Illusztráció: Pexels
2025-ben az őszi óraátállítás az elmúlt évek legkorábbi időpontjára, október 26-ára, azaz mára esett. De mikor tudjuk végleg hátunk mögött hagyni az óraátállítást?
Az európai uniós tagállamok 2018-ban döntéselőkészítésbe kezdtek az óraátállítás eltörléséről, és a Európai Parlament 2019 márciusában jóváhagyta, hogy 2021-től megszűnjön a tavaszi és őszi óraállítás.
Ám – mint azt a szakértők már többször jelezték – a végrehajtáshoz nemcsak a jogszabály elfogadása szükséges, hanem az is, hogy az összes tagállam egységes álláspontot találjon arról, hogy állandóan a téli (normál) időszámítást vagy a nyári időszámítást választja.
Magyarország jelenleg továbbra is az évenkénti átállítást követi.
A bizottsági vizsgálatok szerint az óraátállítás gazdasági és energiatakarékossági előnyei mára nagyrészt elenyésztek – a modern fogyasztói szokások és technológiák miatt már nem jelentős megtakarítást hoz.
Ugyanakkor az eltérő időzónák és időszámítások kialakulásának kockázata fennállhat, ha egyes országok állandó nyári időszámítást választanak, mások pedig a téli időszámítást. Ez különösen a határok menti ingázás, közlekedés és kereskedelem szemszögéből bonyolult.
Így tehát bár 2019-ben világos irányként jelent meg az eltörlés, a gyakorlati végrehajtás még mindig várat magára.
Jogilag az EU-irányelv (2000/84/EC) hatálya alá tartozunk, és amíg az irányelvet nem módosítják vagy visszavonják, addig az átállítás kötelező.
Jelenleg nincs végleges döntés arról sem, hogy mikor vehetjük végleg le a napirendről az óraátállítást – az egyik legfrissebb forrás szerint a folyamat gyakorlatilag megrekedt, mert nincs megállapodás az állandó időszámítás választásáról.
Ezért a kérdésre a válasz, hogy „mikor tudjuk végleg”, egyelőre az: nem tudjuk pontosan.
Az egyetlen biztos: ma hajnali 3-kor egy órával vissza kellett állítanunk az órákat, és attól függetlenül, hogy egyes országok már évek óta nem állítanak át, az Európai Unióban még érvényben van a kétszeri óraállítási rendszer.
Véradással segíthetünk a bajba jutott rendőrön.
A miniszter hangsúlyozta: ha Ukrajna feloldja a blokádot, akkor Magyarország is kész támogatni, hogy az európai országok hitelt nyújtsanak Ukrajnának.
A szervezők szerint a rendezvény célja a béke és a szuverenitás melletti kiállás.
Ez benzin esetén 595, míg a gázolajnál 615 forintot jelent – ismertette a kormányfő.
A helyi, civilként induló jelölt – aki a Tisza-közösséghez kötődött – csak a harmadik helyen végzett.
Mostantól már lehetséges a helymeghatározás, a hangjelzéssel történő órakeresés, emellett a gondosóra képes jelezni, hogy az idősek vegyék be a gyógyszerüket.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy : az április 12-ei választás arról szól, hogy gyűlöletre vagy szeretetre építsük-e a jövőnket.
Az előállított hét ukrán állampolgár között egy korábbi ukrán titkosszolgálati tábornok is volt. Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal indított nyomozást pénzmosás gyanúja miatt.
Kiszabadult két magyar-ukrán állampolgárságú hadifogoly és megállapodtunk az orosz olajról és földgázról is.
Régi felvétel került elő, amikor még nagyon megértette a miniszterelnököt a férfi, aki ma már az ellenzék vezérének képzeli magát. Hiába, helyezkedni tudni kell...
A kormányfő szerint az európai vezetők fő problémája az, hogy olyan politikát visznek, ami mögött nincs ott a saját népük, ezért számukra veszélyes Magyarország.
A szakemberek azt javasolják, hogy az allergiások készüljenek fel a tünetek - elsősorban orrfolyás, tüsszögés és könnyezés - megjelenésére, és kérjenek tanácsot kezelőorvosuktól.
A gáztározók kritikus szinten állnak, eközben Magyarországon sokkal jobb a helyzet.
2026. március 15. - Murafölde
2026. március 15. - Kanizsa
2026. március 14. - Kanizsa
2026. március 13. - Kanizsa
2026. március 13. - Kanizsa
2026. március 12. - Érdekes
2026. március 12. - Kanizsa
2026. március 10. - Kanizsa
2026. március 09. - Kék hírek
2026. március 07. - Kanizsa