Több száz szélturbina csúfíthatja el a magyar tájat

Mint ahogyan azt egy 2025 májusában, a németországi Bremervörde-Iselersheim környékén történt eset is megmutatta (a képen), a szélturbinák maguktól is kigyulladhatnak. A tűzoltóság az ilyen extrém magasságokban tehetetlen: az oltás fizikailag lehetetlen, így a tűzoltók legfeljebb távolról nézhetik végig a szerkezet megsemmisülését Forrás: Facebook

Súlyos árat fizethet az ország a szélerőművek erőltetett telepítéséért. A tájképet elcsúfító, a madárvilágot tizedelő gigantikus építmények nemcsak környezeti terheket hoznak magukkal, hanem csillagászati összegekbe kerülő hálózatfejlesztést, kihasználatlan gázerőműveket és beláthatatlan biztonsági kockázatokat is.

A szélerőművek terjedése mögött felsejlő valóság messze nem olyan zöld, mint ahogyan azt a támogatóik beállítják. A tervezett szélturbinák nemcsak a hazai tájképet rombolják le és szednek szörnyű áldozatokat a madárpopulációból, hanem egy olyan örvénybe rántják az energiarendszert, amelyből nagyon nehéz lesz kiút.

Képzelt problémára elköltött milliárdok

A szélturbinák terjedése miatt óriási összegeket kell úgynevezett „hálózatfejlesztésre” fordítani. A valóságban ez a fejlesztés semmi mást nem jelent, mint hogy a villamos hálózatot fel kell készíteni a szélenergia kiszámíthatatlan, rángatózó teljesítményingadozásaira. Vagyis olyan problémát próbálnak méregdrágán orvosolni, amely a szélerőművek nélkül egyáltalán nem is létezne.

Dupla költség: Gázerőművek a háttérben

Mivel a szél nem fúj folyamatosan, a kieső áramot valahogyan azonnal pótolni kell. Ezért a szélturbinák mellé szinte ugyanakkora kapacitású gázerőműveket kell építeni.

• Ezek a gázerőművek eleve drágábbak a hagyományos társaiknál.

• Mivel csak szakaszosan, „beugróként” üzemelnek, a kihasználtságuk és a megtérülésük rendkívül rossz, ami végső soron a teljes rendszer működtetését drágítja meg.

Hátrahagyott betonmonstrumok és elolthatatlan tüzek

A szélerőművek környezeti lábnyoma a teljes életciklusukat tekintve is riasztó. A turbinák élettartama mindössze 20–25 év. Miután kiszolgálták az idejüket, a földben maradó, többezer tonnás vasbeton alapokat senki nem fogja kiszedni – a betonmonstrumok örökre a talajban maradnak.

Emellett a biztonságtechnikai kockázatok is óriásiak. Mint ahogyan azt egy 2025 májusában, a németországi Bremervörde-Iselersheim környékén történt eset is megmutatta (a képen), a szélturbinák maguktól is kigyulladhatnak. A tűzoltóság az ilyen extrém magasságokban tehetetlen: az oltás fizikailag lehetetlen, így a tűzoltók legfeljebb távolról nézhetik végig a szerkezet megsemmisülését.

A szélenergia fejetlen erőltetése tökéletes példája annak a problémának, ahol a józan észnek és a nemzeti érdekeknek kellene győzedelmeskedniük a káros zöld illúziók felett.

A  cikk Sebes Gábor FB-posztja alapján készült.