Egyes táboroztatók átverik a családokat

(Illusztráció: Pixabay)

A járvány visszaszorulásával egyre több nyári tábort, gyerektábort szerveznek országszerte, amelyek jogi szabályozása azonban meglehetősen hiányos. Új, az aktuális elvárásokhoz és lehetőségekhez igazodó jogalkotói fellépésre és jogszabályokra lenne szükség, amelyek hiányát az egyre szaporodó fogyasztói panaszok is alátámasztják.

A nyári szünidő alatt sok szülő küldi táborba gyermekét, azonban nem mindegy, hogy milyen körülmények közé. Hatalmas a választék a napközis táboroktól az ottalvósokig, a programkínálatról már nem is beszélve. A tapasztalatok pedig legalább ilyen széles skálán mozognak.

– Folyamatosan gyarapodik a táborokra érkező panaszok száma. Sorra kapjuk a méltatlankodó e-maileket, amelyekben arról számolnak be a családok, hogy az ígért program teljes egészében elmaradt, a napi négyszeri étkezésből, csak kettőt kaptak a gyerekek, a nagy forróságban nem biztosítanak ivóvizet, a kézműves-foglalkozásokon csak úgy vehetnek részt, ha vittek magukkal felszerelést, pedig erről előzetesen nem tájékoztatták a szülőket, tanárokat – foglalta össze az elmúlt hetek tapasztalatait a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke.

Végtelenül szabad a gazda a táboroknál

Baranovszky György szerint a legnagyobb hiányosság, amivel napi szinten lehet találkozni, hogy nincs meghatározva, ki lehet táboroztató, nincsen személyi feltételhez kötve a tábor szervezése.

A jelenlegi szabályozás szerint bárki, bárhol szervezhet tábort, ha maga a táborhely megfelel a feltételeknek. – Ezért nagyon fontos, hogy próbáljunk meg minél több helyről információt gyűjteni az adott táborról, akár személyesen is győződjünk meg a körülményekről, találkozzunk a tábor szervezőjével – tanácsolja a fogyasztók védelmét hosszú idők óta szívügyének tekintő szakember. Leginkább azt ajánlja, hogy próbáljunk meg a közösségi oldalakon olyanok szülőktől, gyerekektől informálódni, akik már részt vettek a kiszemelt programokon. A gyerekek szempontjából pedig jó ötlet lehet osztálytársakkal közösen táborozni, hiszen akkor legalább azzal nem kell megküzdenie a gyermeknek, hogy olyan idegen helyen van, ahol senkit sem ismer.

A másik fontos kérdéskör, hogy valóban a beígért szolgáltatásokat nyújtja-e az adott tábor, vagy csak hangzatos nevekkel meghirdetik a programokat, azonban valós szolgáltatás nincs mögötte.

Előfordult olyan extrém eset is – hoz példát az elnök –, hogy az ingyenesnek hirdetett programért a helyszínen mégis fizetni kellett. Az utaztató buszban pedig játékokat, édességet árultak a gyerekeknek sokszoros áron. Akadt olyan eset is, hogy mindezek ellenére nem megfelelő számú felnőtt kísérő vett részt a gyerekekkel a programokon, az utazáson, ezzel már veszélyeztetve a testi épségüket is.

Hogyan lehet reklamálni a táborok miatt?

A FEOSZ-hoz beérkező panaszok nagy része arról is beszámol, hogy sok esetben magánszemélyek hirdetnek, a szülők nem kapnak se számlát, se nyugtát a befizetett összegekről, így utóbb azt is nehéz bizonyítani, hogy pontosan mekkora összeget fizettek ki. Ezek előbb-utóbb kiderülhetnek, s ha valóban nem megfelelő szolgáltatást nyújtott a tábor, akkor árleszállítást lehet követelni a táboroztatótól.

Ennek azonban alapvető feltétele, hogy tudjuk bizonyítani azt, milyen szolgáltatást ígért a tábor, mennyi vételárat fizettünk ki, tehát mindenképpen szerződést kell kötni a táboroztatóval, amiben rögzítésre kerülnek ezek az alapvető feltételek, vagy legalább a szórólapot eltenni, vagy a hirdetést tartalmazó weboldalt lementeni.

Túl sok segítséget azonban nem kapnak a felháborodott szülők – összegzi a benyomásait a FEOSZ-nak címzett információk alapján Baranovszky György. A fogyasztóvédőkhöz beérkező bejelentésekből kiderül, hogy a panaszosok rajtuk kívül más szervet, hatóságot is megkerestek, de nem jártak sok sikerrel. A rendőrség például a bejelentést egyszerűen elutasította, a NAV ugyan egyik esetben indított eljárást, de ez önmagában nem oldja meg a problémát.

Jogszabályokra van szükség a táboroknál

– A gyermektáboroztatás helyzete tehát még mindig nem megnyugtató Magyarországon, nincs sem egységes rendszer, sem törvényi szabályozás arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie egy táboroztatónak – hangsúlyozza a FEOSZ elnöke.

Ezért a szövetség megkeresi a fogyasztóvédelemért felelős Igazságügyi Minisztériumot is, hogy felhívják a figyelmet a jogszabályalkotás szükségességére a magyar családok védelme érdekében. Baranovszky György – mint utalt rá – jó pár évvel ezelőtt már kezdeményezte a gyerekek nyári táboroztatása érdekében minimum a regiszter, bejelentési kötelezettség előírását. Akkor azt a választ kapták: nincs szükség változtatásokra. Az új tárcához került fogyasztóvédelem fő pillérjeinek egyike azonban mostantól a gyermekvédelem, összhangban az alaptörvény 16. cikkével.

Így alapvető fontosságú, hogy biztonságban tudhassa mindenki a gyermekét, ha táborba küldi – fogalmazott az elnök.

– Addig is, amíg nem alkotják meg az alapvető jogszabályokat, nem győzzük hangsúlyozni: szülőként próbáljunk nagyon körültekintőek lenni, kössünk írásban szerződést, igyekezzünk minél több információt beszerezni a táborról, táboroztatóról.

(Forrás: Like Balaton/Magyar Nemzet)