A magyar 2. hadsereg gyalogos alakulata a Don-kanyarnál (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Leszakadt az ég, s lángba borult a hómező a Don partján 1943. január 12-én, amikor megindult a Vörös Hadsereg gőzhengere és elsöpörte a magyar királyi 2. honvéd hadsereg addigra már legyengült csapattesteit. A magyar katonák hősiessége sem tudta megállítani az ellent. 79 évvel ezelőtt a fagyos hómezőkön gyilkos csata dúlt.
Magyarország 1941 nyarára, amikor is Németország megindította a Szovjetunió elleni offenzíváját, még nem készült fel egy komolyabb háborúra. A hadjárathoz azonban a németek oldalán rögvest csatlakoztak a románok és a szlovákok, akik abban reménykedtek, hogy a Wehrmacht gyors győzelme után majd visszavehetnek valamit abból, amit az első és második bécsi döntés Magyarországnak juttatott. Ez pedig Magyarországot is lépéskényszerbe hozta.
Ráadásul négy nappal a Barbarossa hadművelet nyitánya, vagyis 1941. június 22-e után felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát, a Kárpátokban lévő Kőrösmezőről Budapestre tartó gyorsvonatot pedig Rahó közelében géppuskatűz alá vettek szovjet felségjelű repülők.
Bárdossy László miniszterelnök június 27-én bejelentette: a hazánkat szovjet részről ért, ki nem provokált támadás következtében a magyar királyi kormány megállapítja, hogy a két ország között beállott a hadiállapot. Néhány nappal később már ki is indult a frontra a Kárpát-csoportnak elnevezett seregtest, amelynek része volt az észak-erdélyi bevonulásban is és a délvidéki hadmozdulatokban is jeleskedő gyorshadtest.
A csapatszállító járművek és fogatok között két tiszti személygépkocsi halad az orosz sztyeppén (Fotó: Nemzeti Fotótár)
A honvédség gépesített alakulatait magába foglaló hadtest négy hónap alatt mélyen benyomult ugyan a Szovjetunió területére, hadi technikáját azonban szinte teljesen elveszítette. Novembertől ezért már csak megszálló erővel, öt dandárral vett részt a Magyar Királyság a Szovjetunió elleni háborúban.
Csakhogy a nyáron még gőzvonati sebességgel robogó német offenzíva az év végére Moszkva alatt elakadt. A hatalmas anyagi és véráldozatot követelő Barbarossa-terv nem érte el a kívánt célját, Adolf Hitler pedig a német veszteségeket látván úgy döntött, hogy a háború további szakaszában fokozottan igénybe veszi fegyvertársai erejét. Az év utolsó napjaiban levelet írt Mussolininek, Antonescunak és Horthynak, mely kapcsán Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke kifejtette:
„…az eddigi önkéntes részvételünkből egyszerre kötelességet csináltak”.
Wilhelm Keitel tábornagy 1942. január végén Bukarestben meg is állapodott Antonescuval, hogy a románok mégtöbb katonát küldenek a frontra.
A trianoni diktátummal gúzsba kötött magyar haderő felfegyverzését csak a közvetlenül a háború előtt, 1938-ban megkötött bledi egyezmény tette lehetővé. Az akkor kidolgozott Huba-hadrend három hadsereg felállítását irányozta elő. Jelentős fegyverbeszerzések és licence-vásárlások történtek, olasz és svéd forrásból. A honvédség ereje mindezek ellenére sem közelítette meg a Vörös Hadsereg szintjét.
Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Keitel tábornagy Budapesten is tárgyalt. A teljes magyar haderő bevetését kérték. Bárdossy hosszas unszolásra megígérte: Magyarország hajlandó lehetőségeinek legszélső határáig elmenni. Másnap Horthy levélben biztosította Hitlert, hogy a magyar hadsereg részt vesz a tavaszi hadműveletekben.
A frontra induló magyar 2. hadsereget 9 könnyűhadosztály, egy rögtönzött tábori páncéloshadosztály és egy repülőcsoport 207 ezer katonája, valamint munkaszolgálatosa alkotta. A honvédség teljes fegyverállományának közel felét magukkal vitték.
Az első szállítmány 1942. április 11-én indult. A csapatok többségét Kurszk körzetében rakodták ki s rögvest be is kapcsolódtak a német támadó hadműveletekbe. Kemény harcok és jelentős veszteségek árán elfoglalták Tyim városát, majd július 6-án elérték a Don partját.
