Jön a digitális euró, sokan aggódnak, mit jelent ez a mindennapokra

Fotó: AP Photo

Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde nemrég bejelentette: hamarosan elindul a digitális euró, a jegybanki digitális valuta (rövidítve CBDC) bevezetése. Ez a hír sokakban felébresztette a kérdést: mit is jelent ez valójában, és mire kell figyelnünk?

Mi az a digitális jegybankpénz?

A digitális euró első hallásra hasonlít a Bitcoinhoz vagy más kriptovalutákhoz, de valójában pont az ellenkezője. Míg a Bitcoin lényege éppen az, hogy senki nem tudja nyomon követni vagy megállítani a használatát, a jegybanki digitális valutát maga a jegybank és az állam bocsátja ki és felügyeli. Ez azt jelenti, hogy minden egyes tranzakció – vásárlás, számlafizetés, bevétel – elméletileg nyomon követhetővé válik.

Miért aggódnak sokan?

A kritikusok szerint a legnagyobb probléma az úgynevezett „programozhatóság”. Ez azt jelentené, hogy az állam elméletileg meghatározhatná, mire és mennyit költhetünk a saját pénzünkből. Példaként szokták említeni: ha a kormány csökkenteni akarja a szén-dioxid-kibocsátást, korlátozhatná, ki mennyi üzemanyagot vásárolhat. Vagy ha valaki „nincs jó viszonyban” a hatóságokkal, egyszerűen zárolhatnák a számláját.

Ezzel szemben a készpénznek az az előnye, hogy azt fizikailag birtokoljuk, senki nem tudja csak úgy „kikapcsolni”.

Ez most már nem csak elmélet – valóban napirenden van

Hogy ez nem puszta találgatás, azt jól mutatja, hogy az Európai Parlament már konkrét jogszabálytervezetekről szavaz. Az egyik jelentés a digitális euró alapszabályait rögzíti: a készpénz kiegészítője lenne, online és offline is fizethetnénk vele, használata önkéntes maradna, és a bankokon keresztül lenne elérhető. A másik azt szabályozná, hogy az eurót még nem használó uniós országok bankjai milyen feltételekkel csatlakozhatnának a rendszerhez.

A mostani szavazás egyelőre csak a Parlament tárgyalási álláspontját rögzíti, a végleges bevezetésig még hosszú út vezet, de a folyamat láthatóan felgyorsult.

Mi történt eddig?

Érdekesség, hogy évekkel ezelőtt a hivatalos álláspont az volt: a digitális valutával kapcsolatos aggodalmak túlzóak, összeesküvés-elméletek. 2019-ben Mark Carney, az Angol Jegybank akkori elnöke is ezt hangsúlyozta. 2021-ben Jerome Powell, az amerikai jegybank (Fed) elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy a CBDC „nincs a közvetlen láthatáron” – vagyis nem zárta ki, csak időben későbbre tette.

A kínai előzmény izgalmas  és elgondolkodtató 

Ha valaki azt szeretné látni, milyen lehet a digitális pénz a gyakorlatban, érdemes Kínára pillantani. Ott ugyanis nem elmélet ez már, hanem valóság: a digitális jüan (hivatalos nevén e-CNY) tesztelése 2020-ban indult, és azóta fokozatosan egyre több városban, egyre több boltban, taxiban és étteremben lehet vele fizetni.

Ami igazán érdekessé teszi a történetet, az nem maga a technológia – hanem az, hogy mire lehet elméletileg felhasználni. Kínában ugyanis már régóta működik egy úgynevezett társadalmi hitelrendszer: egyfajta „pontszám”, amely azt méri, mennyire számít valaki megbízható állampolgárnak. A pontokat olyan dolgok befolyásolhatják, mint a pénzügyi fegyelem, a jogkövető magatartás, vagy akár a közösségi viselkedés is.

És itt jön a lényeg: ha valakinek alacsony lesz ez a pontszáma, komoly korlátozásokkal szembesülhet. Nem tud repülőjegyet vagy gyorsvonati jegyet venni. Nehezebben jut hitelhez. Bizonyos állami szolgáltatásokból is kizárhatják. Vagyis a pénzügyi élet és a „jó magaviselet” elméletileg összekapcsolódhat – és mivel a digitális jüan minden tranzakciót rögzít, technikailag megvan a lehetőség arra, hogy ez a két rendszer összeérjen.

 Kína ugyan hivatalosan nem jelentette be, hogy a digitális jüan és a társadalmi hitelrendszer automatikusan össze lenne kötve, de az infrastruktúra, ami ezt lehetővé tenné, létezik, és pontosan ez az, ami sok nyugati megfigyelőt aggaszt: ha egy ország pénzügyi rendszere teljesen digitálissá és nyomon követhetővé válik, akkor elméletileg bármikor összekapcsolható más adatbázisokkal is, akár akaratlanul, akár szándékosan.

Az Európai Központi Bank többször is hangsúlyozta, hogy a digitális euró használata önkéntes maradna, és a készpénzt sem szüntetnék meg mellette.

A digitális valuták bevezetése körüli vita erősen megosztó, és sok kritikus hang inkább politikai véleményformálóktól érkezik, mint semleges szakértőktől. Az önkéntesség és a készpénz megtartása – amit az uniós tervezet is rögzít – sok félelmet enyhíthet. Ugyanakkor a magánélet védelmével és a pénzügyi szabadsággal kapcsolatos kérdések továbbra is jogosak, és érdemes rájuk figyelni, ahogy a jogalkotási folyamat Brüsszelben tovább halad.

Forrás: Euronews, European Parliament / Format Research, CoinDesk, The European Conservative