Forrás: Wikipedia
Augusztus 23-án Európa a nácizmus és a kommunizmus áldozataira emlékezik. A dátum a Molotov–Ribbentrop-paktum (Hitler–Sztálin-paktum) aláírásának napja, amely szimbolikusan is jelzi a kontinens kettészakítását és a totalitárius erőszak korszakát.
Az emléknap célja, hogy közösen idézzük fel a XX. század totalitárius rendszereinek – a nemzetiszocializmusnak és a kommunizmusnak – áldozatait, és megerősítsük a szabadság, a jogállamiság és az emberi méltóság melletti kiállást.
Hogyan született meg?
-
2008, Prága: az Európa lelkiismerete és a kommunizmus konferencián Václav Havel kezdeményezésére javaslat született egy közös európai emléknapra.
-
2009, Európai Parlament: állásfoglalás támogatta az emléknap bevezetését.
-
2011, Luxemburg: magyar–lengyel–litván indítványra az EU igazságügyi miniszterei augusztus 23-át hivatalosan is az emléknappá nyilvánították.
Megemlékezések, mérföldkövek
-
2011, Varsó: közös miniszteri megemlékezés és nyilatkozat az áldozatok iránti felelősségről; a Varsói Felkelés Múzeumában konferencia.
-
2012, Budapest: uniós miniszteri megemlékezés a Terror Háza Múzeumban; parlamenti konferencia a jogi elszámoltatás tapasztalatairól, és döntés európai kutatóhálózat, majd múzeum létrehozásáról.
-
2013, Vilnius: balti és közép-európai kormányképviseletek részvételével tartott központi megemlékezés; Budapesten mécsesgyújtás a Terror Házánál.
-
2014: Kövér László és Norbert Lammert közös nyilatkozata hangsúlyozta a paktum Európa sorsát évtizedekre meghatározó következményeit.
Miért fontos ma?
Az emléknap a közös európai emlékezetpolitikát erősíti: emlékeztet a totalitarizmus bűneire, az áldozatokra és azokra az intézményi garanciákra, amelyek a hasonló visszaélések megelőzését szolgálják. A megemlékezések mellett kutatóhálózatok, múzeumok (pl. a budapesti Terror Háza) és oktatási programok segítik a múlt feltárását és a tanulságok továbbadását.
