A szakmai konferencia résztvevői a helyszínen, Tarsoly Róbert ültetvényén ismerhették meg a betegség tüneteit Fotó: Zalakocka
A Zalai Borvidék szívében, Zalaszentgróton kedden tartott fórum országos figyelmet keltett: a grapevine flavescence dorée (FD) nevű fitoplazma terjedése a teljes magyar szőlő- és borágazatot veszélyezteti. A rendezvényen a gazdák és szakemberek egyöntetűen hangsúlyozták, hogy összehangolt országos fellépés nélkül a kór néhány éven belül ültetvények ezreit teheti tönkre.
A fórum házigazdája, Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke kijelentette: „Nem dughatjuk tovább a homokba a fejünket.” Az általa és több szakember – köztük Czanka Angelika – által létrehozott Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport célja, hogy az ország minden borvidékén tudatosítsák: a betegség terjedését csak közös, felelősségteljes védekezéssel lehet megállítani.
Tudományos háttér: a láthatatlan ellenség
A növényvédelmi szakértők elmagyarázták, hogy a fitoplazma sejtfal nélküli baktérium, amely a szőlő belső szöveteiben él, és nincs közvetlen ellenszere. Egyetlen lehetőség a terjesztő rovar, az amerikai szőlőkabóca elleni folyamatos védekezés. A betegség tünetei – levélsárgulás, fürtfejlődési zavarok, hajtáselhalás – sok más problémára is hasonlítanak, ezért a biztos azonosításhoz laborvizsgálat szükséges.
Zala: szinte teljes borvidéki zárlat
Szabó Béla, a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának vezetője megdöbbentő adatokat közölt: a 4500 hektáros zalai szőlőterületből már 4200 hektár karantén alatt áll. A hatóság 2013 óta 70 ezer, csak 2024-ben közel negyedmillió tőke kivágását rendelte el. A probléma egyik oka, hogy a szüret után sok termelő leáll a permetezéssel, miközben a kabóca augusztus és október között a legaktívabb.
Sürgető javaslatok a kormánynak
A Szőlő Fitoplazma Szőlész Csoport konkrét javaslatokat fogalmazott meg: országos védekezési stratégia, méltányos kártalanítás a kivágott ültetvények után, és folyamatos egyeztetés az agrárkormányzattal. Külföldi példák – Franciaország, Olaszország – bizonyítják, hogy szigorú szabályozással és légi védekezéssel a járvány megállítható.
Gazdák a frontvonalban
Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szőlészeti Szekciójának elnöke önkritikusan fogalmazott: „A társadalmi jóra való restség bűnébe estünk mindannyian.” Szerinte a gazdáknak és a hatóságoknak közösen kell dolgozniuk, különben a magyar borászat jövője forog kockán.
A zalaszentgróti fórum üzenete egyértelmű: összefogás nélkül nincs jövő a magyar szőlőtermesztésben. Az FD fitoplazma elleni küzdelem nemcsak növényvédelmi, hanem közösségi feladat is. A Zalából indult kezdeményezés példát mutat – a szakemberek szerint most a többi borvidéken a sor, mert a kórokozó nem vár.
