Orbán: A szabadság és a hazafiság Magyarország két tartóoszlopa

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Hűség napja ünnepi megemlékezésen Sopronban, a város Fő terén a Hűségkapu előtt 2021. december 14-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A szabadság és a hazafiság a magyar politika két nagy hagyománya, „az ezeréves Magyarország két nagy tartóoszlopa, ezt a két tartóoszlopot pedig a hűség gerendája köti össze” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sopronban.

A Hűség napja ünnepi megemlékezésen beszédében a kormányfő arra kérte Sopront, hogy maradjon a következő száz évben is a hűség városa, amely összeköti a hazát és a szabadságot, „és ezzel olyan szilárd építménnyé teszi Magyarországot, amelyben mi, magyarok otthon érezhetjük magunkat”.

Kifejtette: száz éve a trianoni békeszerződés idején olyan politikai vihar tombolt Magyarországon, amelyet emberemlékezet óta nem láttak a magyarok.

Akkor minden magyar az itt lakók döntésének köszönhetően látta meg először a tiszta eget, 1921-ben a tetszhalál állapotában lévő Magyarországon itt dobbant meg először újra a szív, amely azóta is dobog, ma már gyorsabban és erősebben, mint az elmúlt 100 évben bármikor – fogalmazott.

Megjegyezte: ezért jöttek ide ünnepelni „a büszke, ezer éve szakadatlanul dobogó szívet”. Közölte: vihar közeledtével az embert elfogja egy riadalom, és végigfut az agyán, hogy nem mulasztott-e el valamit, ami a kár elkerülésében segített volna, és egyáltalán folytatódhat-e majd úgy az élet, mint korábban.

Úgy vélte, ugyanígy van ez, amikor a történelem vihara tombol. Száz éve minden okunk megvolt a riadalomra: vesztes háború, társadalmi és gazdasági összeomlás, spanyolnátha-járvány, elvették az ország kétharmadát, más országokhoz csatolták a magyarok harmadát – emlékeztetett.

A távlatok is vonzók:

jövőre a fiatalok nem fizetnek jövedelemadót, a családok visszakapják azt, amit idén befizettek, a minimálbér tovább emelkedik, és a nyugdíjasok újra megkapják a 13. havi nyugdíjat

– sorolta.

Orbán Viktor kijelentette: a háborúért nekünk kellett mindenkinél jobban bűnhődnünk, „pedig ezt a háborút mi nem akartuk és nem is mi kezdeményeztük”. Sőt még azért is meg akartak büntetni, mert „magyarok voltunk, és azok is akartunk maradni”; arra akarták kényszeríteni magyarok millióit, hogy felejtsék el múltjukat, országukat, nyelvüket, kultúrájukat – idézte fel.

Hozzátette: azt akarták, hogy „váljunk valaki mássá, vagy ha nem, akkor egyszerűen váljunk senkivé és semmivé”. Hangsúlyozta: száz évvel ezelőtt a hazánkat halálra ítélték, ledöntötték a lábáról, feldarabolták, aztán magára hagyták. De Sopron és környéke a népszavazással jelezte a világnak, hogy nem akarunk részt venni a saját temetésünkön – fogalmazott.

A kormányfő elmondta: a tetszhalott állapotban lévő Magyarország túlélte a halálosnak szánt döfést, szíve megdobbant, és jelét adta, hogy fel fog gyógyulni. A túléléshez szükséges erő nem a pénz, a hatalom, a külső támogatás vagy a fegyverek ereje volt, hanem a hazafiak összefogásának ereje, amelyet a leghűségesebb város adott a hazának – mutatott rá.

Arról is beszélt, hogy

a helyzet ma is nehéz, szükség van a soproniak megerősítő példájára.

Szomszédságunkban újra háborús veszély fenyeget, milliók vándorolnak egyik kontinensről a másikra, járványok szedik áldozataikat, energiaválság gyötör több országot, gazdaságok mennek tönkre egyik napról a másikra, ráadásul a Góliátok ismét visszaélnek hatalmukkal, „újra meg akarják mondani nekünk, hogy kik legyünk, kivel és hogyan éljünk együtt” – magyarázta.

Orbán Viktor szerint azt akarják, hogy felejtsük el ezeréves történelmünket, a kultúránkat, vágjuk el magunkat a keresztény gyökerektől. „Azt akarják, hogy adjuk fel magunkat, váljunk valaki mássá, legyünk olyanok, mint mindenki más” – fogalmazott.

Közölte: egykor Clemenceau-tervnek hívták, ma Soros-tervnek, amit egykor Párizs környéki békének hívtak, azt ma Európai Egyesült Államoknak. Ami valaha az antant volt, az ma a nyílt társadalom, multikulturalizmus és genderideológia, „akkor fizikai, ma szellemi megszállás” – mondta.

Kiemelte:

ismét népszavazásra készülünk, „újra nemet akarunk mondani a magyar jövőt fenyegető külföldi tervekre”.

Meg akarjuk védeni a gyermekeinket az LMBTQ és társai propagandájával szemben ugyanúgy, ahogy megvédtük a magyar családokat a migránsokkal szemben – jelentette ki.

Kitért rá: az Alkotmánybíróság kimondta, jogunk van nemet mondani „a brüsszeli emberkísérletekre”, jogunk van megvédeni Magyarországot, biztosítani a magyar jövőt. „Ha erősek leszünk és összefogunk, akkor most nemcsak Sopron és környéke, hanem az egész magyarság együtt szavaz majd, sőt, ha szerencsénk lesz, talán Európa szíve is megdobban”.

Szerte Európában látják majd, hogy vannak, akik „nemet mernek mondani a brüsszeli szép új világra”, láthatják, hogy érdemes küzdeni és soha fel nem adni, „hiszen ahogy Sopron is visszatért a hazához, úgy Európa is visszatérhet a keresztény civilizációhoz” – hangoztatta.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy

száz éve is voltak, akik Magyarország ellen és Ausztria mellett kampányoltak. Ma is vannak, akik szerint Trianon igazságos volt, azt vallják, hogy jobban járnánk, „ha valami másmilyenné válnánk, csak magyarok ne maradjunk”

– közölte. Hozzátette: nekik az az európai, aki feladja a hitét, nemzetét, nyelvét és értékeit.

Hangsúlyozta: mi azonban eddig sem engedtünk és nem is fogunk. Az elmúlt évtizedben egyesítették a nemzetet, munkát adtak mindenkinek, aki dolgozni akar, megerősítették a családokat, csökkentették a rezsit, gondoskodtak a legalacsonyabb keresetűekről és megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.

A távlatok is vonzók: jövőre a fiatalok nem fizetnek jövedelemadót, a családok visszakapják azt, amit idén befizettek, a minimálbér tovább nő, és a nyugdíjasok újra megkapják a 13. havi nyugdíjat – sorolta. Hozzátette: a fegyveres testületek tagjait megbecsülik, modern honvédséget építenek, vannak exportképes vállalkozások, összekötik közúton és vasúton az egész Kárpát-medencét.

A miniszterelnök hangsúlyozta: „azt javasoljuk, hogy Magyarország előre menjen és ne hátra”. Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta szavait Orbán Viktor.

Száz éve, 1921. december 14. és 16. között Sopron és környékének lakossága népszavazáson döntötte el, hogy 257 négyzetkilométernyi terület Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója, amelyet a nagyhatalmak elfogadtak.

(Forrás: hirado.hu)