Szigorodtak az előírások az építészetről szóló törvényben

Teljesen átalakul a tervezési, engedélyezési és kivitelezési szabályrendszer (Illusztráció, a kép forrása: Pixabay)

Az idei évben 2024. október 7-e az építészet világnapja. Ezt megelőzően, 2024. október 1-jétől lépett hatályba a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) érdemi része, amely jelentős változásokat vezetett be az építészet és a szabályozás számos területén. A törvény újításairól Lengl Zoltán, a Zala Vármegyei Kormányhivatal állami főépítésze adott tájékoztatást.

A Méptv. legfőbb újítása, hogy olyan építészeti alapelveket alkalmaz, amelyek irányadóak a tervek készítése, azok engedélyeztetése, és az egész építési folyamat során. Az építészeti minőségre, az épített és természeti környezet és a zöldfelületek védelmére, továbbá az építmények fenntarthatóságára helyezi a hangsúlyt. A törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek is a napokban jelentek meg, amellyel így már teljessé vált az új építésigazgatási rendszer. A változások alapjaiban érintik az építési folyamatok szabályozását. Teljesen átalakul a tervezési, engedélyezési és kivitelezési szabályrendszer is.

Az új rendelkezések megerősítik a főépítészi rendszert.

Fontos, hogy minden településnek legyen egy olyan szakembere, aki a település fejlesztésében és rendezett fejlődésében segítséget tud adni, támogatni tudja a települések vezetőit és döntéshozóit, annak érdekében, hogy a szakmai célok mind magasabb szinten tudjanak érvényesülni – tájékoztatott Lengl Zoltán.

A legfontosabb változásokról Lengl Zoltán, a Zala Vármegyei Kormányhivatal állami főépítésze adott tájékoztatást (Fotó: Zala Vármegyei Kormányhivatal)

A főépítészek elősegítik a területrendezési követelmények érvényesítését, egyúttal településfejlesztési, településrendezési, településkép-védelmi, műemlékvédelmi és az építészeti tervtanácson keresztül építészeti feladatokat is ellátnak. A városi jogállású településnek kötelező önkormányzati főépítészt alkalmaznia, a községek azonban választhatnak: saját települési főépítészt alkalmaznak, vagy a szomszédos községekkel összefogva, társulásban térségi főépítészt bíznak meg. A főépítészi tevékenységet már csak kötelező kamarai tagsággal lehet végezni, így egységes szakmai és etikai normarendszer alapján tudják a feladataikat ellátni. A főépítészek munkáját támogatják a tervtanácsok, melyet a járásszékhelyi városokban kötelező felállítani és működtetni. A tervtanácsok tagjai olyan felkészült, gyakorlott szakemberek, akik garanciát jelenthetnek a tervek minőségi fejlesztésében, illetve egyfajta jogorvoslati rendszer is bevezetésre kerül, melyben szintén szerepe lesz a területi tervtanácsoknak - emelte ki Lengl Zoltán.

A településrendezés tekintetében a Méptv. az eddigieknél szigorúbb előírásokat állapít meg a települések beépítésre szánt területeinek kordában tartása és a zöldterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek védelme érdekében, melynek következtében jóval nehezebb lesz újabb beépítésre szánt területeket kijelölni, amelyek változásáról külön nyilvántartást is kell vezetniük a településeknek.

- Gyakorlattá vált, hogy a települések az elmúlt évtizedekben olyan célokat tűztek ki maguk előtt, melyeket nem tudtak teljesíteni, így indokolatlanul lettek korlátozva bizonyos területek. Szeretném ösztönözni a településeket a mértéktartó és reális célok kitűzésére, ezek nyomon követésére, illetve az időszakonkénti visszacsatolások bevezetésére, mely által képet kaphatnak a fejlesztési céljaik megvalósulásáról – hangsúlyozta az állami főépítész, majd hozzátette:

a közös tervkészítés ösztönzése érdekében egyszerűsítették a településtervek tartalmával és készítésével kapcsolatos rendelkezéseket is.

További változtatás, hogy a településképi és a helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos követelményeket is egy rendeletben szabályozhatják már az építési követelményekkel, a településtervek tartalmi követelményei tekintetében pedig nagyobb hangsúlyt kap a szegregációval veszélyeztetett területek azonosítása és kezelése, továbbá az új lakóterületek felelősségteljes kijelölése, illetve az alulhasznosított területek fejlesztésének előtérbe helyezése.

A törvény a műemlék fogalmát is újradefiniálta.

Műemlék fogalma alatt az országosan védett nemzeti emléket és a helyi önkormányzati védettséggel rendelkező helyi emlékeket is érteni kell. Ezzel párhuzamosan ki fog alakulni egy egységes nyilvántartás, amely egyesíti a védelem alatt álló valamennyi műemlékek pontos adattárát - hangsúlyozta a kormányhivatal állami főépítésze.

A Zala Vármegyei Kormányhivatal kötelező feladatai mellett nagy hangsúlyt helyez az építészeti értékvédelemre, így az építészet világnapja alkalmából ismét meghirdette a gyermek rajz és fotó pályázatát, amely az idei évben már a tizedik, jubileumi alkalommal kerül megrendezésre. „Az épített környezetünk elemeit célzó pályázattal a gyerekek és az ifjúság figyelmét szeretnénk ráirányítani a körülöttünk lévő értékekre”- zárta gondolatait Lengl Zoltán.

A pályázat beadási határideje: 2024. november 10. A pályázatról további információk a Zala Vármegyei Kormányhivatal honlapján és közösségi média felületein érhetőek el.