A világ egyik legédesebb hagyománya (Fotó: archív, Gergely Szilárd)
Egy frissensült, pillekönnyű, illatos fánk bárkit azonnal jókedvre fakaszt. Kevés olyan étel van, amely ennyire változatos formában, ízesítéssel és történettel van jelen a világ kultúráiban, mégis mindenhol ugyanazt jelenti: örömöt, bőséget, vigasságot, megosztást.
Bár elsőre egyszerűnek tűnik a receptje, levegős pihepuha tészta, olaj, porcukor, a fánk nem csak egyszerűen egy édesség, hanem egy igazi szertartás. És bár sokan év közben is ugyanolyan szívesen majszolják, a fánk igazi ideje a farsangi időszakban érkezik el. Ezekben a havas téli napokban nincs is ennél időszerűbb, kezdődhet a fánkszezon, jöhet a fánk: illatos, ropogós, töltött vagy sima, ahogy éppen szeretjük.
Ki sütötte az első fánkot?
A fánk eredete homályba vész, de a krónikák szerint már az ókori Rómában is sütöttek mézzel locsolt, olajban kisütött tésztagolyókat. A középkori Európában a farsang a téltemetés és a nagyböjt előtti lakomák időszaka volt, így vált a gazdag, élesztős, olajban sült fánk a bőség és a mulatság szimbólumává.
Szalagos, csöröge, rózsa... mindenki más a kedvence (Fotó: archív, Gergely Szilárd)
A német nyelvterületen Berliner Pfannkuchen néven vált ismertté és a mai napig nagyon népszerűvé, míg a hollandok Oliebollenje mazsolás, gömbölyű, és a szilveszter sztárja. A lengyelországi Paczki egy kicsit sűrűbb tésztájú, lekvárral töltött fánk, hagyományosan Torkos Csütörtökön fogyasztják. A francia beignet könnyű, szinte habos tésztájú, néha alma- vagy barackdarabkákkal a belsejében. Az olaszoknál frittelle vagy bomboloni néven ismerik, vaníliakrémmel vagy nutellával töltik, és leginkább reggelire eszik. Az amerikaiaknál pedig megszületett a mára ikonikus, lyukas változat: a donut, édes mázakkal, színes cukorszórással.
A mi igazi kedvencünk, a hagyományos magyar farsangi fánk ehhez képest más: levegős, könnyű, porcukros, lekvárral tálalt csoda, kívül aranybarna, belül foszlós, gyakran rumos, vajas tésztából. Itthon nem lyukas, hanem telt, ha szépen sütjük ki, akkor szalagos, azaz sütés után egy világos csík öleli körbe. Az igazi szalagos fánk pedig nemcsak édesség, hanem nosztalgia is.
A növény 1982 óta védett.
A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan februárban készül el.
Felelősség, figyelem, fáradság – Domina Barnabásnak ez a három szó jut eszébe hivatásáról, a mozdonyvezetésről.
Bár zord éjszaka előtt állunk, a 2003-ban január 12-én, Zabarban mért -31,9 fokot nem fogjuk megközelíteni.
Ha valaki egy igazán különleges, télies hangulatú bulira vágyik, ahol a zene, a látvány és a közösségi élmény találkozik, annak Zalakaroson a helye január 9–10-én.
Az éjszaka nemcsak egy eredményes elejtéssel, hanem maradandó élménnyel is gazdagította a résztvevőket – olyan pillanatokkal, amelyekért sokan választják ezt az ősi, türelmet és alázatot igénylő tevékenységet.
Január második hetében olyan komoly téli hidegek lehetnek, amelyek a korlátozottan hidegtűrő növényekben komoly fagykárokat okozhatnak - hívja fel a figyelmet közösségi oldalán Harcz Endre.
Az év során megtapasztalhattuk a kemény téli fagyokat, az orkánerejű szélvihart, a rekordközeli hőséget és a villámárvizeket okozó felhőszakadásokat is.
A csillagok közül, az űrből érkezik karácsony este a mese, a 20:45-kor kezdődő Hetedhét kaland című műsorban.
Ez az év legrövidebb nappala.