(A kép forrása: Pixabay)
A nyári időszámítás bevezetésének célja az volt, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához. Kezdetben főleg a világítás költségeit szerették volna a bevezetésével csökkenteni, az Osztrák–Magyar Monarchiában a világon elsőként alkalmazták már 1916-ban az órák átállítását.
Magyarországon az első világháború végén azonban eltörölték, és 1980-ig csak rövid ideig, az ötvenes években működött a rendszer. Az elmúlt negyven évben viszont hozzászokhattunk ahhoz, hogy tavasszal és ősszel, minden évben át kell állítani az órákat.
A világítás korszerűsödésével azonban egyre csökkent a nyári időszámítással megspórolható összeg, ugyanakkor egyre többeket zavartak az átállítás következtében fellépő negatív egészségügyi hatások. A kutatások szerint a közlekedésbiztonságra sincs jó hatással az évszakos váltás, ezért is merült fel folyamatosan az eltörlésének lehetősége.
Az Európai Bizottság egy 2018-as közvélemény-kutatásra reagálva gyorsan, még 2019-ben hozott határozatot az óraátállítás eltörléséről. A bizottság eredetileg már tavalyelőtt megszüntette volna a félévenkénti váltást, azonban hamar lelassult a folyamat.
2019. március 26-án az Európai Parlament úgy döntött, hogy 2021-től törlik el az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatát. Strasbourgban akkor a plenáris ülésen a testület 410:192 arányban szavazta meg a javaslatot.
Az Európai Parlament ülésterme (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)
Az akkori határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állították volna át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Ez azonban akkor még nem volt végleges döntés, a kérdést még a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsnak is jóvá kellett volna hagynia – tárgyalások azonban elakadtak.
A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont továbbra sincs, azt a 2020-ban és a 2021 első felében a soros elnökségek egyike sem tárgyalta.
A Politico már 2020 októberében arról írt, hogy megállt az EU-ban az óraátállítás eltörlésének folyamata. A neves, amerikai politikai újság idézte a svéd Johan Danielssont, a téma felelősét.
„A koronavírus, a Brexit és a költségvetési tárgyalások ellenére remélem, a német elnökség foglalkozik majd a témával”
– mondta tavaly októberben az Európai Parlament szocialista képviselője.
A képviselő azért bízott a német elnökségben, mert a felmérés szerint Németországban támogatták leginkább az óraátállítás eltörlését. Johan Danielssonnak azonban csalódnia kellett, azóta sem történt előrelépés az ügyben.
Egyelőre kevés előrelépésnek örülhetünk az óraátállítással kapcsolatban (Fotó: MTI/Balázs Attila)
Bonyolítja a témát, hogy az EU-nak önmagában nincs döntési jogköre, inkább a koordinálás lenne a feladata. Az egyes országoknak kellene kiválasztaniuk, hogy melyik időzónát alkalmazzák az eltörlés után. Most azonban még minden ország egymásra vár a döntésben, az Európai Tanácsban kellene közös álláspontot kialakítaniuk a tagállamoknak, azonban ez brüsszeli koordináció nélkül nehéz lesz.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta, hogy az óraátállítás tipikusan egy olyan kérdés, ahol annak van értelme, ha az Európai Unió hoz döntést, hiszen ha például Ausztriától eltérő döntést hozunk, akkor a két szomszédos ország különböző időzónába kerül, és az senkinek sem az érdeke. Ezért jó lenne, ha összeurópai döntés születne az óraátállítás kérdésében. Ugyanakkor Gulyás Gergely elmondta, Magyarország álláspontja egyértelműen az, hogy ha nem tartjuk fent a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb.
(Forrás: hirado.hu)
Kedden már a nap is előbújhat, ez pedig gyújtósként szolgál a záporok, zivatarok berobbanásához.
A kormányhivatalok munkatársai a múlt héten 187 üzletben jártak, mindössze 13 helyszínen találtak hiányosságot.
Egymillió bankkártyás fizetési tranzakcióból 73 esetben merült fel tavaly a csalás gyanúja.
Az innovációs és technológiai miniszter egyedi határozata értelmében májusban és júniusban, szigorú óvintézkedések mellett adhatnak számot tudásukról a szakképzésben vizsgázók.
8650 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1 052-en vannak lélegeztetőgépen.
Most az árukészlet leltárazása, selejtezése, újratöltése, a személyzeti létszám feltöltése és egy alapos takarítás, fertőtlenítés a vendéglátósok feladata.
A hazánktól délre elhelyezkedő légörvény felhő-, és csapadékrendszere határozza meg a következő napokban is időjárásunkat, ám a jövő hét közepén már labilis levegő érkezik fölénk.
