca napján kísértet járt, ezt nevezik lucadisznónak. A rossz gyerekeket is azzal fenyegették, hogy elviszi őket a lucadisznó. Rontásra is alkalmas volt a nap, hiszen ha valaki a másik tehenétől el akarta venni a tejhasznot, akkor éjjel titokban megfejte a szomszéd tehenét, és a keresztútra vitte a tejet.

(Forrás: agroinform.hu)