Székely Bertalan: II. Lajos holttestének megtalálása (1860)
„Több is veszett Mohácsnál” – tartja a közmondás, amely mögött nem pusztán egy elveszített csata, hanem egy egész korszak pusztulása húzódik meg. 1526. augusztus 29-én a középkori Magyar Királyság sorsa pecsételődött meg a mohácsi síkon.
Miután 1521-ben Nándorfehérvár török kézre került, megnyílt az út Magyarország belseje felé. 1526 tavaszán I. Szulejmán ismét seregei élére állt, és megindult az ország ellen. A magyar haditanács Tomori Pált, a ferences szerzetesből lett fővezért és Szapolyai Györgyöt nevezte ki a királyi sereg élére. Bár Tomori a Dráva vonalán próbálta volna feltartóztatni a támadót, a tanács végül a mohácsi síkot jelölte ki a döntő ütközet helyszínéül.
A magyar sereg mintegy 25 ezer főt számlált, míg a törökök több mint kétszer ekkora, fegyelmezett és jól felszerelt haderővel közeledtek. Szapolyai János erdélyi vajda ugyan 25 ezer katonával készen állt, de az esetleges délkeleti támadástól tartva nem csatlakozott a főerőhöz.
A csata augusztus 29-én délután 3 óra tájban kezdődött. Tomori Pál jelére rohamra indult a magyar haderő, ám alig két órán belül katasztrofális vereséget szenvedtek. Elesett II. Lajos király, a fővezérek és az ország főurainak, főpapjainak jelentős része. A mohácsi sík valóban „hősvértől pirosult gyásztérré” vált.
A következmények messze túlmutattak egyetlen csata elvesztésén.
A középkori Magyar Királyság szinte teljes katonai és politikai elitje elpusztult, az ország védekezőképessége összeomlott. Szeptember 9-én Szulejmán bevonult Budára, kifosztották a királyi palotát, és Mátyás király híres corvinái közül számos darabot Konstantinápolyba vittek. Bár a török sereg októberben kivonult, a délkeleti területeket kivéve Magyarország ekkor még nem került közvetlen uralom alá, a vereség azonban évszázadokra meghatározta az ország sorsát.
Mohács neve azóta is a nemzeti tragédia, a széthullás és a hanyatlás szimbóluma. A vereség nemcsak katonai kudarc volt, hanem egy egész korszak vége: a független magyar királyság pusztulása.
A vármegye számos településén tartanak megemlékezéseket az 1848-1849-es forradalomról és szabadságharcról.
Nemzeti színekben kerülhet tölcsérbe a fagyi az ünnepi hétvégén.
Az érintett települések között szerepel többek között Nagykanizsa, Keszthely, Hévíz, Zalaegerszeg, Zalakaros, Balatongyörök, Pacsa, Letenye, Lenti, Zalaszentgrót és számos kisebb zalai község is. A lista több mint száz települést tartalmaz, a teljes felso
2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt.
Az idei vadetetésre verőfényes napsütésben érkeztek a borsai iskola tanulói, akik találkoztak vaddisznócsaláddal, és megfigyelhették a dámokat is.
Adunk néhány ötletet, hogy mivel töltse a hétvégét.
A hőkamera, valamint az éjjellátó rendszer segítségével nemcsak a mozgás érzékelhető, hanem akár gépjárművek rendszáma is azonosítható.
A növény 1982 óta védett.
A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan februárban készül el.
Felelősség, figyelem, fáradság – Domina Barnabásnak ez a három szó jut eszébe hivatásáról, a mozdonyvezetésről.