Minden harmadik magyar ember már kapott oltást.
A vírust akkor lehet legyőzni, hogy ha minél előbb be tudják oltani a magyar embereket, ehhez pedig oltóanyagra van szükség, mégpedig sokra.
Dél felől ismét nedvesebb levegő érkezik fölénk, felhősödésre, éjszaka már esőre is számíthatunk.
50 ezer forintra nő január elsejétől az árvaellátás minimuma – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter.
A szálláshely, vagy a szabadidő zsebből is lehet költeni vendéglátásra, és fordítva.
A regisztráltak kétharmada már megkapta az oltást, a regisztrált idősek 90%-a és a 18-59 év közöttiek közel fele (49,9%) is már túl van az oltáson.
Első körben a korábban lemondott közlekedési vizsgákat bonyolítják le.
Utoljára (?) hajnali fagyok, napközben igazi április.
Áprilisban díjmentesen utazhatnak az alsó tagozatos diákok a MÁV-Volán-csoport járatain.
Az óvatosság és a fokozatosság miatt döntött úgy a kormány, hogy a felsősöknek marad a távoktatás – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A püspökök azt is kérik, hogy a gyülekezetek a templomok nyitása után is közvetítsék az istentiszteleteket.
Elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja – közölte a Nemzeti Színház pénteken.
A beoltottak száma meghaladta a 3,1 milliiót.
A teraszon tartózkodó vendégeknek nem kell maszkot viselni, de a felszolgálóknak igen.
Szusszanásnyi időre megpihen időjárásunk a következő két napban, majd vasárnap egy újabb légörvény veszi felénk az irányt.
Szeptembertől katolikus történelem- és irodalom tankönyvekből is tanulhatnak a középiskolások.
A járvány harmadik hullámának tetőzése érzékelhető, de még most is nagyon sokan fertőződnek meg, ezért a védelmi intézkedések betartása továbbra is fontos.
Az idei már a harmadik év, amelyben tavaszi fagykárok pusztítanak.
Így április derekán visszakacsintott a tél, és a hűvösebb levegő bizony csak lassan fog továbbállni, az enyhülés lassú ütemű lesz.
Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai kormányülés után élő Facebook-videóban ismertette a kormány legújabb döntéseit.
A mentesség igénybevétele is egyszerű, az automatikusan jár, a vállalkozónak nem kell kérnie.
A magyar lakosság 30,7%-a már kapott oltást, szemben az uniós 15,8%-os átlaggal.
Szerda estig télies idő várható hazánkban, kiadós csapadékkal, többfelé havas esőre, hóra is számíthatunk.
Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán osztotta meg a hírt, hogy immáron hárommillió ember lett beoltva Magyarországon.
Bedrótozták a fákat, amelyeket a hódok rágtak meg a Dráva partján. A barcsi önkormányzat a vízügyi igazgatósággal így próbálja megvédeni a több mint száz növényt a teljes pusztulásról.
Az oltás mellett a koronavírus elleni gyógyszer, a favipiravir is ingyenes, azt azok is megkapják, akiknek érvénytelenítik a TAJ-számát.
10 818 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1 209-en vannak lélegeztetőgépen.
Erős hidegfront érkezik, amely hullámot vet a Kárpát-medence felett.
Sosem látott népszerűségnek örvend a Balaton és hatalmas lehetőséget kaphat Budapest.
A biztonságos munkavégzés érdekében több helyen is kisebb-nagyobb korlátozásra lesz szükség.
Tavasszal indul a Magyar Falu Program vállalkozás-újraindítási alprogramja.
10 740 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1 249-en vannak lélegeztetőgépen.
A technikumokban és szakképző iskolákban kiemelt fontosságú a szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák meglétének ellenőrzése.
Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető a weben keresztül.
Valószínűleg nem is kevés hullik majd.
Válasszák a friss hazait, segítsék ezzel is a magyar gazdákat! – hangsúlyozza a fogyasztók számára az agrárgazdasági kamara.
A beoltottak száma 2 835 894 fő, közülük 1 197 685 fő már a második oltását is megkapta.
Keddig hopp, aztán kopp... De legalább érkezhet érdemi csapadék is.
A szakember szerint ehhez az kell, hogy a magyar lakosság 60-80 százaléka oltott legyen.
10 921 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1 344-en vannak lélegeztetőgépen.
Megismétlődtek a januári mínuszok, februárban is 90 százalékos elmaradásban van a kereskedelmi szálláshelyi forgalom az egy évvel korábbihoz képest.