Veszélyben a méztermés

A hideg időjárás meglehetősen kedvezőtlenül hat a mézpiacra. Több méhész is jelentette, hogy csupán három nap volt márciusban, amikor a méhek repülhettek. Erről Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

„Ezt tetőzte, hogy februárban enyhe idő volt, a természet beindult” – fogalmazott az elnök. Az akácfák, a méz első számú forrásai, kirügyeztek. Azonban fagyérzékenyek, április első hetében pedig több éjszaka is mínusz tíz fok körül alakult a hőmérséklet, ami tönkretette az akácfák rügyeit.

Még nem tudni pontosan, mekkora lesz a kiesés, és ez akkor dől el, ha a megmaradt akácfák virágzása befejeződik.

Sok tényezőtől függ: milyen idő lesz a virágzás alatt, hány méhész vándorol majd, mennyire engedik anyagi forrásai, hogy teherautóra tegye kaptárjait, hogy magasabb területen lévő, el nem fagyott akácerdőkbe menjen.

(Illusztráció, a kép forrása: Pixabay)

Magyarországon átlagosan tízezer tonna fölötti akácméz terem, idén azonban biztos, hogy ennek csak töredékéről beszélhetünk majd. A tavalyi készletek viszont már kiürültek. Bross Péter azt mondta, hogy az elmúlt harminc évben ilyen még nem történt. Az árak azonban drasztikusan nem fognak növekedni, mert tavaly már volt egy áremelkedés.

Majd hozzátette, hogy

összegyűlt a kellő számú, 15 750 aláírás Magyarországról a Mentsük meg a méheket és a gazdákat! címmel létrehozott európai polgári kezdeményezéshez.

Bross Péter elmondta, hogy eddig hat országban gyűlt össze megfelelő mennyiségű aláírás (Németország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Románia és Magyarország), azonban ahhoz, hogy az illetékes uniós bizottság foglalkozzon a problémával, legalább hét ország aláírásaira van szükség (és összesen egymillió aláírásra) Európában.

(Illusztráció, a kép forrása: Pixabay)

A petíció lényege három pontban fogalmazható meg: az egyik, hogy a kezdeményezők javasolják a növényvédő szerek kivonását a mezőgazdaságból 2035-ig.

„A másik, a biológiai sokféleség helyreállítása, ennek célja, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság ne menjen a természet kárára, ne arról szóljon a mezőgazdaság, hogy egy szigetként megélnek a gazdasági növények, de körülöttük egy halott környezet van” – magyarázta az egyesület elnöke. Hozzátette, hogy három-négy percenként tönkremegy az EU-ban egy kisgazdálkodás, amit egy nagy megvesz, és végül csak a nagy marad.

A harmadik pedig, hogy a kezdeményezők a beporzóbarát gazdálkodást támogatásokkal is segítenék, amihez szerintük a kis gazdaságokra alapuló, fenntartható termelést kellene erősíteni.

„Igenis létezik olyan gazdaság, ami a természet sokszínűségét fenntartja, és ez nem fog azzal járni, hogy kevesebb élelmiszer kerül a fogyasztók asztalára. Sőt, egy gazdagabb természetben fogunk élni, unokáinknak is lesz fenntartható bolygó, és egészségesebb élelmiszert fognak fogyasztani” – emelte ki Bross Péter.

(Forrás: hirado.hu)