Nagyranőtt rágcsáló okoz egyre több problémát Dél-Zalában

Nutria az élvefogó csapdában (Fotó: BFNPI/Právics Márk)

Zala vármegyében egyre nagyobb problémát jelent a nutria gyors terjedése, különösen a Mura, a Kerka és a Kebele folyók mentén.

A hódpatkány, vagy mocsári hód néven is ismert inváziós faj nemcsak a mezőgazdasági területeket károsítja, hanem az árvízvédelem szempontjából is veszélyt jelent, mivel üregeivel meggyengíti a partfalakat és a töltéseket. A nutriák pusztítják az őshonos vízi növényzetet, átalakítják az élőhelyeket, és veszélyeztetik a védett fajokat is. Ráadásul különböző betegségeket terjeszthetnek, ezért az Európai Unió az idegenhonos inváziós fajok közé sorolta őket, míg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a világ száz legkárosabb inváziós faja közé helyezte.

A Zala Vármegyei Kormányhivatal 2024-ben állami védekezést rendelt el a nutriák megfékezésére. A feladatot a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület kapta meg, amely vadászati módszerekkel csökkenti az állományt. A gyérítés során élvefogó ládacsapdákat alkalmaztak, valamint fegyveres vadászatot is folytattak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálata, valamint a letenyei Venatus Vadásztársaság is részt vett a munkában. Az eddigi eredmények alapján 2024 augusztusa óta több mint száz nutriát sikerült eltávolítani, ami bizonyos területeken már érzékelhető változást hozott, és egyes helyeken megszűnt a faj jelenléte.

A gyérítés során begyűjtött egyedeket tudományos célokra használták fel: virológiai és szaporodásbiológiai vizsgálatokat végeztek rajtuk, és néhány preparált példányt oktatási célokra is megtartottak. Bár az első év eredményesnek tekinthető, a teljes állomány felszámolása még nem történt meg. A természetvédelmi szakemberek szerint a faj további terjedésének megakadályozása érdekében a gyérítési programot hosszú távon is folytatni kell, hogy megvédjék az őshonos élővilágot és csökkentsék a nutriák okozta gazdasági és ökológiai károkat.

Forrás: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság