A magyar 2. hadsereg gyalogos alakulata a Don-kanyarnál (Fotó: Nemzeti Fotótár)
Leszakadt az ég, s lángba borult a hómező a Don partján 1943. január 12-én, amikor megindult a Vörös Hadsereg gőzhengere és elsöpörte a magyar királyi 2. honvéd hadsereg addigra már legyengült csapattesteit. A magyar katonák hősiessége sem tudta megállítani az ellent. 79 évvel ezelőtt a fagyos hómezőkön gyilkos csata dúlt.
Magyarország 1941 nyarára, amikor is Németország megindította a Szovjetunió elleni offenzíváját, még nem készült fel egy komolyabb háborúra. A hadjárathoz azonban a németek oldalán rögvest csatlakoztak a románok és a szlovákok, akik abban reménykedtek, hogy a Wehrmacht gyors győzelme után majd visszavehetnek valamit abból, amit az első és második bécsi döntés Magyarországnak juttatott. Ez pedig Magyarországot is lépéskényszerbe hozta.
Ráadásul négy nappal a Barbarossa hadművelet nyitánya, vagyis 1941. június 22-e után felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Kassa városát, a Kárpátokban lévő Kőrösmezőről Budapestre tartó gyorsvonatot pedig Rahó közelében géppuskatűz alá vettek szovjet felségjelű repülők.
Bárdossy László miniszterelnök június 27-én bejelentette: a hazánkat szovjet részről ért, ki nem provokált támadás következtében a magyar királyi kormány megállapítja, hogy a két ország között beállott a hadiállapot. Néhány nappal később már ki is indult a frontra a Kárpát-csoportnak elnevezett seregtest, amelynek része volt az észak-erdélyi bevonulásban is és a délvidéki hadmozdulatokban is jeleskedő gyorshadtest.
A csapatszállító járművek és fogatok között két tiszti személygépkocsi halad az orosz sztyeppén (Fotó: Nemzeti Fotótár)
A honvédség gépesített alakulatait magába foglaló hadtest négy hónap alatt mélyen benyomult ugyan a Szovjetunió területére, hadi technikáját azonban szinte teljesen elveszítette. Novembertől ezért már csak megszálló erővel, öt dandárral vett részt a Magyar Királyság a Szovjetunió elleni háborúban.
Csakhogy a nyáron még gőzvonati sebességgel robogó német offenzíva az év végére Moszkva alatt elakadt. A hatalmas anyagi és véráldozatot követelő Barbarossa-terv nem érte el a kívánt célját, Adolf Hitler pedig a német veszteségeket látván úgy döntött, hogy a háború további szakaszában fokozottan igénybe veszi fegyvertársai erejét. Az év utolsó napjaiban levelet írt Mussolininek, Antonescunak és Horthynak, mely kapcsán Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke kifejtette:
„…az eddigi önkéntes részvételünkből egyszerre kötelességet csináltak”.
Wilhelm Keitel tábornagy 1942. január végén Bukarestben meg is állapodott Antonescuval, hogy a románok mégtöbb katonát küldenek a frontra.
A trianoni diktátummal gúzsba kötött magyar haderő felfegyverzését csak a közvetlenül a háború előtt, 1938-ban megkötött bledi egyezmény tette lehetővé. Az akkor kidolgozott Huba-hadrend három hadsereg felállítását irányozta elő. Jelentős fegyverbeszerzések és licence-vásárlások történtek, olasz és svéd forrásból. A honvédség ereje mindezek ellenére sem közelítette meg a Vörös Hadsereg szintjét.
Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Keitel tábornagy Budapesten is tárgyalt. A teljes magyar haderő bevetését kérték. Bárdossy hosszas unszolásra megígérte: Magyarország hajlandó lehetőségeinek legszélső határáig elmenni. Másnap Horthy levélben biztosította Hitlert, hogy a magyar hadsereg részt vesz a tavaszi hadműveletekben.
A frontra induló magyar 2. hadsereget 9 könnyűhadosztály, egy rögtönzött tábori páncéloshadosztály és egy repülőcsoport 207 ezer katonája, valamint munkaszolgálatosa alkotta. A honvédség teljes fegyverállományának közel felét magukkal vitték.
Az első szállítmány 1942. április 11-én indult. A csapatok többségét Kurszk körzetében rakodták ki s rögvest be is kapcsolódtak a német támadó hadműveletekbe. Kemény harcok és jelentős veszteségek árán elfoglalták Tyim városát, majd július 6-án elérték a Don partját.
Az elavult tüzérség és megfelelő páncéloserők hiányában minden ellenállási gócot gyalogsági rohammal vettek be, ami már az oda út során is jelentős veszteséget okozott.
A Don partján a Vörös Hadsereg néhány hídfőt meg tudott tartani. Hiába is támadták időnként még német segítséggel is, a hídfők a téli offenzíváig a szovjetek kezén maradtak. Ez azért lényeges, mert innen indult ki az ellentámadás.
Addigra azonban már a magyar 2. hadsereg felszerelése meglehetősen elhasználódott. Ráadásul az erejénél és lehetőségénél jóval hosszabb, mintegy kétszáz kilométeres arcvonalat kellett tartania. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Don partján voltak olyan szakaszok, ahol csak folyammegfigyelésre tellett. Több lépcsőben tagolt, megfelelő tartalékokkal ellátott, mélységben is kiépített védelmi rendszert pedig sehol sem tudtak létrehozni. A magyar honvédek abban reménykedtek, hogy a szovjet minden erejét a sztálingrádi csatára fordítja, máshol már nem lesz képes támadni. Nem így történt.
Január 12-én elszabadult a pokol.