Az elavult tüzérség és megfelelő páncéloserők hiányában minden ellenállási gócot gyalogsági rohammal vettek be, ami már az oda út során is jelentős veszteséget okozott.
A Don partján a Vörös Hadsereg néhány hídfőt meg tudott tartani. Hiába is támadták időnként még német segítséggel is, a hídfők a téli offenzíváig a szovjetek kezén maradtak. Ez azért lényeges, mert innen indult ki az ellentámadás.
Addigra azonban már a magyar 2. hadsereg felszerelése meglehetősen elhasználódott. Ráadásul az erejénél és lehetőségénél jóval hosszabb, mintegy kétszáz kilométeres arcvonalat kellett tartania. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Don partján voltak olyan szakaszok, ahol csak folyammegfigyelésre tellett. Több lépcsőben tagolt, megfelelő tartalékokkal ellátott, mélységben is kiépített védelmi rendszert pedig sehol sem tudtak létrehozni. A magyar honvédek abban reménykedtek, hogy a szovjet minden erejét a sztálingrádi csatára fordítja, máshol már nem lesz képes támadni. Nem így történt.
Január 12-én elszabadult a pokol.
A -30 fokos hidegben erős harckocsifedezet mellett megindult az urivi hídfőből a támadás. Az itt védekező 4. gyalogezred hősiesen harcolt, az első támadást még vissza is verte, de nem bírta feltartóztatni az ellent. A résen betörők hátba támadták a III. hadtestet. 14-én a másik hídfőből, a scsucsjeiből is megindult a támadás. A magyarok déli szomszédját, az olasz 8. hadsereget szintén szétzúzták a vörös pörölycsapások. Az ottani áttörés után a támadók Észak felé is fordultak és a magyarok háta mögé kerültek. 15-ére minden eldőlt: a magyar arcvonal több darabra szakadt, 17-ére pedig a hadsereg felbomlott. Január 18-án a bekerített III. hadtest kivételével már nem voltak magyar csapatok a Donnál.
(Forrás: hirado.hu)
Az új szolgáltatás a csalad.hu oldalon, az ügyfélpont menüpont alatt érhető el.
Csütörtökön még országszerte igazi strandidő várható, de még pénteken az érkező front előterében is erősen felmelegszik a levegő.
Az elmúlt héten összesen 16 249 új fertőzöttet igazoltak.
A kormány folytatja a kis benzinkutak támogatását, erre a célra 18,5 milliárd forintot különített el.
Az elkövetkező napokban tovább fokozódik a hőség, csütörtökön, pénteken már a 38-40 fokot is megközelíti majd a hőmérséklet az ország egyes pontjain.
A hőség megviseli a szervezetet, fáradékonyabbak lehetünk, ezért javasolt sokat pihenni, kerülni a megerőltető fizikai munkát.
A járvány visszaszorulásával egyre több nyári tábort, gyerektábort szerveznek országszerte, amelyek jogi szabályozása azonban meglehetősen hiányos.
Az eddig a katát választóknak a legkevesebb fájdalommal az átalányadózás járna, de nagyobb ügyfélkör esetén a cégalapítást is megfontolhatják.
A csapadékhelyzet nem javul hazánkban, csak romlik.
Zalakaroson a víz az élet és az élmények forrása is egyben.
Az előttünk álló héten folyamatosan emelkedik majd a hőmérséklet, a hőség majd csütörtökön tetőzik.
Az igényt a kormányablakokban lehet benyújtani.
A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország élen jár a gáztárolók fogyasztásarányos töltöttsége területén.
Keddig még záporok, zivatarok helyenként tarkíthatják az időt, de hétfőtől már melegedés kezdődik.
Az időjárásunkat alakító hidegörvény még mindig a Kárpát-medence közelében található.
Péntek estig nem sok helyen lesz zápor, zivatar, a hétvégén azonban már kissé növekszik a csapadék előfordulási esélye.
Egy hidegörvény érkezik kelet felől, erőteljes-gomolyfelhő képződésre és elszórtan záporok, zivatarok kialakulására számíthatunk csütörtökön.
A Mol átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat az ukrán félnek.
Az elmúlt héten összesen 18 078 új fertőzöttet igazoltak.
Az egyszerűsített közteherviselés hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékponttal csökken, szeptembertől ugyanis megszűnik az úgynevezett kifizetői ekho.
Napok óta nem jön orosz kőolaj a Barátság vezeték déli ágán Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába.
A szerdai átmeneti nyugodtabb idő után ismét mozgalmassá válik időjárásunk: csütörtökön kelet felől hidegörvény helyeződhet fölénk.