(Fotó: MTI/Komka Péter)
A tavasz kiemelt időszaka a fecskék védelmét szolgáló tevékenységeknek. Cikkünkből kiderül, mit tegyünk és mit ne, hogy megállítsuk a fecskék számának rohamos csökkenését.
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk, már csak azért is, mert a denevérek mellett a fecskék komoly segítséget nyújthatnak nekünk a rovarok elleni biológiai védekezésben. A klímaváltozás miatt ráadásul Magyarországon egyre több új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok jelenik meg, számuk csökkentésének egyik lehetséges természetes módja pedig az, ha hagyjuk, hogy minél több fecske tizedelje őket.
Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske legalább 1 kg, muslicától a nagyobb légy mérettartományba tartozó repülő rovart fogyaszt el csak a költési időszak alatt.
Magyarországról akár kétmillió fecske is hiányozhat 2010 óta a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább 2 millió kg, azaz 2 000 tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad a környezetünkben évről-évre.
Hova tűntek a fecskék?
A fecskefajok állományának csökkenését egyrészt az élőhelyek átalakítása miatti fészkelőhelyek eltűnése, és a táplálékbázis csökkenése okozza. Utóbbi a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott kemizálás és a nem megfelelően végzett szúnyogirtás következménye. A másik oka a fecskék fogyatkozásának a klímaváltozás, ugyanis költési időszakban elengedhetetlen számukra a sár a fészek építéséhez, amely az egyre szárazabb tavaszokon nem elérhető, így nincs hol felnevelni fiókáikat. De az afrikai telelőhelyeken is tömegesen pusztítja őket a szokatlan és kedvezőtlen időjárás, a szárazság okozta táplálékhiány.
Sajnos mi emberek is tehetünk róla, hogy meghiúsul a fecskék fészkelése, ugyanis még mindig előfordul a fecskefészkek tömeges leverése, hol valamilyen építkezés, falfelújítás miatt, hol egyszerű emberi butaság miatt, vagy mert valakit zavar a fecskék ürülékpotyogtatása, pedig mindenre van megoldás.
A közvélekedéssel ellentétben a fecskék tartós, akár évtizedeken át használt fészkei egész évben védettek, ezért leverésük egész évben tilos! Indokolt esetben engedélyt lehet kérni rá, de fészek csakis költési időszakon kívül távolítható el bizonyos feltételek mellett.
A költési időszak szünetében, november 1–március 31. között épületmunkák, felújítások által érintett fészkek eltávolíthatóak, de csakis engedéllyel, amelyet a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály adhat, a munkák pedig az abban megfogalmazott feltételek betartása mellett végezhetőek el. Az épület felújítását követően gondoskodni kellene a kényszerűségből megsemmisült fészkek pótlásáról műfészkekkel vagy mesterséges molnárfecsketelep közeli kihelyezésével.
Mit tehetünk a fecskékért?
(Forrás: Turista Magazin)
Nemzeti színekben kerülhet tölcsérbe a fagyi az ünnepi hétvégén.
Az érintett települések között szerepel többek között Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Zalaegerszeg, Zalakaros, Balatongyörök, Pacsa, Letenye, Lenti, Zalaszentgrót és számos kisebb zalai község is. A lista több mint száz települést tartalmaz, a teljes felso
2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt.
Az idei vadetetésre verőfényes napsütésben érkeztek a borsai iskola tanulói, akik találkoztak vaddisznócsaláddal, és megfigyelhették a dámokat is.
Adunk néhány ötletet, hogy mivel töltse a hétvégét.
A hőkamera, valamint az éjjellátó rendszer segítségével nemcsak a mozgás érzékelhető, hanem akár gépjárművek rendszáma is azonosítható.
A növény 1982 óta védett.
A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan februárban készül el.
Felelősség, figyelem, fáradság – Domina Barnabásnak ez a három szó jut eszébe hivatásáról, a mozdonyvezetésről.
Bár zord éjszaka előtt állunk, a 2003-ban január 12-én, Zabarban mért -31,9 fokot nem fogjuk megközelíteni.
Porcukorral, lekvárral, cukormázzal, eperkrémmel, bárhogy is, a fánk egy igazi szupersztár.