(Fotó: MTI/Máthé Zoltán, Bruzák Noémi)
A Jézussal való találkozás példaképeiként említette az államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén mondott beszédében a budapesti Hősök terén vasárnap.
Ferenc pápa a hívőkhöz fordulva azt mondta, engedni kell, hogy „a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is”.
„Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él” – tette hozzá.
Az egyházfő megjegyezte, a NEK egy út végét jelenti, de „legyen még inkább egy kiindulópont”.
Homíliáját Ferenc pápa kérdéssel kezdte, azt firtatva, mit és kit jelent Isten minden egyes ember számára. A pontos választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni – mondta az egyházfő.
Hangsúlyozta, az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, hogy „Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet”.
Ferenc pápa többször megismételte, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig „benső gyógyulást” hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten logikája és a világ logikája között.
Isten logikája az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az „emberi gondolkodás”, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi.
Az egyházfő hozzátette, „nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van”.
”Jót tesz nekünk, ha szentségimádást végzünk az eucharisztia előtt (..) szánjunk rá időt” – jelentette ki Ferenc pápa, aki a mise végén elmonda a vasárnap déli Úrangyala-imádságot, és azt mondta: a magyarokkal együtt kéri, hogy „Isten, áldd meg a magyart”.
Erdő Péter Ferenc pápát köszöntve erős szimbólumnak nevezte a szentmisét, amely kifejezi „egységünket Krisztus körül Szent Péter utóda vezetésével”, az egész világból érkezett püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és valamennyi hívővel.
Az ökumenikus jelenlét jelzi „közös vágyunkat minden megkeresztelt ember egysége iránt” – mondta, majd külön köszöntötte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát.
Azt is mondta, hogy a nem keresztények, a más világnézetűek, különösképpen a zsidó vallás képviselőinek jelenléte mutatja ”az idők élő jelét”, az egyház hivatását, hogy „Krisztus küldötte legyen a nemzetek számára”.
Erdő Péter a kultúrák közötti híd szerepének betöltésére példaként felidézte, hogy 15 éve írták alá a megbékélés és barátság dokumentumát a magyar és a szlovák püspöki konferencia tagjai, amiből „testvériség és kölcsönös együttműködés bontakozott ki”.
A bíboros szerint „sok áldás kísérte” az eucharisztikus kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt útját is Magyarországon és a környező országokban. A magyar és a környező országok szentjeinek, boldogjainak a keresztben elhelyezett ereklyéi „ráébresztették lelkiismeretünket, hogy ma is megélhetjük az életszentséget az elmúlt évszázad nagy vértanúinak és hitvallóinak nyomában” – fogalmazott.
Erdő Péter a missziós kereszt másolatát ajándékozta Ferenc pápának.
(Forrás: MTI)
Fürdői miatt sokan keresték fel tavaly is Zalakarost, Gyulát, Harkányt, Hévízt és Hajdúszoboszlót.
Számítások szerint a zalaszentmihályi postát várhatóan naponta több mint 50 ügyfél veszi igénybe.
További támogatásokra számíthatnak a települések.
Ingyen utazhatnak a Máv-Volán járatain a 14 év alatti gyermekek.
A sok csapadék hatására december eleje óta nagyjából 19 centiméternyit emelkedett a Balaton vízszintje.
A vidéki desztinációk közül legtöbben a Balatont vagy a Mátra-Bükköt választják.
Egy Tolna megyei idős asszony tévedt el az erdőben, a tűzoltók a készülék segítségével találták meg a megrémült asszonyt.
Mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor.
20 kiállító mutatta be a közfoglalkoztatás keretében végzett példaértékű tevékenységét.
2023-ban 55 helyszínen szolgált 382 vízimentő kollégájuk, akik 7914 szolgálati napot dolgoztak és 2914 sérültet, bajbajutottat láttak el.
Krausz Ferenc, magyar származású kutató kapta az idei fizikai Nobel-díjat megosztva két tudós társával.