Archív fotó (MTI)
Nem láttam olyan eseményt, amely e naphoz kapcsolódna, ám rájöttem, hogy ezen a napon született Korompay Emánuel, az egyik legnagyobb hős, akit említeni lehet a magyar-lengyel barátság okán – fejtette ki a hirado.hu-nak nyilatkozva Joanna Urbańska. Március 23-a magyar-lengyel barátság napja, ebből az alkalomból kerestük fel a Budapesten működő Lengyel Intézet igazgatóját.
Isten kezét látom abban, hogy Magyarországra irányított: itt találtam meg férjemet, itt alapítottunk családot, ezt az országot második hazámnak tekintem, fejtette ki a hirado.hu-nak nyilatkozva Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója.
Kiemelte: a Lengyel Intézetben nem csak ez a keddi nap, de az év minden napja a magyar-lengyel barátságról szól.
„Március 23-án tartjuk ezt az ünnepet, de egész évben igyekszünk elősegíteni a magyar-lengyel kapcsolatokat”
– fogalmazott.
Kérdésünkre, hogy mikor kezdett Magyarországra járni, elmondta: már az 1990-es évek végén, mikor elkezdtem magyarul tanulni, nyáron ide látogatott „hogy verifikáljam, ez jó ötlet volt-e, és úgy láttam, hogy teljes mértékben igen. Folytattam tehát a magyar tanulást az ELTÉ-n is. Még mindig magyarul tanulok” – teszi hozzá a nyelvünket kitűnően beszélő igazgató, „életem végéig fogok tanulni, Ez ennek a nyelvnek a bája, nem lehet megunni s mindig lehet fejleszteni az ismeretén”.
Hozzátette: élete egy későbbi szakaszában szívesen foglalkozna majd Wass Albert műveinek lengyelre fordításával.
„Ez az ünnep hivatalos kereteket kölcsönöz a hagyományos lengyel-magyar barátságnak és kiváló hátteret ad az államközi egyezményeknek, legmagasabb rangú találkozásoknak is. De ami ennél is fontosabb, lehetőséget nyújt a civil kezdeményezéseknek. Ami nagyon fontos a mostani helyzetben” – emeli ki Urbańska.
Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban rendezett tárlatmegnyitón 2020 őszén. Tavaly októberben egy hónapon át voltak láthatók a budapesti metróban posztereken Adam Bujak lengyel fotóművész Szent II. János Pálról készített képei (Fotó: MTI/Soós Lajos)
A Kollár János elnökletével működő Magyar-Lengyel Pilsudski Történelmi Társaság 2005-ben kezdeményezte a Magyar Lengyel Barátság Emlékmű (két monumentális tölgyfa, Tóth Dávid szobrászművész alkotása) megépítését, a Magyar Lengyel Barátság Nap megrendezését, a magyar és lengyel testvérvárosok találkozóját Győr városában. A két ország parlamentje, a lengyel Szejm és a magyar Országgyűlés 2007-ben nyilvánította ezt a napot a két nép barátsága napjává.
Amikor felvetettük, hogy kötődik-e valamilyen korábbi eseményhez, évfordulóhoz ez a nap, az igazgató ezt válaszolta:
„Nem láttam olyan eseményt, amely e naphoz kapcsolódna, ám rájöttem, hogy – véletlen-e vagy sem – ezen a napon született Korompay Emánuel Aladár, az egyik legnagyobb hős, akit említeni lehet a magyar-lengyel barátság okán. Ez a nap így új értelmet, dimenziót kap.”
(Korompay Emánuel Aladár [Budapest, 1890. március 23. – Harkov, 1940 tavasza] magyar, majd lengyel katona, a lengyel hungarológia egyik magyar úttörője, az első magyar–lengyel szótár szerkesztője. A Varsói Egyetem Hungarológiai Tanszékének magyar lektora, aki a lengyel hadsereg tartalékos századosaként részt vett a második világháborúban, ahol szovjet hadifogságba esett, és a sok ezer lengyel tiszt életét kioltó katyńi vérengzés magyar áldozata lett – a szerk.)
