Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján tartott megemlékezésen és a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján Zalaegerszegen 2022. október 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc az egyik legerősebb szimbóluma a magyar függetlenségnek és nemzeti önrendelkezésnek. Orbán Viktor politikai pályáján az ’56-os események visszatérő motívumként szolgáltak — egyszerre erkölcsi iránytűként és történelmi párhuzamként. Összegyűjtöttük az öt legemlékezetesebb alkalmat, amikor a miniszterelnök az 1956-os hősökről szólt.
Orbán Viktor első nagy nyilvános szereplése 1989. június 16-án, a Hősök terén hangzott el, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén. A fiatal fideszes politikus ekkor követelte a szovjet csapatok kivonását és a szabad választásokat – olyan követeléseket, amelyek a kommunista hatalom végét vetítették előre.
„Ma sem engedünk 1848-ból, így nem engedhetünk 1956-ból sem” – fogalmazott akkor, szimbolikusan összekapcsolva a két forradalom eszméit. A „hatodik koporsó” metaforájával Orbán nemcsak a mártírokra, hanem az egész nemzet elrabolt jövőjére utalt. A beszéd egy generáció politikai ébredésének pillanata lett.
1998-ban, már miniszterelnökként, Orbán Viktor az Operaházban emlékezett az 1956-os eseményekre. Beszédében a forradalmat a nemzeti összefogás és erkölcsi felemelkedés pillanataként jellemezte.
„1956 a nemzeti összefogás kivételes pillanata, amelyben a nemzet a jobbik énjét mutatta meg” – mondta.
A miniszterelnök szerint 1990-ben a békés rendszerváltás is az 1956-os hősök áldozatának köszönhető, akik életükkel biztosították a szabadság örökségét.
Orbán Viktor egyetemi hallgató, a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) alapító tagja a magyar ifjúság nevében beszél Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnökének és mártírtársainak temetésén a Műcsarnok előtti ravatalnál (Fotó: MTI/Tóth István Csaba)
Az 1956-os forradalom 50. évfordulója különösen emlékezetes maradt. Az őszödi beszéd nyomán kirobbant politikai válság idején Orbán Viktor az Astoriánál tartott nagygyűlésen mondott beszédet, amelyben párhuzamot vont az ’56-os elnyomás és a 2006-os „hazugság kormányzása” között.
„Hazudtak, becsapták és félrevezették az embereket… Meg kell adni az embereknek a lehetőséget, hogy szavazzanak arról, ami ma akaratuk ellenére történik” – hangsúlyozta.
Az ünnepnap a rendőrségi erőszak miatt tragikussá vált, sokan megsérültek a békés tüntetők közül. A Fidesz vezetője szerint ez újabb bizonyítéka volt annak, hogy a szabadságot és az igazságot minden nemzedéknek újra és újra meg kell védenie.
A forradalom 60. évfordulóján, 2016-ban Orbán Viktor beszéde már nemcsak emlékezés, hanem politikai üzenet is volt: az 1956-os szabadságharcot a nemzeti szuverenitás jelképévé emelte a globális kihívások korában.
"Most nekünk kell lezárnunk a határt, hogy megállítsuk a délről özönlő népvándorlást... Mi csak annyit tettünk, hogy nem futottunk el, nem hátráltunk meg" – mondta.
A kormányfő az Európai Unióval kapcsolatos kritikáit is ebbe a történelmi keretbe illesztette, amikor kijelentette:
„Meg kell menteni Brüsszelt az elszovjetesedéstől.”
A beszédben az 1956-os bátorság a modern kori szuverenitáspolitika erkölcsi alapjává vált.
A 66. évfordulón, Zalaegerszegen, Mindszenty József emléke előtt tisztelegve, Orbán Viktor a szabadságharc tanulságát a nemzeti kitartás és önállóság üzeneteként fogalmazta meg.
„A magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak” – mondta, utalva arra, hogy 1956-ban sem számíthattunk a Nyugat segítségére.
A miniszterelnök az orosz–ukrán háború, a migráció és az európai gazdasági válság közepette arra figyelmeztetett: ahogy 1956-ban, ma is a nemzeti érdekek védelme a túlélés kulcsa.
„Ha elpusztul az ország, hiába harcoltunk a szabadságért” – zárta beszédét.
Összegzés:
Orbán Viktor számára 1956 nem csupán történelmi hivatkozás, hanem politikai és erkölcsi alapállás: a nemzeti függetlenség, a szuverenitás és a szabadság örök szimbóluma. Beszédei azt az üzenetet hordozzák, hogy a forradalom szellemisége nem múlt el – minden korszaknak megvan a maga szabadságharca.
