Vizet a tájba!

(Illusztráció: Unsplash)

Ahhoz, hogy jövőre ne ismétlődhessen meg az idei extrém aszálykár, biztosítani kell, hogy már kora tavasszal több víz legyen a talajban, illetve legyen miből öntözniük a gazdálkodóknak. Ehhez feltétlenül szükséges az érintett területeken a csapadék elraktározása, a csatornák feltöltése, illetve (ahol csak lehet) feltöltve tartása – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Hosszabb távon pedig hazánk élelmiszerbiztonságának megőrzéséhez fontos a kormányzat által a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére biztosított keret folyamatos rendelkezésre állása.

A vizet a tájba kell vezetni és ott kell tartani, ami elsősorban a meglévő vegyes tulajdonú csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításával valósítható meg – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).  A vízkészlet megőrzésének a medertározás a leghatékonyabb módja, a víz ezáltali tájban tartása javítja az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet, csökkenti a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, károkat. A hazai csatornák megfelelő üzemeltetése 1,2 millió hektár földterület mikroklímáját képes kiegyensúlyozni, és a medertározás az öntözési potenciálokat is növeli.  A vízszükségleti igényeket pedig elsősorban ott kell kielégíteni, ahol az állami csatornák által van rendelkezésre álló felszíni vízkészlet, és ezzel jelentősen csökkenthető a nagy energiaigényű átemelős csatornarendszerek fenntartási költsége is.

Az idei, Európa jelentős területét sújtó extrém aszály is megmutatta, hogy hosszabb távon – tekintettel a globális klímaváltozásra is – pozitív változás műszaki beavatkozás nélkül nem várható. Vízkínálat-fejlesztés tekintetében az elsődleges cél a hazai vízkapacitások növelése. A vízrendszerek feltöltésével a hazai termőterületek mintegy negyedén legalább 25%-kal csökkenthető az aszálykár. Ugyan a csatornák maximális feltöltésével – csak egy nagyobb árhullám esetén – van valamennyi esély arra, hogy növekedjenek a belvizes területek, de mindez a termőterületek túlnyomó többségén jelenleg sokkal kevesebb kárt okozhatna, mint az aszály.

A NAK az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2018-ban széles körű vízigény-felmérést végzett a gazdálkodók körében. Ennek során a kamarai falugazdászok közel negyvenezer termelő adatait rögzítették, és mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel a felszíni vízzel ellátható hatásterületen. A felmérés szerint a jövőben öntözni kívánt területek – a már most is öntözésre berendezett 140 ezer hektárral együtt – összesen közel 400 ezer hektár tesznek ki, kiemelten az Alföldön. Az öntözött területek növelése érdekében több lépés is történt az elmúlt időszakban, több intézkedési terv született, mind a vízkínálat, mind a vízkereslet fejlesztésére, amelynek végrehajtását a kormány határozat szerint évi 17 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a 2020–2030-as időszakban. Ezen összeg folyamatos rendelkezésre állása, valamint a keretösszeg felülvizsgálata elengedhetetlen a csatornák rendeltetésszerű üzemeltetésének biztosításához.

A vízkereslet-fejlesztés vonatkozásában megalkotásra került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, és annak végrehajtási rendelete, valamint létrejött az öntözési igazgatási szerv. Fontos kiemelni azt is, hogy a finanszírozási oldalról a Vidékfejlesztési Programban az öntözéses beruházás esetén az agárminiszter által elismert öntözési közösségek +20 százalékponttal emelt intenzitással indulhatnak. Az együttműködés további támogatására egy új pályázati felhívás került kiírásra, amely 90%-os támogatási intenzitással támogatja az öntözési közösségéket, új területek bevonása esetén a tervezést, meglévő területen létrejött közösségek esetén pedig a fenntartási költségeket hivatott támogatni. A vízkínálat-fejlesztés kapcsán szerepel ezek közt az állami művek rekonstrukciója, amely több mint száz állami csatornafejlesztési beruházást tartalmaz, továbbá a nem állami művek, illetve az úgynevezett harmadlagos művek kataszterének létrehozása, valamint rendeltetésszerű üzemeltetésének megoldása. Erre tekintettel a NAK a hetekben csatornafelmérési projektet indított, mely által azokat a csatornákat azonosítják be a kamara megyei szervezetei, valamint a helyi Települési Agrárgazdasági Bizottságok, amelyek elhanyagolt állapotuk miatt jelenleg nem tudják betölteni vízszállítási funkciójukat. A NAK ezzel is segíteni kívánja az illetékes igazgatóságokat, hatóságokat, szerveket a jövőbeni intézkedések megtételében.