Forrás: Szallas.hu
Zalakaros fürdővárossá válása nem egyik napról a másikra történt. A termálvíz felfedezése után egy-egy beruházás külön is lendített a település sorsán – ezek közül kiemelkedik az egykori SZOT-üdülő megépítése, amely a nyolcvanas években új korszakot nyitott a zalakarosi turizmus történetében.
Zalakaros fejlődésének alapját az 1960-as évek elején feltárt termálvíz adta. Az első medencék és a fürdő megnyitása után a település gyorsan bekerült a hazai gyógy- és üdülőhelyek körébe, ám a vendégforgalom kezdetben még erősen szezonális volt. A fordulatot az jelentette, amikor a hetvenes–nyolcvanas évek fordulóján megjelentek azok a nagyobb szálláshely-fejlesztések, amelyek már egész évben képesek voltak vendégeket fogadni.
Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott a Szakszervezetek Országos Tanácsa által létesített üdülő. A SZOT felismerte a zalakarosi termálvízben és a fürdőben rejlő lehetőségeket, ezért egy nagyléptékű, modern üdülőkomplexum megvalósításáról döntött. Az épület a kor színvonalán jelentős kapacitást, komfortos elhelyezést és szervezett üdültetést kínált, ami addig ismeretlen léptéket hozott a település életébe.
Az üdülő 1983-as megnyitása mérföldkő volt: egyszerre nagy számú vendég érkezett Zalakarosra, akik nemcsak a fürdőt vették igénybe, hanem a település szolgáltatásait is. A stabil, kiszámítható vendégforgalom ösztönzően hatott a helyi vállalkozásokra, új szálláshelyek, vendéglátóegységek és szolgáltatások megjelenésére.
A létesítmény – később “Hotel Freya” néven, ma a Hunguest Hotels lánc részeként – a turizmus egyik zászlóshajója lett Zalakaroson, és hozzájárult ahhoz, hogy a fürdőváros ne csak belföldi látogatók számára legyen vonzó pihenőhely, hanem egyre több külföldi vendéget is vonzzon.
Ma, amikor Zalakaros az ország egyik legismertebb fürdőhelye, könnyű természetesnek venni ezt a státuszt. A város történetét azonban olyan beruházások formálták, mint az egykori SZOT-üdülő, amely döntően hozzájárult ahhoz, hogy a zalai település tartósan felkerüljön Magyarország turisztikai térképére.
Forrás: Termal Online
Ezek hangzottak el a mai Kormányinfón.
Miközben itthon az államadósság a gazdaság háromnegyedét teszi ki, addig több nyugat-európai ország már régen átlépte a százszázalékos határt – és mégsem dől össze egyik napról a másikra az állam.
Ülésezik a Béketanács.
A miniszterelnök szerint a 2026 és 2030 közötti évek a legkockázatosabb évek lesznek talán az életünk során.
A termék gyártója a Danone Deutschland GmbH. A hatóság kéri, hogy a szóban forgó termékeket ne adják gyermekeknek.
Több millió munkavállaló és család kap magasabb jövedelmet.
Szakmai pályafutása során kapcsolatba került több, a 2000-es évek közéletében meghatározó szerepet betöltő közgazdásszal és politikussal, köztük Bajnai Gordonnal és Surányi Györggyel.
Minden feltétel biztosítva lesz ahhoz, hogy "a világraszóló eredményeket hozó napenergia-forradalmat az energiatárolásban is megismételjük, és Európa élvonalába lépjünk."
A kormány januári rezsistopot léptet életbe, 50 milliárd forint támogatással védi meg a magyar családokat.
A miniszterelnök szerint a stabil, egypárti kormányzás feltétele annak, hogy az ország megőrizze békéjét, gazdasági mozgásterét és társadalmi stabilitását.
Megtartotta idei első ülését a Zala Vármegyei Közgyűlés.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarországon mára a rezsicsökkentés a mindennapok részévé vált, miközben az Európai Unió más országaiban három-négyszer magasabb energiaköltségekkel szembesülnek a családok.
A kormány továbbra is a „rezsisáv” megvédésére törekszik, azaz a célzott segítség nem a korlátlan pazarlást támogatja, hanem a fagy okozta kényszerű többletkiadásokat enyhíti.
Az OECD szerint a szabályozatlan vízhasználat kiszárítja a magyar gazdaságot.
2026. február 13. - Kultúra
2026. február 13. - Kanizsa
2026. február 11. - Kanizsa
2026. február 10. - Kanizsa
2026. február 09. - Kanizsa
2026. február 09. - Kék hírek
2026. február 06. - Kék hírek
2026. február 05. - Kék hírek
2026. február 05. - Kanizsa
2026. február 05. - Kanizsa