Az intézmény látogatottságáról elmondta: változatlan az érdeklődés a lengyel nyelv és kultúra iránt, „rendezvényeinket nagy számú érdeklődő látogatja. Fontos misszióink, hogy a lengyel-magyar barátság eszméit átadjuk a fiataloknak. Megmutatni, bebizonyítani nekik, hogy az együttműködés, a barátság nem pusztán közhelyek, hanem fontos értékek, amelyek jövőt teremthetnek számukra". Szavaiból kiderült: nagyon népszerűek az online eseményeik, a Lengyel Intézet tevékenysége iránti érdeklődés a Covid-időszakban is jelentős.
A két nép közös történelmi emlékei között tallózva az igazgató felidézte: kevesen tudják, hogy
a magyar katonák nem csak az 1944-es varsói felkelés idején segítették a lengyeleket, de az ott állomásozó magyar egységek közbeléptek a lengyel lakosság védelmében a Volhyniában, az 1943 utáni, ukránok által elkövetett lengyelellenes mészárlások idején is.
Jegyezzük meg jól ezt a napot: Magyarországon 2026. július 18-án a nyers politikai bosszúvágy ideiglenesen győzedelmeskedett az alkotmányos rend felett.
Géza úr története sokak számára bizonyította, hogy egy állat nemcsak hűséges társ lehet, hanem akár egy ember életét is képes megváltoztatni.
A Fidesz-frakció szerint Kapitány István a Hormuzi-szoros első lezárásán a Shell-részvényein keresztül mintegy 900 millió forinttal gyarapodott.
Kiszelly Zoltán szerint a mostani közel-keleti feszültségek ismét megmutathatják, miért lett volna érdemes megtartani a védett üzemanyagárat biztonsági plafonként.
A közgazdász szerint a gazdasági növekedés alapja a bizalom és a kiszámíthatóság, ezt azonban szerinte megingathatja az a légkör, amelyben egy vállalkozás akár névtelen bejelentések miatt is komoly gazdasági károkat szenvedhet.
A tiszás szeretethullám 43 évnyi odaadó szolgálatot söpört el.
Az ügyészség ejtette a vádat Szakács István ellen.
Példátlan, ahogy minden eszközt megragadnak, csak hogy bosszút álljanak Szijjártó Péteren.
Tisza-közelinek tartott cég kapta az első megbízást a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségtől a kormányváltás után – írja a 444.hu.
Thürmer Gyula szerint a Magyar Péter vezette kormány Ukrajna ügyében a nyugati elvárásokhoz igazodott, miközben a kárpátaljai magyarok jogainak rendezésére szerinte nem kapott valódi garanciát.
A Belügyminisztérium arra kéri az érintetteket, hogy mielőbb ellenőrizzék okmányaikat, és ne hagyják az utolsó pillanatra az ügyintézést.
Tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára.
A politikus szerint részsiker, hogy több nemzeti vagyonelem kétharmados védelme megmaradt – nemzeti jelentőségű zalai ingatlanok azonban kikerültek ez alól.
Egri Gábor szerint jelenleg 41 napra elegendő kőolaj-, 24 napra elegendő gázolaj- és mindössze 14 napra elegendő benzintartalék áll rendelkezésre.
Bencsik Gábor szerint a vak miniszter körüli ügyet arra használták fel, hogy a TISZA áldozati szerepbe helyezze magát, és politikai ellenfeleit támadja.
Toroczkai László a Magyar Jelennek adott interjúban azt állította, hogy Magyar Péter a házbizottság zárt ülésén fenyegető stílusban viselkedett, és személyére utalva a képviselői mandátum nyolc évre csökkentésével fenyegette.
Új fejezet kezdődik Szijjártó Péter pályafutásában: a BYD vállalatcsoport egyik vezetőjeként dolgozik tovább.
Kemeneshőgyész polgármestere szerint célkeresztbe kerültek a települési vezetők.
Kiszelly Zoltán szerint az országjárás egyik célja lehet a TISZA helyi aktivistáinak megnyugtatása, miközben a párt vezetése továbbra is fenntartja bennük a jövőbeli politikai szerepvállalás reményét.
Szolnoki Péter egy ritka autoimmun májbetegséggel küzdött, állapota egy fertőzést követően rövid idő alatt visszafordíthatatlanná vált.
Nem elég a politikai tapasztalat, az új frakcióvezetőnek hosszú távon is alkalmasnak kell lennie a tisztség betöltésére
Ezúttal Tarr Zoltán hordott össze-vissza mindent, hogy aztán ékes beszédű haverja learassa a babérokat.
