„Dicsőséges ez a nap és méltó ez a helyszín, Zalaegerszeg, Zala vármegye székhelye. A zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de kitartottak, amíg lehetett”. A zalaiak ’56-ban az elsők között voltak akik felkeltek és az utolsók között voltak, akik letették a fegyvert decemberben. A forradalom leverése után még szovjet tankoknak kellett feloszlatniuk az egerszegi sztrájkolókat – idézte fel.
Az itteniek mindent megtanultak és semmit sem felejtettek. Az első adandó alkalommal revansot vettek. A zalaiak már a rendszerváltoztatás előtt, 1989 szeptemberében ellenzéki képviselőt juttattak a parlamentbe – tette hozzá.
A ma 92 éves egykori képviselőt Marx Gyulának hívták. A sorsnak van humorérzéke. Orbán Viktor felidézte, hogy fiatalon még ő is kampányolhatott mellette és végül megvalósult a marxizmust, hiszen egy Marx győzte le a marxistákat. 1989-ben a zalaiak elsők között mondtak ítéletet a kommunisták fölött, az ő példájukat követte az ország. Néhány hónap múlva összedőlt a kommunista rendszer.
„A bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló ma Zalaegerszegen ünnepelni. Ahogy ők mondják: csak Zalaegerszegen. Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal, nem értik, hogy 1956 nem egy város, hanem az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt” – fogalmazott.
Nincs miért csodálkozni a zalaiak bölcsességén, kitartásán és éleslátásán. Ez a vidék nem egy bölcset adott a hazának, például Deák Ferencet. Ő mutatta meg, hogyan lehet a nemzet ügyét hosszú évtizedek kitartó munkájával előrevinni. Ott volt ’48-ban, az ellenállásban és ott volt akkor is, amikor elsőként támadásra fordította a passzív ellenállást és lerakta Magyarország egyik legsikeresebb korszakának közjogi alapját.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
De van másik nagy bölcs is, ki erről a vidékről származik:
Mindszenty József bíboros, hercegprímás is itt szolgált, aki egyike a nemzet ügyét zászlajára tűző nagy magyar egyházi embereknek.
A magyar egyházi világ legnagyobbjai nem csak a hit dolgaiban jelentenek igazodási pontot. Orbán Viktor példaként említette Szent Astrixt, Vitéz János esztergomi érseket, Tomori Pál kalocsai érseket, Oláh Miklós érseket, Apor Vilmos vértanút, Márton Áront, Erdély katolikus püspökét. Ezek a nagy katolikus egyházfők nemcsak az evangélium hirdetésében jártak élen, hanem útmutatással és tetteikkel is Mária országát, Magyarországot szolgálták. Ellátták a szellemi országvezetés feladatát, prófétaként vezették a magyar népet a politikai vezetők mellett vagy helyett.
Mindszenty József ilyen főpap volt – jelentette ki a kormányfő. Az élen haladt, általa lett ferences templom és kolostor Zalaegerszegen. A bíboros ’56-ban is utat mutatott, ezt pedig soha nem fogjuk elfelejteni. Akkor is kiállt hazánk szabadságáért, a mikor a nyilasokkal szemben kellett és akkor is, amikor a kommunisták börtönbe vetették.
Ő volt az, aki először beszélt szabadságharcról, s nem felkelésről. Éleslátásán a börtönévek sem ejtettek csorbát, látta mi forog kockán és tudta mit kell tennünk. Mi, magyarok az európai népek családi, bensőséges békéjének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni – idézte a kormányfő a bíborost.
(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
A mi igazi tragédiánk, hogy a kommunisták végül a szovjet Kalasnyikovok támogatásával visszatértek és ott folytatták, ahol október 23-án abbahagyták: osztályharc, proletárdiktatúra, pártállam, politikai börtönök, kivégzések.
„Dicsőség az áldozatoknak, tisztelet az ellenálóknak!” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a magyar állam tartozik Mindszenty József emlékének, ahogy a zalai embereknek is. Őket előbb a trianoni diktátum, majd a vasfüggöny szorított az ország peremére. A kormány az elmúlt években sokat tett azért, hogy Zala vármegye visszatérjen a történelem főutcájára.
Méltóak akarunk lenni Mindszenty bíboros közösségépítő örökségéhez és az ’56-os hősök bátorságához. Ki akarjuk használni a lehetőséget, hogy most nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte. Ezért avatjuk fel ma a Mindszentyneumot, amely remélhetőleg zarándokhellyé válik. Abban bízunk, hogy ez a hely is megtelik élettel és minden magyar hasznára fordíthatja Mindszenty József életének tanulságait, tanítását és intelmeit.
Ma ’56 hőseire is emlékezünk. Azokra a magyarokra, akik 66 éve megmutatták, hogy milyen egy igazi szabadságszerető nemzet. A hősök különböztek, de egy ideában, a szabad Magyarországban hittek és ezért minden kockázatot vállaltak.
1956-ban valósi esély volt kivívni a függetlenségünket. Úgy döntöttünk, hogy nem tűrjük a szovjet elnyomást és a független népek táborához csatlakozunk – ehhez minden feltétel adott volt. 1955-ben Ausztria biztosította be saját semlegességét, Sztálin halála után enyhülés indult a két blokk között és jó okunk volt feltételezni, hogy az új szovjet vezetés is új fejezetet akar nyitni a Kelet és Nyugat kapcsolatában.
Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester (b2) a Mindszentyneumban az épületének ünnepélyes átadóján és az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján tartott megemlékezésen (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
„Joggal gondolhattuk, hogy a szovjetek is rájöttek, a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni – ahogy ezt Gorbacsov is belátta 1990-ben” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az első napokban százezrek vettek rész a forradalomban, „a szovjetek összezavarodtak, s ha a Nyugat nem árul el bennünket 1945 után másodszor is, sikerrel járhattunk volna”. A Nyugat támogatásának hiányában a szovjetek visszafordították a tankokat és 35 évre katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a nyakunkra. Egy egész ország várta dermedten a sorsát. Egyedül Bibó István maradt a kormány tagjai közül a parlamentben, aki kiáltványt intézett a magyarokhoz és a világhoz:
„Felelőtlenség volna a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását.”
(Forrás: hirado.hu)