A -30 fokos hidegben erős harckocsifedezet mellett megindult az urivi hídfőből a támadás. Az itt védekező 4. gyalogezred hősiesen harcolt, az első támadást még vissza is verte, de nem bírta feltartóztatni az ellent. A résen betörők hátba támadták a III. hadtestet. 14-én a másik hídfőből, a scsucsjeiből is megindult a támadás. A magyarok déli szomszédját, az olasz 8. hadsereget szintén szétzúzták a vörös pörölycsapások. Az ottani áttörés után a támadók Észak felé is fordultak és a magyarok háta mögé kerültek. 15-ére minden eldőlt: a magyar arcvonal több darabra szakadt, 17-ére pedig a hadsereg felbomlott. Január 18-án a bekerített III. hadtest kivételével már nem voltak magyar csapatok a Donnál.
(Forrás: hirado.hu)
A vízszintemelkedés éppen jókor érkezett, de miből? Az időzítés pedig különösen figyelemre méltó.
Egy közel húszezer tagot számláló, TISZA Párthoz kötődő Facebook-csoportban nemrég olyan bejegyzés jelent meg, amely sokaknál kiverte a biztosítékot.
Nagy változások jöhetnek az alsó tagozaton.
Átalakíthatják-e Magyarország politikai rendszerét úgy, hogy a jövő köztársasági elnöke a mainál jóval nagyobb hatalmat kapjon?
A Tisza-frakció Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek.
300 millió forintos sínhegesztési közbeszerzés
A védőháló megszűnni látszik
Több bűncselekmény gyanúját is felvetette az influenszer, aki eltökélt abban, hogy végig viszi az ügyet.
Jelentős rendőrségi és katonai biztosítás mellett szállították el azokat a második világháborús robbanótesteket, amelyeket a Duna budai szakaszán találtak meg.
Magyarország több vizet kért a Dunából, de nem kapott.
Korábban egy munkahelyen dolgozott Magyar Péterrel,
Egy ekkora beruházás azonban nem csupán új szélerőművekről szól.
A vállalkozó egyebek közt arra emlékeztet, hogy a választási kampányban a Tisza Párt több alkalommal is a 480 forintos üzemanyagár visszaállítását, illetve az üzemanyagokat terhelő adók csökkentését sürgette.
A kritikus felvetések szerint a drámai bejelentések és a válságstábok működése hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalom fokozatosan elfogadja a közelgő drágulást.
Az átlagsebesség-mérésnél a rendszer a belépési és a kilépési időpontból számítaná ki az autó átlagos sebességét.
Éles hangvételű közösségi médiás bejegyzést tett közzé Pokol Béla volt alkotmánybíró, egyetemi tanár, amelyben hat pontban fogalmazott meg súlyos politikai kritikát a miniszterelnökkel és a kormány működésével kapcsolatban.
Országosan nem lépett életbe I. fokú vízkorlátozás
Az intézkedés célja, hogy a vezetékes ivóvízkészletet a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék a lakossági felhasználás számára, miközben a település parkjai és zöldfelületei sem maradnak öntözés nélkül.
Néhány nap alatt többszörösére ugrott az importáram ára, ami ismét felveti a kérdést: miért nem kötötték le időben az olcsóbb villamos energiát?
Magyar Péter és a Tisza-kormány úgy csapja be az embereket, ahogy akarja.
Meglepőnek vagy váratlannak semmiképpen nem nevezhető az a krízis, amely 2026 júliusának végén a Paksi Atomerőművet és ezzel Magyarország energiabiztonságát elérte.
A Groupama Arénában kifeszített molinókkal üzent a Ferencváros szurkolótábora.
Mintegy négy hektáron pusztít a tűz Iharosberényben, ahol a száraz növényzetet és bokros területet is elérték a lángok.
Rétvári Bence szerint azonban már a találkozó első percei is azt mutatták, hogy a meghirdetett cél és a valóság között jelentős volt a különbség.
Hortay Olivér és Palóc André csatlakozásával friss erő, bizonyított szakmai teljesítmény és határozott kiállás érkezik a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjába.
Több kommentelő szerint a kabinetnek inkább az embereket közvetlenül érintő kérdésekkel – például az energiaellátás biztonságával vagy a várható rezsiköltségekkel – kellene foglalkoznia.
A diákokra 180 tanítási nap vár a köznevelésben, míg a szakképzésben 177 napos lesz a tanév.
A Balatonnál több vállalkozó is az elmúlt évek egyik legnehezebb nyaráról beszél, miközben Horvátországban nőtt a magyar turisták száma.
Kassáról magyarul nem beszélő roma családokat telepítenek át Borsod vármegyébe.
Kapitány István miniszter gyakorlatilag az MVM teljes vezetését lapátra tette, és átalakította az állami energiaóriás irányítását.
Jelenleg minden jel arra utal, hogy a Sziget Fesztivált a tervek szerint megrendezik, hivatalos korlátozásról vagy lemondásról nincs bejelentés
Toroczkai László szerint a ceutai migrációs válság bizonyítja, hogy Európának sokkal határozottabban kellene fellépnie az illegális bevándorlással szemben.
Korábban Magyarország biztosította az Ukrajnába érkező villamos energia legnagyobb részét, de a paksi leállás idején az aktuális export helyzetéről egyelőre nincs hivatalos információ.
A hétvégén átmenetileg nem fogad új betegeket a Keszthelyi Kórház intenzív terápiás osztálya
Augusztus 3-tól ismét díjköteles lesz több központi parkoló Zalakaroson, a helyi lakosok pedig kedvezményes lakossági bérletet igényelhetnek.
A hőség miatt országos I. fokú vízkorlátozás lépett életbe, több, nagy vízigényű tevékenységet is megtiltottak.