Könnyebbség jön az átalányadózóknak – ennyit spórolhatnak

A mostani költséghányad-emelés így nemcsak adópolitikai, hanem politikai gesztus is: a kormány ezzel a lépéssel próbálja enyhíteni a katás szigorítás utóhatásait, miközben támogatja a legkisebb vállalkozások életképességét és versenyképességét Forrás: Pexels

A kormány legújabb, mikro- és kisvállalkozásokat célzó adócsomagja érezhető könnyítést hozhat azoknak a volt katásoknak, akik 2022-ben az átalányadózást választották. Az intézkedéscsomag egyik kulcseleme, hogy az átalányadózásnál alkalmazott költséghányad 2026-tól 40-ről 45 százalékra, majd 2027-től 50 százalékra nő – vagyis a vállalkozók bevételeik nagyobb részét vonhatják le automatikusan költségként. Ez kevesebb adóalapot és kisebb közterhet jelenthet számukra.

A számítások szerint egy évi 10 millió forintos bevétellel rendelkező átalányadózó vállalkozónál a módosítás évi mintegy 246 ezer forint megtakarítást hozhat.
A korábbi, 40 százalékos költséghányad mellett 10 millió forintos bevételből 6 millió forint számított jövedelemnek, ami után több mint 2 millió forintnyi közterhet kellett megfizetni.
A 45 százalékos költséghányadnál viszont már csak 5,5 millió forint lesz az adóalap, így a teljes közteher 1,8 millió forintra csökken.

Bár az emelkedés elsőre csekélynek tűnik, éves szinten ez már komoly könnyebbséget jelent, különösen azoknak, akik egyedül, alacsony költségvetéssel dolgoznak.

A kormány és a kamara közös lépése

Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hétfőn ismertették a 11 pontos adó- és bürokráciacsökkentési programot, amely várhatóan 80–90 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.
A cél, hogy az intézkedések ne csak a cégek versenyképességét javítsák, hanem a gazdaság fehéredését és a foglalkoztatás bővülését is ösztönözzék.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára szerint az új csomag 230–240 ezer vállalkozót érint közvetlenül, köztük a legtöbb átalányadózót. „Minden szektorra lövünk” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy jelenleg 265 ezer egyéni vállalkozó tartozik ebbe az adózási körbe.

A Niveus tanácsadó szerint is kedvező lépés

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere rámutatott: a 2024-es NAV-adatok alapján az átalányadózók több mint 70 százaléka eddig 40 százalékos költséghányadot alkalmazott, így a változás egyértelműen pozitív a többség számára.
A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a tényleges adómegtakarítás mértékét több tényező is befolyásolhatja – például a minimálbér jövő évi emelése, illetve a családi adókedvezmények bővítése.

Miért fontos ez a lépés?

A kata 2022-es szigorítása után több százezer mikrovállalkozó kényszerült más adózási formára, közülük mintegy 250 ezren választották az átalányadózást. A kormány mostani döntése őket is érinti, és hosszabb távon segítheti az egyéni vállalkozói réteg megerősödését.

Az új szabályozás emellett kiszámíthatóbb működési környezetet teremt, ami a szakértők szerint a gazdasági növekedés szempontjából is kedvező.

Előzmények és tágabb kontextus

A kata 2013-ban a mikrovállalkozók számára kedvező, egyszerű adónemként indult, ám az évek során egyre több cég használta bújtatott foglalkoztatásra. Emiatt 2022-ben a szabályozás drasztikusan szűkült: a lehetőség megmaradt a főállású, magánszemélyeknek számlázó vállalkozóknak, de kizárta az alvállalkozói, céges megbízásokat. A változtatás nyomán több tízezer kisvállalkozó kényszerült adónemet váltani, sokan közülük az átalányadózásba.

A mostani költséghányad-emelés így nemcsak adópolitikai, hanem politikai gesztus is: a kormány ezzel a lépéssel próbálja enyhíteni a katás szigorítás utóhatásait, miközben támogatja a legkisebb vállalkozások életképességét és versenyképességét.

Forrás: VG.hu