Székely Bertalan: A mohácsi csata (1866), Magyar Nemzeti Galéria / Wikimedia Commons – közkincs

Nem adták olcsón a bőrüket – nagykanizsai kutató felfedezése árnyalja a Mohácsról alkotott képet

Egy 13. századi latin Biblia lapján fennmaradt, arab betűkkel írt oszmán-török veszteséglista szolgáltat új adatokat az 1526-os mohácsi hadjáratról. A különleges dokumentumot Mércz András, Nagykanizsához kötődő kutató fedezte fel egy antwerpeni gyűjteményben. A forrásból az is kirajzolódik: a hatalmas túlerővel szembenéző magyarok nem adták olcsón a bőrüket.

„Legutóbb egy arabista kolléga, Mércz András, egy antwerpeni könyvtár egyik kódexében egy korabeli, arab betűs török veszteséglistát fedezett fel, amelynek segítségével pontosabb képet kaphatunk arról, mit is hozott magával ez a tragikus év” – számolt be Fodor Pál Széchenyi-díjas turkológus a Magyar Nemzetnek.

A felfedezés különösen érdekes lehet Nagykanizsán, hiszen Mércz András egykori kanizsai piarista diák, akivel a helyi nyilvánosság korábban a közel-keleti keresztényüldözés kapcsán is találkozhatott.

Mohács nem egyszerűen „verés” volt

A most előkerült adatok tovább árnyalják a mohácsi csatáról kialakult képet. Megfordítva a szólást: Mohács nem verés volt, hanem verekedés.

Elődeink a hatalmas, mintegy 80:30 arányú túlerő ellenére nem adták olcsón a bőrüket. Különösen a védők első rohama hozott tetemes veszteséget a támadók soraiban.

Fodor Pál és Mércz András kutatása szerint az oszmán veszteségek a hadsereg legalább 8,5–10 százalékára tehetők, de még a 15 százalékos veszteség sem zárható ki.

Egyetlen Biblia élte túl a pusztítást

A Magyar Királyság késő középkori kódexállománya mintegy 45 ezer kötetre tehető, ennek azonban csupán töredékét veheti ma kézbe a kutató.

Annál nagyobb becse van a törökök által felprédált budaszentlőrinci pálos kolostor könyvtárából fennmaradt kötetnek.

A 13. századi latin Biblia 1526 szeptemberében, a kolostor kifosztásakor került oszmán-török kézre. A kötet ma az antwerpeni Plantin-Moretus Múzeum gyűjteményében található.

A Biblia egyik üres lapján maradt fenn az a különleges bejegyzés, amelyet Mércz András fedezett fel.

19 sorban egy pusztító hadjárat mérlege

A bejegyzés mindössze 19 soros, arab betűs, de oszmán-török nyelvű szöveg. A mohácsi hadjárat veszteséglistáját tartalmazza: tételesen sorolja fel a magyar és az oszmán fél veszteségeit Pétervárad júliusi ostromától egészen a török sereg októberi hazaindulásáig.

Nemcsak az emberveszteségeket jegyezték fel. A lista kitér a feldúlt falvakra és városokra, valamint az elhajtott állatok számára is.

A kutatók szerint a magyar veszteségekre vonatkozó korabeli oszmán adatok túlzóak, ezért azokat más forrásokkal összevetve korrigálták. A tanulmány becslése alapján az ország népességének mintegy 4,5–5 százaléka halt meg vagy került fogságba az 1526-os hadjárat következtében.

A forrás mintegy 2000 feldúlt faluról és 100 városról számol be, továbbá körülbelül 400 ezer juh és 50 ezer szarvasmarha elhajtását rögzíti. Ezeket az adatokat a kutatók hitelesnek tartják.

Egy kanizsai kötődésű kutató a különleges felfedezés mögött

Mércz András neve Nagykanizsán sem ismeretlen. Az egykori piarista diák később a Közel-Kelet kutatásával kezdett foglalkozni.

A kanizsaiak 2017-ben is találkozhattak a nevével, amikor a Kereszt-tűzben című, közel-keleti keresztényüldözést dokumentáló kiállítás kurátoraként mutatták be.

Most pedig egy olyan dokumentum felfedezése kötődik a nevéhez, amely közel ötszáz évvel a mohácsi tragédia után újabb részletekkel egészíti ki az 1526-os hadjáratról rendelkezésünkre álló ismereteket.

Fodor Pál és Mércz András közös tanulmánya a Történelmi Szemle 2023/2-es számában jelent meg Mi is veszett Mohácsnál? Oszmán-török veszteséglista az 1526. évi hadjáratról címmel.

Egyetlen fennmaradt Biblia 19 sora csaknem ötszáz év után is képes hozzátenni valamit Mohács történetéhez – és ahhoz a képhez is, hogyan harcoltak a magyarok 1526-ban.

Forrás: Magyar Nemzet; Történelmi Szemle; Magyar Könyvszemle; Kanizsa