Járványként terjed a gyermekkori elhízás

(Illusztráció: Pixelshot)

Bár a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban továbbra is az asztma, a friss egészségügyi adatok azt mutatják, csökken az ezzel küzdő 18 év alattiak száma. A szakma napjaink legsúlyosabb gyermekkori problémájának az elhízást tartja.

A napokban frissítette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedések számát tartalmazó adatbázisát, amelyből az látszik, hogy az előző évekhez hasonlóan a gyermekek között asztmával küszködnek a legtöbben, tízezer kiskorúból átlagosan 585-en. Az elmúlt esztendőkben azonban némi csökkenés mutatkozott a betegség elterjedtségében.

Ezzel kapcsolatban a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke a VG-nek azt mondta: a leggyakoribb gyermekbetegségek a fertőzések, náthák, hasmenések, de valóban, a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban az asthma bronchiale. Kialakulásában – az örökletes háttér mellett – jelentős szerepük van a környezeti hatásoknak, a környezetszennyezésnek és az allergéneknek.

Azért jó hír, hogy ma már nagyon jól orvosolható, mert így a jól kezelt gyermekeket nem akadályozza sem a tanulásban, sem a sportban, sem a napi tevékenységükben

– hangsúlyozta Havasi Katalin. Megjegyezte, hogy az asztmás betegek ellátása a koronavírus-járvány alatt sem maradt el, a kevesebb diagnosztizált páciens oka a kortársakkal való interakciók, azaz a fertőzési lehetőségek, ezzel együtt a súlyos légúti panaszok csökkenése lehet.

Kevesebb a vérszegény és a magas vérnyomásos gyerek
A szakembert arról is kérdeztük, mi állhat a vérszegénységgel diagnosztizált, valamint a magas vérnyomással kezelt gyermekek számának a KSH-adatsorban megmutatkozó mérséklődése mögött. 

Szeretném hinni, hogy valós képet látunk a gyermekek egészségéről, és valóban csökken bizonyos betegségek aránya. De az is igaz, hogy az anaemia (vérszegénység) szűrésére nincs egységes protokoll, így a statisztikában mutatkozó csökkenés lehet a Covid miatt visszaesett szűrővizsgálatok következménye, és nem zárnám ki ennek a lehetőségét a magas vérnyomás esetében sem. Annál is inkább, mert mind a nemzetközi adatok, mind a hazai kutatások – a Debrecen Hypertension Study és a hódmezővásárhelyi Fit-Test eredményei – szerint ennél magasabb arányban fordul elő magas vérnyomás ebben a korcsoportban

– fejtette ki Havasi Katalin, hozzátéve, hogy az olyan panaszt nem vagy alig okozó krónikus betegségek esetén, mint például a hipertónia, a járvány alatti kevesebb diagnózismegállapítás befolyásolhatta a statisztikát, hasonlóan az asztmához.

A cukorbetegek száma viszont nő
A cukorbetegség esetében nem látszik mérséklődés a számokban, sőt. Ezt a HGYE vezetője is alátámasztotta, jelezve, hogy az 1-es típusú diabéteszes gyermekek aránya évek óta folyamatosan emelkedik, de ennek az okát sajnos nem ismerik. Az ő ellátásuk, mind a terápiás lehetőségeket, mind a hosszú távú prognózisukat tekintve, nagyon sokat javult az utóbbi években. 

Világszerte egyre terjed azonban a 2-es típusú diabétesz, már 18 év alatt is, aminek oka az egészségtelen életmódból eredő jelentős túlsúly

– mondta.

Általánosságban szólva a gyermekbetegségekről Havasi Katalin kifejtette: számos diagnosztikai és terápiás kihívással néznek szembe manapság a gyermekorvosok. Egyre gyakoribbak az allergiás eredetű légúti és emésztőrendszeri betegségek, nő a gyulladásos bél- és az autoimmun betegségek aránya, továbbá a ritka kórok is összességükben igen gyakoriak, ráadásul többségüknek nincs terápiája.

Világszerte nagy gond az elhízás
Szerinte a legsúlyosabb problémának talán mégis az elhízás nevezhető, amelyet világszerte járványként emlegetnek a szakemberek, mert egyre több gyermeket és felnőttet érint, és gyakran cukorbetegséghez és érrendszeri betegségekhez vezet. Az „édes duci babák” később „erős” kisdedek és ovisok lesznek, majd 

kamaszként és a későbbiekben is csak kőkemény küzdelemmel szabadulhatnak meg a felesleges kilóktól.

Ezt a küzdelmet sokan nem vállalják vagy feladják. Ezt látjuk a tápláltsági statisztikákon, és ennek a következménye jelenik meg a későbbiekben a felnőttkori megbetegedési arányszámokban, beleértve a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi és a daganatos betegségeket, valamint a 2-es típusú cukorbetegek magas számát is – mutatott rá a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.