Archív fotó (MTI)
Nem láttam olyan eseményt, amely e naphoz kapcsolódna, ám rájöttem, hogy ezen a napon született Korompay Emánuel, az egyik legnagyobb hős, akit említeni lehet a magyar-lengyel barátság okán – fejtette ki a hirado.hu-nak nyilatkozva Joanna Urbańska. Március 23-a magyar-lengyel barátság napja, ebből az alkalomból kerestük fel a Budapesten működő Lengyel Intézet igazgatóját.
Isten kezét látom abban, hogy Magyarországra irányított: itt találtam meg férjemet, itt alapítottunk családot, ezt az országot második hazámnak tekintem, fejtette ki a hirado.hu-nak nyilatkozva Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója.
Kiemelte: a Lengyel Intézetben nem csak ez a keddi nap, de az év minden napja a magyar-lengyel barátságról szól.
„Március 23-án tartjuk ezt az ünnepet, de egész évben igyekszünk elősegíteni a magyar-lengyel kapcsolatokat”
– fogalmazott.
Kérdésünkre, hogy mikor kezdett Magyarországra járni, elmondta: már az 1990-es évek végén, mikor elkezdtem magyarul tanulni, nyáron ide látogatott „hogy verifikáljam, ez jó ötlet volt-e, és úgy láttam, hogy teljes mértékben igen. Folytattam tehát a magyar tanulást az ELTÉ-n is. Még mindig magyarul tanulok” – teszi hozzá a nyelvünket kitűnően beszélő igazgató, „életem végéig fogok tanulni, Ez ennek a nyelvnek a bája, nem lehet megunni s mindig lehet fejleszteni az ismeretén”.
Hozzátette: élete egy későbbi szakaszában szívesen foglalkozna majd Wass Albert műveinek lengyelre fordításával.
„Ez az ünnep hivatalos kereteket kölcsönöz a hagyományos lengyel-magyar barátságnak és kiváló hátteret ad az államközi egyezményeknek, legmagasabb rangú találkozásoknak is. De ami ennél is fontosabb, lehetőséget nyújt a civil kezdeményezéseknek. Ami nagyon fontos a mostani helyzetben” – emeli ki Urbańska.
Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban rendezett tárlatmegnyitón 2020 őszén. Tavaly októberben egy hónapon át voltak láthatók a budapesti metróban posztereken Adam Bujak lengyel fotóművész Szent II. János Pálról készített képei (Fotó: MTI/Soós Lajos)
A Kollár János elnökletével működő Magyar-Lengyel Pilsudski Történelmi Társaság 2005-ben kezdeményezte a Magyar Lengyel Barátság Emlékmű (két monumentális tölgyfa, Tóth Dávid szobrászművész alkotása) megépítését, a Magyar Lengyel Barátság Nap megrendezését, a magyar és lengyel testvérvárosok találkozóját Győr városában. A két ország parlamentje, a lengyel Szejm és a magyar Országgyűlés 2007-ben nyilvánította ezt a napot a két nép barátsága napjává.
Amikor felvetettük, hogy kötődik-e valamilyen korábbi eseményhez, évfordulóhoz ez a nap, az igazgató ezt válaszolta:
„Nem láttam olyan eseményt, amely e naphoz kapcsolódna, ám rájöttem, hogy – véletlen-e vagy sem – ezen a napon született Korompay Emánuel Aladár, az egyik legnagyobb hős, akit említeni lehet a magyar-lengyel barátság okán. Ez a nap így új értelmet, dimenziót kap.”
(Korompay Emánuel Aladár [Budapest, 1890. március 23. – Harkov, 1940 tavasza] magyar, majd lengyel katona, a lengyel hungarológia egyik magyar úttörője, az első magyar–lengyel szótár szerkesztője. A Varsói Egyetem Hungarológiai Tanszékének magyar lektora, aki a lengyel hadsereg tartalékos századosaként részt vett a második világháborúban, ahol szovjet hadifogságba esett, és a sok ezer lengyel tiszt életét kioltó katyńi vérengzés magyar áldozata lett – a szerk.)
Az intézmény látogatottságáról elmondta: változatlan az érdeklődés a lengyel nyelv és kultúra iránt, „rendezvényeinket nagy számú érdeklődő látogatja. Fontos misszióink, hogy a lengyel-magyar barátság eszméit átadjuk a fiataloknak. Megmutatni, bebizonyítani nekik, hogy az együttműködés, a barátság nem pusztán közhelyek, hanem fontos értékek, amelyek jövőt teremthetnek számukra". Szavaiból kiderült: nagyon népszerűek az online eseményeik, a Lengyel Intézet tevékenysége iránti érdeklődés a Covid-időszakban is jelentős.
A két nép közös történelmi emlékei között tallózva az igazgató felidézte: kevesen tudják, hogy
a magyar katonák nem csak az 1944-es varsói felkelés idején segítették a lengyeleket, de az ott állomásozó magyar egységek közbeléptek a lengyel lakosság védelmében a Volhyniában, az 1943 utáni, ukránok által elkövetett lengyelellenes mészárlások idején is.
Május 1-ig nevezhetnek a helyi közösségek a Virágos Magyarország versenyre.
Az NTAK adatai alapján több mint 300 ezer éjszakát töltöttek magyarországi szálláshelyeken a vendégek.
Az intézmények felében március 19-ig már megtörtént a helyszíni ellenőrzés.
Fürdői miatt sokan keresték fel tavaly is Zalakarost, Gyulát, Harkányt, Hévízt és Hajdúszoboszlót.
Számítások szerint a zalaszentmihályi postát várhatóan naponta több mint 50 ügyfél veszi igénybe.
További támogatásokra számíthatnak a települések.
Ingyen utazhatnak a Máv-Volán járatain a 14 év alatti gyermekek.
A sok csapadék hatására december eleje óta nagyjából 19 centiméternyit emelkedett a Balaton vízszintje.
A vidéki desztinációk közül legtöbben a Balatont vagy a Mátra-Bükköt választják.
Egy Tolna megyei idős asszony tévedt el az erdőben, a tűzoltók a készülék segítségével találták meg a megrémült asszonyt.
Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor.
20 kiállító mutatta be a közfoglalkoztatás keretében végzett példaértékű tevékenységét.