Az áfa teljes körű csökkentése populizmus és az államcsődöt vetíti előre

Volt már példa rá: az áfacsökkentés után a kereskedők az esetleges nyereséget inkább megtartották, semmint továbbadták volna a vásárlóknak – (forrás: Pixabay)

Az ellenzéki pártok, Magyar Péter vezetésével, egyre hangosabban követelik az általános forgalmi adó (áfa) csökkentését Magyarországon. Az MSZP, a DK, a Jobbik, a Momentum és most már a Tisza Párt is egységesen hangoztatják, hogy az áfa mérséklése segítené az embereket az egyre magasabb árak elleni küzdelemben. A politikai üzenetük egyszerű és vonzó: csökkentsük az adót, hogy kevesebbet kelljen fizetni az üzletekben. Azonban a gazdasági szakértők és korábbi kormányzati tapasztalatok szerint az ilyen típusú áfacsökkentéseknek nem feltétlenül van olyan hatása, amire az ellenzék számít.

Az Orbán-kormány az elmúlt években többször is kísérletet tett a forgalmi adó csökkentésére bizonyos termékkörökben – például a baromfihús, a tej, a tojás vagy a hal esetében. Az Állami Számvevőszék vizsgálatai azonban azt mutatták, hogy ezek az intézkedések nem eredményeztek jelentős vagy tartós árcsökkenést. Az árakat ugyanis elsősorban a kereslet és kínálat viszonya, valamint a kereskedők és termelők piaci stratégiái határozzák meg, nem az áfakulcs mértéke. Így gyakran előfordult, hogy az áfa csökkentése ellenére a fogyasztói árak rövid időn belül visszatértek a korábbi szintekre, sőt, esetenként tovább emelkedtek – olvasható az Indexen megjelent tanulmányban.

Konkrét példák is alátámasztják ezt:

• A sertéshús ára az áfacsökkentés után is tovább emelkedett.
• A baromfihúsnál az áfa csökkentése ellenére az árak alig mérséklődtek, sőt, később ismét emelkedtek.
• A tojás és a tejtermékek esetében sem hozott áttörést az áfacsökkentés, az árak rövid idő után visszakúsztak a korábbi szintre.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, szintén kritikusan nyilatkozott az áfacsökkentési javaslatokról. Véleménye szerint ezek az intézkedések elsősorban a tehetősebbeket segítik, mivel ők fogyasztanak többet, így arányosan ők élvezik leginkább az áfa mérsékléséből származó előnyöket. Az alacsony jövedelmű rétegek, akik kevesebbet vásárolnak, alig éreznének érdemi változást. Emellett Surányi kiemelte, hogy az áfa csökkentése jelentős költségvetési kiesést okozna: például egy 27 százalékos kulcsról 25 százalékra történő mérséklés mintegy 450-500 milliárd forint bevételkiesést jelentene az államnak, ami a GDP közel 1 százaléka.

Az Orbán-kormányok adópolitikájának alapvetése, hogy a jövedelmi adókat (például a személyi jövedelemadót) csökkentik, miközben a fogyasztást terhelő adók, így az áfa magas marad. Ennek célja, hogy a munkajövedelmekre kevesebb teher háruljon, míg a fogyasztáson keresztül az illegális gazdaságban keletkező jövedelmek is adóztatásra kerüljenek. A forgalmi típusú adók ugyanis az egyik leghatékonyabb módját jelentik annak, hogy az állam az illegális gazdaságban keletkező jövedelmeket is megadóztassa. Ha valaki „feketén” kap jövedelmet, akkor is kénytelen áfát fizetni, amikor boltban vásárol. A rendszerváltás utáni kormányok felismerték, hogy az áfa révén tudják elérni azokat a jövedelmeket is, amelyek a szürke- vagy feketegazdaságban keletkeznek.

Magyarország az egyik legmagasabb áfakulccsal rendelkezik Európában, de az online számlázási rendszer és az elektronikus pénztárgépek bevezetésével sikerült jelentősen visszaszorítani az adóelkerülést.

A jelenlegi inflációs környezetben a gazdaság kínálati oldalának problémái – például az energiaárak emelkedése, az alapanyaghiány vagy a globális ellátási láncok zavarai – sokkal meghatározóbbak az árak alakulása szempontjából, mint az adókulcsok változása. Egy esetleges áfacsökkentés hatása tehát rendkívül gyorsan eltűnne, mivel a kereskedők az esetleges nyereséget inkább megtartanák, semmint továbbadnák a vásárlóknak.

Emellett az ellenzék népszavazási kezdeményezése az áfacsökkentésről is inkább populista politikai lépésnek tekinthető. Az adócsökkentés ígérete ugyanis mindig népszerű, de a gazdasági realitásokat figyelembe véve nem fenntartható, különösen akkor, amikor az államnak amúgy is nagy terhet jelent a szociális kiadások, a nyugdíjrendszer és az egészségügy finanszírozása.

Összefoglalva: az általános áfacsökkentés, amelyet az ellenzék szorgalmaz, nem oldaná meg az infláció problémáját, és nem biztosítana valódi segítséget a leginkább rászorulóknak. Sőt, a költségvetési egyensúlyt is veszélyeztetné, hosszú távon pedig a közszolgáltatások finanszírozásában is komoly gondokat okozna. A javaslat gazdasági hatásai empirikusan igazolhatók: a korábbi kísérletek eredménytelenek voltak, és a jelenlegi gazdasági környezetben sem kínálnak valós megoldást.

(Forrás: Index)