Képen a közgyűlés elnöksége (Fotó: Zala Vármegyei Közgyűlés)
Második alkalommal ült össze az idei évben a Zala Vármegyei Közgyűlés csütörtökön. A testület az első napirendi pont keretében a Magyar Építészetről szóló törvényről és annak az építésigazgatásra gyakorolt hatásairól kapott tájékoztatást Lengl Zoltán állami főépítésztől.
Az előterjesztés kitért arra, hogy az Országgyűlés által 2023 decemberében elfogadott törvény érdemi részét 2024. október 1-től kell alkalmazni. Az új jogszabály jelentős változásokat vezetett be az építészet és az építésigazgatás számos területén:
az életminőség javítását, a nemzeti és a természeti értékek védelmét alapvető feladatának tekintve óvja a zöldterületeket és a meglévő építészeti örökséget, elősegíti a gazdaság energiatudatos átalakítását,
továbbá a fenntartható építészet ösztönzésére törekszik. Legfőbb újítása a fenti építészeti alapelvek bevezetése volt. A zöldterületek védelme érdekében támogató és ösztönző intézkedéseket vezet be a barnamezős területek előnyben részesítésére. Az új törvény a települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladatai tekintetében is több változást vezetett be:
egyesítette a helyi építési szabályzatot és a településképi rendeletet.
A kapcsolódó végrehajtási rendeletek elfogadásával teljessé vált az új építésigazgatási rendszer, amely változások alapjaiban érintik az építési folyamatok szabályozását: átalakult a tervezési, engedélyezési és kivitelezési szabályrendszer is.
A tájékoztató elfogadását követően a közgyűlés módosította az önkormányzat 2025. évi költségvetési rendeletét, amelynek eredményeként a bevétel-kiadási főösszeg 1.047.856 forint a emelkedett. A harmadik napirendi pontban a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapító okiratának módosításáról szavaztak a képviselők. A kuratórium két tagja, valamint elnöke, Pácsonyi Imre megbízatását öt évvel, 2030. április 30-ig meghosszabbították, ugyanezen időpontig ismételten megválasztották az alapítvány jelenlegi felügyelő bizottsági tagjait.
A közgyűlés a továbbiakban megtárgyalta és elfogadta a vármegyei önkormányzat konzorciumvezetésével megvalósuló TOP_PLUSZ-3.1.3-23-ZA2-2024-00001 számú, „Együttműködő Zala – Vármegyei humán fejlesztések” című pályázat keretében felülvizsgált és módosított Szolgáltatási Út Térkép és Vármegyei Esélyteremtő Paktum dokumentumokat. A Szolgáltatás Út Térkép (SZÚT) fő célja, hogy részletesen feltárja a vármegyében fennálló szolgáltatási hiányokat, ezek alapján pedig intézkedési javaslatokat dolgozzon ki és a hiányosságok és kihívások megfelelő kezelésével aktívan járuljon hozzá a társadalmi felzárkózás elősegítéséhez.
A dokumentum átfogó képet ad a vármegye és az egyes járások általános helyzetéről, különös figyelmet fordítva azokra a kulcsterületekre, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak a szolgáltatások elérhetősége és minősége szempontjából. Ezek között
elemzi az infrastrukturális állapotokat, a demográfiai folyamatokat, valamint a gazdasági helyzetet is.
A Vármegyei Esélyteremtő Paktum témakörönként és járásonként ismerteti a Szolgáltatás Út Térkép által kijelölt legfontosabb hiányosságokat, mind a teljes lakosságra, mind a hátrányos helyzetű csoportokra vonatkozóan, ezt követően pedig táblázatos formában azokat a tervezett beavatkozásokat veszi sorra, amelyek a feltárt nehézségek enyhítésére szolgálhatnak.
(Forrás: Zala Vármegyei Közgyűlés)
A Demokratikus Koalíció (4%), a Mi Hazánk (3%) és a Kétfarkú Kutya Párt (3%) egyaránt a parlamenti küszöb alatt maradnának.
Vége egy korszaknak: csődbe ment az UniTravel.
Segítsünk együtt Tamás Zsoltnak! – Életveszélyes állapotban van a keszthelyi tűzoltó főtörzsőrmester.
Még több napig tart a kánikula.
Jelentős könnyítés a fiatal lakásvásárlóknak: indul a 3%-os kamattámogatott konstrukció.
Az új támogatást mindenki igénybe veheti, aki az első saját lakását vagy házát szeretné megvenni.
Naponta 6-8 millió visszaváltás történik, ebből több ezer palack díját jótékony célra adományozzák a visszaváltók.
Kritikus helyzetben a magyar burgonyatermesztés.
Zalszabaron is táborozhatnak a nebulók jelképes, ezer forintos részvételi díj mellett.
Tartós hőségre kell számítani, különösen a városias környezetben, ahol az épített burkolatok és épületek napközben felmelegszenek, éjszaka pedig nehezen hűlnek le.
A kormány döntése értelmében 2025 végéig minden 1000 fő feletti településen, majd 2026 végéig minden 500 fő feletti településen kötelező lesz bankautomatát telepíteni.
A hőségriasztásokkal kapcsolatos friss információk elérhetők a katasztrófavédelem által működtetett, ingyenesen letölthető VÉSZ applikáción keresztül is.
A Voks 2025 részvételi aránya sokatmondó.
Kritikus szinthez közelít a vízfogyasztás: takarékoskodásra kérik Berzence és Somogyudvarhely lakóit.