Az Alaptörvény 17. módosításának elfogadásával a tiszás kétharmad egyetlen tollvonással söpörte le az asztalról mindazt, amit eddig a parlamentarizmusról és a demokratikus játékszabályokról gondoltunk.
A képviselők szerint kettős mérce érvényesül, ezért választ várnak az Európai Bizottságtól.
A köztársasági elnök szerint a végrehajtó hatalom részéről érkező nyomásgyakorlási kísérlet súlyosan sérti az alkotmányos rendet.
Gulyás Gergely szerint az Alaptörvény 17. módosítása olyan változásokat hoz, amelyekkel nem tud azonosulni, ezért távozik a Fidesz parlamenti frakciójának éléről.
A választók most számonkérik Magyar Péter kampányígéretét, és azonnali adócsökkentést, valamint a 480 forintos hatósági ár visszaállítását követelik.
Dr. Knausz Csaba a magánrendelése bevételét ajánlotta fel.
a visszamenőleges hatályú alkotmánymódosítás nemcsak egy politikust érint, hanem a jogbiztonság egyik legalapvetőbb elvét is megkérdőjelezi.
Nagy Bálint szerint nem világos, mi indokolja, hogy kiemelt nemzeti értékek kikerüljenek a kétharmados védelem alól, és miért sürgős erről dönteni.
Az alkotmányozás nem közösségi médiás véleményezés kérdése, hanem hosszú távra szóló, szakmai és alkotmányjogi felelősség.
Fodor Gábor szerint Magyar Péter személyeskedő stílusa, valamint az erre érkező tapsok olyan irányba viszik a közbeszédet, amely hosszú távon az egész társadalmat rombolhatja.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint a Tisza-kormány több olyan kötelezettséget is vállalt Brüsszel felé, amelyek a családokat, a magyar vállalkozásokat és az ország szuverenitását is érinthetik.
A Budai Várból induló menet célja a szervezők szerint az volt, hogy pozitív üzenettel hívja fel a figyelmet a család szerepére és a hagyományos értékek megőrzésére.
A kommentelők egy része szerint a táblák helyett a családi pótlék megduplázásáról és más vállalások teljesítéséről kellene hírt adnia a minisztériumnak.
A Tűzfalcsoport konklúziója szerint a Tisza-kormány ezzel a lépéssel valójában a nemzetközi nagytőke, a multik és a gazdagok érdekeit helyezi a kiszolgáltatott helyzetben lévő magyar családok védelme elé.
Több ezres tömeg demonstrált a tiszás önkényuralom kiépítése és Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen a Fidesz és a KDNP szervezésében csütörtökön a Sándor-palotánál.
A Világgazdaság szerint a pénzügyminiszterre egyre nagyobb teher hárul, miközben a kormány vállalásai folyamatosan növelik a költségvetésre nehezedő nyomást.
A magyar vasúti árufuvarozás jó példája annak, hogy az árfolyamváltozásoknak nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is vannak.
Az ügy középpontjában az a kérdés áll, hogy a törvényeket valóban minden közéleti szereplőre azonos mércével alkalmazzák-e, politikai hovatartozástól függetlenül.
A Fővárosi Főügyészség szerint az ügyész előzetesen óvatosságra intette a nyomozókat, a rendőrség ennek ellenére végrehajtotta a házkutatást és a gyanúsítotti kihallgatást.
A volt köztársasági elnök kész bíróságra vinni a Tisza-elnök reggeli vádaskodását.
A miniszterelnök a Sándor-palotához mára hirdetett tüntetésen való részvételre buzdította a DPK tagjait.
Az államfő szerint az Alaptörvény tervezett tizenhetedik módosítása olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetővé tennék egy hivatalban lévő köztársasági elnök politikai indokok alapján történő eltávolítását.
2026. július 18. - Kanizsa
2026. július 17. - Kék hírek
2026. július 16. - Kanizsa
2026. július 16. - Kultúra
2026. július 13. - Sport
2026. július 08. - Kanizsa
2026. július 08. - Kanizsa
2026. július 02. - Kanizsa
2026. július 02. - Kanizsa
2026. június 29. - Kék hírek
