Orbán Viktor: ezt a háborút nem lehet megnyerni, tűzszünetre van szükség

(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Az ukrajnai háborút „minden józan számítás szerint” nem lehet megnyerni, ezért is van szükség mihamarabbi tűzszünetre - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának péntek reggel adott interjúban. Hozzátette: ezt követően lehet elkezdeni a béketárgyalásokat, amelyek végén kiderül, hogy milyen béke születik.

Orbán Viktor „békepárti szövegnek” nevezte az ENSZ közgyűlése által csütörtökön elfogadott, az ukrajnai békét sürgető határozatot, megjegyezve, a világban ez a többségi álláspont az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A kormányfő hangsúlyozta: Oroszország nem tudja megnyerni a háborút, mert olyan mennyiségű fegyvert, energiát és pénzt mozgósít a Nyugat Ukrajna mögé, hogy „emberi számítások szerint” valószínűtlen megnyerni egy ilyen erővel szemben egy nyílt katonai konfliktust. Hozzátette: ez fordítva is igaz, téved, aki azt gondolja, hogy Oroszországot, amely atomhatalom, meg lehet verni. 

„Tehát egyik fél sem tudja megnyerni ezt a háborút. Csak az áldozatok száma fog folyamatosan növekedni százával, ezrével, tízezrével”. Ezért a józan álláspont azt mondja, hogy tűzszünet - mondta.

A kormányfő az orosz-ukrán háború kitörésének egyéves évfordulója kapcsán azt is hangsúlyozta: túl azon, hogy rengetegen halnak meg, és felfoghatatlan mennyiségű érték vész oda, ami igazán nehézzé teszi a helyzet kezelését, az az, hogy nem világos, mi a hadicél. Úgy folytatta: amikor egy háborúban, amikor a hadicélok tekintetében tisztázatlanság van, akkor nagyon könnyű eltévedni, mert nincs mihez mérni azokat a döntéseket, amelyben az ember áldozatokat vállal a saját nemzete és a saját polgárai kárára is.

(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Hozzátette: Ukrajna a szabadságát védi, hiszen őt támadták meg, és el akarja hárítani a vele szembeni agresszió következményeit, de nem világos, hogy pontosan ez mit is jelent. Előbb-utóbb Oroszország területére mérnek-e katonai csapást az ukránok, meddig akarják visszaszorítani az orosz csapatokat, a Krím-félsziget ostrom alá kerül vagy nem? - sorolta a kérdéseket a miniszterelnök.

A háborúba való belesodródás oka nemcsak az, hogy „hibás döntést hoztunk mi nyugatiak”, amikor a konfliktus lokalizálása helyett ezt egy összeurópai háborúvá emeltük, hanem azt a hibát is elkövettük, hogy magunk számára sem tisztáztuk, hol van a segítségnyújtás határa Ukrajna számára - folytatta Orbán Viktor, megjegyezve, ehelyett minden európai uniós dokumentumban az olvasható, hogy „akármeddig is tart, akármibe is kerül”. Így nehéz háborúzni - hangsúlyozta.

A miniszterelnök úgy értékelt:

az európaiak folyamatosan sodródni fognak a háborúba, és nincs messze, amikor már olyan javaslatokról fog a magyar közvélemény hallani, hogy békefenntartó erők vagy valamilyen katonai csapatok kellenek Ukrajna területére.

Ugyanakkor leszögezte: a NATO - amelynek Magyarország is tagja - védelmi és nem háborús szövetség, nincs olyan passzus  az alapokmányában, hogy a szervezetnek joga lenne, a tagállamoknak pedig kötelezettsége lenne részt venni olyan katonai akciókban, amely egy nem NATO-tagország közös megtámadását irányozza elő.

NATO-tagállamok, ha akarnak, a NATO keretén kívül létrehozhatnak ilyen háborús szövetségeket, de nem rángathatják bele azokat a NATO-tagokat, akik egyébként nem akarnak ebben részt venni - hangsúlyozta. Magyarország pozíciója jogi és erkölcsi értelemben azon a tényen nyugszik, hogy a NATO egy védelmi szövetség és nem háborús - jelentette ki.

(Forrás: MTI)