A háború idején lefalazták, így sikerült megmenteni

A könyvtár nemcsak turisztikai látványosság, hanem tudományos kutatóhely is (Forrás: Facebook/hellokeszthely)

A könyvtár eredeti berendezésével és gyűjteményével páratlan műemléknek számít. Az alapítástól a második világháborúig folyamatosan bővült, a háború alatt az épületrészt befalaztatták, így tudták megóvni a kincset érő gyűjteményt a fosztogatásoktól.

A könyvtár alapítója Festetics Kristóf, aki az 1745 és 1750 között épült kastélyban már kialakított egy „könyvesházat” – azaz egy könyvtárszobát –, ahol jogi, politikai és történeti könyveit tárolta két beépített szekrényben. Az állomány első jelentős gyarapodását fia, Festetics III. Pál hozta el, aki szakértő könyvtárost alkalmazott a gyűjtemény gondozására, metszeteket is gyűjtött, és lerakta a hírlaptár alapjait.

A könyvtár igazán Festetics I. György idején vált jelentőssé, aki 1799 és 1801 között megépíttette és berendezte a könyvtár külön épületrészét. Az impozáns könyvtárterem klasszicista stílusban készült, a berendezését Kerbl János keszthelyi asztalos alkotta meg. A polcok és a galéria szlavón tölgyből készültek, és a könyvállomány a magyar irodalom, tudomány és gazdasági szakmunkák mellett a felvilágosodás filozófiai műveivel és hírlapokkal is gazdagodott.

A könyvtár kiemelkedő jelentőségű volt, mert az elsők között nyitotta meg kapuit a nyilvánosság előtt: a Georgikon tanárai és diákjai is használhatták. Festetics I. György nagy gondot fordított a könyvek megóvására: a különleges köteteket díszes bőrkötésbe köttette, és meghatározott szabályokat hozott a könyvtár használatára.

A könyvtár igazán Festetics I. György idején vált jelentőssé, aki 1799 és 1801 között megépíttette és berendezte a könyvtár külön épületrészét (Forrás: Facebook/hellokeszthely)

A gyűjtemény a második világháborúig folyamatosan bővült, és elérte az 50 ezer kötetet, így a Festetics-könyvtár lett az ország legnagyobb főúri magánkönyvtára. A háború alatt is sértetlen maradt, mert a szovjet csapatok 1945. március 30-i bevonulása után a városparancsnok a kastély alkalmazottainak kérésére befalaztatta a könyvtárat, így az megmenekült a fosztogatásoktól. Egyetlen kár keletkezett: egy lövedék betörte az egyik ablakot, tönkretette az íróasztalt és mintegy 30 könyvet megrongált.

1948-ban az állam a könyvtárat állami tulajdonba vette, és az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe került. Ekkor kapta a Helikon Könyvtár nevet, utalva azokra az írótalálkozókra, amelyeket Festetics I. György szervezett. A könyvtár megőrizte eredeti szakbeosztását, valamint a latin nyelvű jelzeteket, amelyek a polcok felett ma is olvashatók. Az állomány azóta is folyamatosan gyarapodik, ma már több mint 86 ezer kötettel rendelkezik. A gyűjtemény 30 különböző nyelven tartalmaz dokumentumokat, és számos ritka, felbecsülhetetlen értékű kötetet őriz.

A Festetics-könyvtárban számos történelmi jelentőségű könyv található, például:

• Thuróczi János: Magyarok Krónikája (1488) – az egyik legrégebbi magyar történeti munka.
• Sylvester János: Új Testamentum (1541) – az Újszövetség első teljes magyar nyelvű fordítása.

A könyvtár nemcsak turisztikai látványosság, hanem tudományos kutatóhely is. A kutatók helyben olvasásra, kutatói engedéllyel használhatják az állományt, de kölcsönzésre nincs lehetőség. A kutatóhelyiségek hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között tartanak nyitva, a szolgáltatások igénybevételéhez pedig kutatójegy szükséges, amely a pénztárban váltható meg.

(Forrás: helikonkastely.hu)