Meg akarta hódítani a Balaton-parti szobrot – többmilliós kárt okozott

(A kép forrása: ZAOL)

Az előzményeket illetően a rendőrségi közlemény tömören így fogalmazott: „Augusztus 27-én reggel érkezett a bejelentés a rendőrségre, mely szerint Keszthelyen, a Mikus Gyula sétányon megrongálták a Festetics-emlékoszlopot, a szobor több darabra törött. A rendőrök a helyszínen szemlét tartottak, és adatgyűjtést végeztek, melynek eredményeként a feltételezett elkövetőt azonosították és a bejelentéstől számított négy órán belül elfogták.” A 20 éves szombathelyi férfi elismerte tettét, amellyel a műalkotásban többmilliós kárt okozott.

A Zalai Hírlap nem hivatalos forrásból úgy tudja, a fiatal „meg akarta hódítani” az emlékművet, emiatt a szobor felső része ledőlt és összetört. Az eset körülményeinek ismerői azt mondták, a helyszínen vérnyomok is voltak, így az elkövető valószínűleg megsérült saját akciója során.

A rendőrségi feljelentést Nagy Bálint, Keszthely polgármestere tette, aki közösségi oldalán az eset kapcsán úgy fogalmazott:

– Nagyon sokan nagyon sokat dolgozunk szeretett városunk fejlesztésén, és mivel amúgy is rengeteg a tenni­való, különösen elkeserítő, amikor bizonyos lények primitív szórakozásból kárt okoznak a keszthelyiek közösségének. Bízom benne, hogy az elkövetők kilétére mielőbb fény derül, hogy az ilyen aljas cselekedetek ne maradhassanak következmények nélkül – szögezte le még azelőtt, hogy a tettest elfogták volna.

A rendőrségi bejelentés után pedig azt közölte a polgármester: megteszik a további szükséges jogi lépéseket, hogy megtérüljön a városnak okozott kár. „A jövőben sem fogjuk szó nélkül eltűrni, hogy Keszthelynek bárki is következmények nélkül kárt okozhasson”.

A szoborrongálások világtörténelme igen gazdag. A brahiból elkövetett esetek mellett sokszor a kulturális és (vagy) politikai háborúk egyik kísérőjelensége, s nem ritkán a rendszer elleni tiltakozás jelképe egy-egy diktátor ledöntött emlékműve. Mostanság pedig a „művelt nyugaton” a káoszkeltés egyik fő fegyvere.

A történelmi vandalizmussal kapcsolatban Margaret Mac­Millan történész, a Torontói és az Oxfordi Egyetem professzora, a brit birodalmi história szakértője fogalmazott meg tudományos álláspontot a minap a Euronews brüsszeli szerkesztőségének nyilatkozva.

– Nem szeretem, amikor az emberek rendes eljárás nélkül döntenek az egyes szobrokról – mondta Margaret MacMillan. – Vannak időszakok, ami­kor tényleg meg akarnak szabadulni néhány szobortól, mert nagy a népharag. Ha Kelet-Európában éltem volna 1989-ben, én is meg akartam volna szabadulni a Lenin- és a Sztálin-szobroktól. Ezeket soha nem is akarták az ott élők. Bristolban az ottani rabszolga-kereskedő szobráról is sok vita volt, amit végül ledöntöttek. Szeretném látni, hogy az emberek valóban tanulnak a történelemről az ilyen esetekben. Vagyis szívesebben lát­nám ezeket az alkotásokat a múzeumban, de néha az emberek a saját kezükbe veszik a döntéseket.

A művészeti alkotásokon való esztelen bosszúállás itthon sem ritka, és sok esetben felsejlik az ideológiai háttér. A teljesség igénye nélkül néhány történet az elmúlt évekből: volt, aki vörös festékkel öntötte le a fővárosi Horthy-szobrot, más azért rongálta meg a városligeti Churchill-mellszobrot, mert mint a talapzatára írt üzenetéből kitűnt, nácinak, fasisztának tartotta a német birodalom ellen harcoló néhai brit kormányfőt, de ért már attak Károlyi István- és Wass Albert-szobrot is Magyarországon.

(A kép forrása: ZAOL)

A keszthelyi történet vélhetően nem ilyen indíttatású (erre utaló gyanú fel sem vetődött), hiszen a Zala Megyei Mérnöki Kamara által állíttatott, mozgó alkotás a Festeticsek s leginkább a Phoenix és a balatoni flottilla emlékét őrzi, ami „oldalsemleges” érték.

Az alkotó, Béres János szobrászművész arra emlékeztetett, a felavatás óta eltelt egy esztendőben többször is megrongálták a forgáshatárolókat azért, hogy a kormánykerekeket bepörgethessék. Ezek azért mozgathatók, mert a két dombormű alsó és felső részén más-más látható, így például gróf Festetics György Phoe­nixe, ennek mérnöki rajza, továbbá a főúr portréja és a Festetics-flottilla hajói.

A mai napig nem lehet a Balatonon nagyobb vitorlás, mint a 32 méteres Phoenix, mivel a sekély víz maximum ennyit bír el, fogalmazott Béres János, hozzátéve: annak idején ezzel szállították a sót Kenesétől Keszthelyig. Amikor eldördült az ágyú, a helyiek csónakokon beeveztek, és Festetics György jóvoltából sokkal olcsóbban vásárolhattak sót, mint máshol. Akkoriban pedig, hűtőszekrény nem lévén, ez létfontosságú élelmiszer volt, hisz ezzel tartósították a húst.

– A kisebb rongálásokat mindig javítgatások követték, de nehéz volt lépést tartani az elkövetőkkel, a felelőtlen emberekkel – mondta lapunknak a szobrászművész. – Úgy tudnám ezt a helyzetet jellemezni:

eddig csak megverték az alkotásomat, most viszont rokkantra püfölték. Mintha egy fejszét vágtak volna a hátamba, magam is a porba hullottam.

Béres János azt is elárulta, a Zala Megyei Mérnöki Kamara új vezetősége rendkívüli elnökségi ülésén vizsgálta meg a kialakult helyzetet s az előzményeket a tervezéstől a 2019-es felállításig, majd az azóta eltelt egy esztendő történéseit, és úgy döntött a testület: finanszírozza a helyreállítást, méghozzá úgy, hogy mérnöki megoldásokkal vandálbiztossá teszik az emlékoszlopot.

– Nem engedjük, hogy a Festetics-mementót tönkretegyék, azt visszaadjuk a város közösségének – hangsúlyozta a szobrászművész, aki úgy vélte, fél évbe is beletelhet, mire végez a felújítással.

(Forrás: ZAOL)