Orbán Viktor: Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza, és az infláció is legalább megfeleződne

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt szólalt fel az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Az orosz–ukrán háború elhúzódására számít Orbán Viktor miniszterelnök, aki hétfőn a Parlamentben úgy értékelt: a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti. A miniszterelnök hozzátette, hogy Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak. Orbán Viktor ismertette: a magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket a szankciókról.

Orbán Viktor beszámolt azokról a döntésekről, amelyek a tavaszi és őszi ülésszak között születtek. Európát az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték az energiaárak drasztikus növekedése miatt. 

„A világgazdaságot visszaesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti”

– mondta a kormányfő.

Ami a közelünkben zajlik, mindannyiunkra hatással van. A szomszédunkban zajló háborúnak lassan az egész világ elszenvedőjévé válik. Az orosz–ukrán háború egy lokális háború lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták.

Az első kérdés, hogy meddig tart ez a háború. Tavasszal sokan hitték, hogy egy néhány hetes háborúról lesz szó, ma azonban mindenki számára világos, hogy elhúzódó háborúra kell számítanunk.

Az Egyesült Államok és Európa fegyverrel és pénzzel segíti Ukrajnát, Oroszország tartalékai pedig végtelenek mind emberben, mind fegyverben. Arra kell tehát számítanunk, hogy ez a háború nemcsak az idei évben fog tartani, de még jövőre is.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Magyarország álláspontja eltér a többségi nyugati állásponttól.

„A Nyugat ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán áll”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követel.

Ebben a globális gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei. Nekünk a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb, ezért hoztunk létre honvédelmi alapot. Költenünk kell a biztonságunkra, a határaink védelmére, a honvédelemre és a nemzetbiztonságra.

Dezinformációs háború is zajlik, ettől meg kell védeni az országot. A háború aggasztja az embereket, de elsősorban a gazdasági helyzet az, ami érinti a családokat. Negyven éve nem látott infláció száguld a fejlett országokban. Az eurózóna országainak egy részében már a 20 százalékot is meghaladta.

Közép-Európa országait mindez az átlagot meghaladó mértékben érinti. Mindenhol nő a költségvetési hiány és az államadósság mértéke. Az áremelkedés nálunk is évtizedek óta nem látott mértéket ért el. Nem ez az első eset.

Az Antall-kormány idején 35 százalékos inflációval, a Horn-kormány idején 28 százalék fölötti inflációval jött a gazdasági válság.

2008-ban világszerte és hazánkban is pénzügyi válság okozott fejfájás. Azt a bankrendszer, a devizahitelezés és az eladósodás idézte elő. Akkor nálunk egy „cselekvőképességét vesztett, széteső kormány volt hatalmon”. Két évvel ezelőtt is átéltünk egy gazdasági visszaesést a járvány miatt.

Most a gazdasági bajok oka az orosz-ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak. Ezek növekedése mindenhol növeli az inflációt.

Az energiaárak drasztikus növekedését a szankciók okozták, amiért a politika, a brüsszeli szankciós politika okozta.

Április előtt az volt az európai álláspont, hogy a szankcióknak észszerűnek kell lenniük, azaz nem szabad olyan szektorokat érinteni, mint az energia. Szankciót mindig olyan gazdasági ágazatokra érdemes kivetni, amiben erősebbek vagyunk, mint akit szankcionálni akarunk. Energiaügyekben Európa törpe, míg Oroszország óriás.

(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

„Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra”

– fogalmazott.

Áprilisban még joggal gondoltuk azt, hogy tervezhetően alakul a gazdasági helyzet a háború ellenére is, azonban a nyáron Brüsszelben elfogadták az olajat érintő szankciókat, ráadásul napirendre vették a földgáz szankcionálását is. A földgáz ára emiatt megsokszorozódott. Mivel Európában a gáz és áram árát összekötötték, ezért a villamos energia drágult.

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villanyért szankciós felárat fizetnek.

„Ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön a felére esnének vissza és az infláció is legalább megfeleződne”

– jelentette ki Orbán Viktor. A szankciók megszüntetése esetén az európai gazdaság újra erőre kaphatna és elkerülhetné a fenyegető recessziót.

A brüsszeli bürokraták nem ezt ígérték, hanem azt, hogy Oroszországnak jobban fognak fájni a szankciók. Erre azt kell látnunk, hogy az oroszok profitja nagyobb, míg az európaiak szenvednek.

„A szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, Oroszország pedig nem esett térdre. Ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte saját magát”

– fogalmazott.

A brüsszeli bürokraták azt is ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét, ez azonban látszik, hogy nem sikerült. Egész Európa választ vár Brüsszeltől, hogy meddig akarjuk ezt csinálni. Európa ebbe a helyzetbe belegebed, egyre több a dühös ember és a brüsszeli bürokratáknak meg kell érteni, hogy nem lehetek nemzetgazdaságokkal és emberek millióinak megélhetésével hazardírozni.

Nem csoda tehát, ha a feldühödött és magukat becsapva érző emberek sorra váltják le a szankciókat váltó kormányokat.

„Dicsőség Olaszországnak! Avanati ragazzi!” – utalt az olaszországi választási eredményekre, ahol a jobboldal győzött.

(Forrás: hirado.hu)