Forrás: Híradó.hu
Tóth szerint Baka András megítélésekor nem lehet megkerülni a Korbély-ügyben betöltött strasbourgi szerepét
Ez az állatvédelem annyira szép, csak legyen már másodlagos
Revansélmény helyett kultúraváltást
A szakma határozott lépéseket vár a Magyar Mérnöki Kamarától.
Orbán Viktor volt miniszterelnök korábbi sajtófőnöke közigazgatási pert és hivatali visszaélés miatt feljelentést is kilátásba helyezett.
Al-Emadné Balatinácz Marianna 32,18 százalékot szerzett.
A keresztelés a katolikus egyház egyik legfontosabb szentsége, amely a gyermeknek az egyházi közösségbe való befogadását jelképezi.
A család, a barátok és az ismerősök egymást segítve kapcsolódtak be a küldetésbe. Mire az egyik autó célba ért, már szervezték is a következő fuvart.
A Tisza-kormány nem ad a pedagógusoknak, hanem elvesz tőlük.
Nagykanizsán is megnéztük az árakat.
Teljesen összeharapdált karokkal látta viszont.
Érdemes nyitott szemmel járni.
„A Kontroll végjátéka megkezdődött”
A miniszter még soha nem volt polgármester
A súlyos aszály közepette felmerült, hogy Kelemen Ágnes vízügyi államtitkár szabadságra ment.
Eltűntek a kék plakátok, jöttek helyettük tiszás propagandatáblák – ráadásul egy közintézményben.
A fejlesztéseknek különösen nagy jelentőségük lehet a kisebb települések és térségi központok közötti kapcsolatokban, hiszen az országos mellékutak sok esetben olyan településeket kötnek össze, amelyeknek nincs más megfelelő közlekedési alternatívájuk.
Az ügyészség szerint a lefoglalás fishing expedition, vagyis egyfajta adathalászat volt, amely az uniós és a magyar jog szerint is törvénysértő.
Még nem ért véget a paksi válság
A jelenleg azonosítható, új és kizárólag vidéki közlekedési fejlesztések értéke mindössze mintegy 100–108 milliárd forint, vagyis a teljes keret körülbelül 2,8–3 százaléka.
„Leállítottuk a JÉGER-t, és szerencsére tegnap az eső is megérkezett” – írta közösségi oldalán Ránki Zsolt, a bejegyzéshez pedig egy mosolygós emojit is társított.
A vita középpontjába Baka András múltja került.
Matolcsy Ádám vezérigazgatóként jelenik meg az MNB-ügyhöz kapcsolódó vállalati struktúrában.
Mintegy 450 hektáros területet érintett a tűz Sajókápolna közelében, a lángok megfékezésén több település tűzoltói dolgoztak nehéz terepi és időjárási körülmények között.
A papírforma bejött, a kormányzó erő korábbi hangzatos ígéreteivel ellentétben saját bábját ültette az államfői székbe.
Egy éve szolgál a zalaegerszegi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia közösségében Fliszár Károly atya, aki a napokban ünnepelte születésnapját.
Ha Sármellék újra jelentős nemzetközi utasforgalmat tud generálni, annak közvetlen és közvetett hatása lehet Hévíz, Keszthely és a Nyugat-Balaton turizmusára is.
A rendőrség is nyomozást indított.
Már készítik fel a zalaiakat a vízdíjemelésre.
A vízszintemelkedés éppen jókor érkezett, de miből? Az időzítés pedig különösen figyelemre méltó.
Egy közel húszezer tagot számláló, TISZA Párthoz kötődő Facebook-csoportban nemrég olyan bejegyzés jelent meg, amely sokaknál kiverte a biztosítékot.
Nagy változások jöhetnek az alsó tagozaton.
Átalakíthatják-e Magyarország politikai rendszerét úgy, hogy a jövő köztársasági elnöke a mainál jóval nagyobb hatalmat kapjon?
A Tisza-frakció Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek.
2026. augusztus 16. - Hazai
2026. augusztus 14. - Sport
2026. augusztus 13. - Kanizsa
2026. augusztus 11. - Kanizsa
2026. augusztus 10. - Kék hírek
2026. augusztus 07. - Kék hírek
2026. augusztus 07. - Kanizsa
2026. augusztus 07. - Kanizsa
2026. augusztus 03. - Kanizsa
2026. július 29. - Sport
