(A kép forrása: FORTEPAN/Hunyady József)
A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött. A szőlőtermő vidékeken az időjárási viszonyok és a különböző szőlőfajták érési idejének függvényében az időpontok változtak.
Az Alföldön a szüretkezdő nap általában Mihály napja, szeptember 29. volt, a Dunántúl nagyobb részén, október 15-én, Terézia napján, Erdélyben október 16-án, Gál napkor kezdődött a szüret, míg például, Borsod megyében Lukács napján (október 18.), Kőszeg vidékén Orsolya napján (október 21.), Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Júda napjáig (október 28.) kezdték a szüretet.
(A kép forrása: FORTEPAN/Hunyady József)
A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással vagy riogatással. Ezt követően indulhatott a munka. A nők és fiatalabb lányok is beálltak a szedők soraiba a férfiak mellé, csak ők kisebb edényekbe gyűjtötték a fürtöket. Ezekből az edényekből öntötték a puttonyba a termést, s ha az megtelt, akkor a férfi népség vitte a nagy hordókba a szőlőt, majd nekiálltak a préselésnek.
(A kép forrása: FORTEPAN/Bauer Sándor)
A kisebb családi gazdaságokban meghívott segítőkkel szüreteltek. A házigazda étellel, itallal vendégül látta a szüretelőket, a szőlőből, mustból kóstolót vihettek haza.
(Forrás: Sokszínű vidék)
Veszélyes helyzetet rögzített egy autós fedélzeti kamerája a 7-es főút balatonfenyvesi szakaszán. A felvételen jól látszik, ahogy egy kisebb csapat szarvas a vasút mentén fut, majd váratlanul az úttestre tör, egyenesen az autók közé.
Nagy területen 20 Celsius-fok fölé emelkedett a levegő hőmérséklete.
A tojásfán és a tojásalagútban több mint 12 ezer hímes tojás kapott helyet.
A keresztény egyház virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, amikor a tömeg olajfa, vagy pálmagallyakat terítve köszöntötte őt.
Az erdőjárás ez idő tájt fokozott óvatosságot igényel - hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója.
Három zalai városban is feltűnhetnek: Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen.
A vármegye számos településén tartanak megemlékezéseket az 1848-1849-es forradalomról és szabadságharcról.
Nemzeti színekben kerülhet tölcsérbe a fagyi az ünnepi hétvégén.
Az érintett települések között szerepel többek között Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Zalaegerszeg, Zalakaros, Balatongyörök, Pacsa, Letenye, Lenti, Zalaszentgrót és számos kisebb zalai község is. A lista több mint száz települést tartalmaz, a teljes felso
2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt.