Szelíd motorosok

Szeretnék, ha még több tűzoltó kolléga kapna kedvet a közös motorozáshoz (Fotó: egyesületi archívum)

Éppen tíz évvel ezelőtt alakult meg a pártoló tagsággal együtt ma már több mint harminc tűzoltó tagot számláló Nagykanizsai Tűzoltók Motoros Baráti Köre. Szabadidejükben motorra pattannak, bejárják az országot, olykor határon túli tájakra is ellátogatnak. Csapatépítésben, főzőversenyeken vesznek részt, mindeközben azt is fontosnak tartják, hogy segítsenek a környezetükben élőkön. Minden évben támogatnak egy-egy rászoruló embert vagy közösséget. A jubileum apropóján a baráti kör elnöke, Dobos István tűzoltó alezredes, a nagykanizsai katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője mesélt.

A mai rohanó világban egyre kevesebb összetartó társaságról, közösségről, egyesületről hallani. A régi egyesületek közül sok utánpótlás híján megszűnt. Nem így a Nagykanizsai Tűzoltók Motoros Baráti Köre, amelyet az alapítók azzal az elhatározással hoztak létre éppen tíz éve, hogy erősítsék a hasonló érdeklődésű tűzoltók összetartozását. Szempont volt az is, hogy

a tűzoltóság motoros közössége az úton is alkosson egy csapatot, akár egyesületi formában is. 

Működésüket kilenc állandó taggal kezdték, azonban a létszám fokozatosan duzzadt, ma már több mint harmincan vannak, hivatásosok, önkéntesek, járadékos nyugállományú tűzoltók, de tűzvédelemmel foglalkozó vállalkozók is. Az összetartó közösség csapatban rója a kilométereket, hazánkban és a környező országokban egyaránt. Az egyesület éves naptárában számos közös túra szerepel. Minden évadot egy egynapos, kellemes tavaszi, Balaton körüli túrával indítanak. A kétszázötven kilométeres táv nem túl fárasztó, pihenés közben felelevenítik a télen történteket, egyúttal felkészülnek a szezonra. 

Az összetartó közösség csapatban rója a kilométereket (Fotó: egyesületi archívum)

Országjáró túrát is szervezetek már, amelynek során hazánk legszebb pontjait érintették, de tavaly ennél is messzebb merészkedtek a „V-motoros szörnyetegekkel”, a festői szépségű boszniai Mostar települését látogatták meg. 

Dobos István elmondta, hogy élményeket nemcsak a lóerőkön gyűjtik, hanem közéleti tevékenységgel is. Nagyon családias, baráti hangulatú társasággá forrtak össze az évek alatt, de fontosnak tartják, hogy csapatépítések, közös főzőversenyek során az emberi kapcsolatokat is ápolják. Ennek keretében tartanak kapcsolatot más, a környező vármegyékben működő motoros egyesületekkel, amelyek saját rendezvényeikre is elhívják őket.   

Az egyesület minden évben anyagilag támogat egy-egy rászoruló embert vagy közösséget.

Tavaly egy zalaszabari, kerekes székhez kötött tinédzser lánynak gyűjtöttek több más motoros egyesülettel összefogásban, idén pedig a Zalaegerszegi Vívóegylet kerekes székes szakága számára kérik a pénzadományokat, hogy sporteszközöket vásárolhassanak. 

A zalai város tűzoltói bíznak abban, hogy a jövő is legalább olyan sikeres lesz számukra, mint amilyen a múlt volt. Szeretnék, ha még több tűzoltó kolléga kapna kedvet a közös motorozáshoz, hogy a tűzoltói beavatkozások mellett a szabadidőt is együtt tölthessék. 

(Forrás: ZMKI, Katasztrófavédelem magazin)