Február 25-én a kommunista diktatúrák magyar és nemzetközi áldozataira emlékezünk. A 20. század totalitárius rendszerei világszerte mintegy 100 millió ember halálát okozták, Magyarországon pedig tízezrek életét követelték, százezrek sorsát törték derékba. Az emléknap Kovács Béla 1947-es letartóztatásának évfordulójához kötődik, amely a kommunista hatalomátvétel egyik szimbolikus pillanata volt.
A kommunista diktatúrák áldozatainak számát az 1917 és 1991 közötti időszakra vetítve körülbelül 100 millióra becsülik világszerte – olvasható Stéphane Courtois és szerzőtársai A kommunizmus fekete könyve című munkájában. A legtöbb áldozat Kínában és a Szovjetunióban volt, de Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában és Kelet-Európában is milliók szenvedtek üldöztetést, bebörtönzést vagy kivégzést.
Magyarországon az áldozatok számának meghatározása különösen nehéz. Az érintettek közé tartoznak a politikai okokból kivégzettek, bebörtönzöttek, internáltak, kitelepítettek, valamint az 1919-es vörös terror és az 1956-os forradalom halottai és megtorlásának elszenvedői. Ha csak a közvetlenül elhunytakat, bebörtönzötteket és kitelepítetteket vesszük számba, a történészek legalább 50–55 ezer főre teszik a kommunista rendszer magyar áldozatainak számát.
A Magyar Országgyűlés 2000. június 13-án döntött arról, hogy február 25-e legyen a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja. A választott dátum 1947. február 25-éhez kötődik, amikor a szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, majd a Szovjetunióba hurcolták. Az esemény világosan jelezte, hogy a kommunisták – a szovjet megszállásra támaszkodva – készek felszámolni politikai ellenfeleiket.
Az 1945-ös választásokon a Független Kisgazdapárt abszolút többséget szerzett, ám a kommunista párt fokozatosan megszerezte a kulcspozíciókat a gazdaságban, a közigazgatásban és a rendvédelmi szervekben. A koncepciós perek, a politikai indíttatású törvények és a választási manipulációk végül az egypártrendszer kiépítéséhez vezettek.
1946-ban megszületett a „demokratikus államrend védelméről” szóló törvény, amely lehetővé tette politikai ellenfelek gyors és súlyos büntetését. Megindultak az államosítások, a közigazgatás „megtisztítása”, és egyre több embert érintett a kitelepítés vagy az internálás.
1949-ben új, szovjet mintájú alkotmány lépett életbe, és az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) a terror eszközeivel biztosította a rendszer működését. A recski kényszermunkatábor, a budapesti kitelepítések és a számos koncepciós per a korszak sötét fejezetei közé tartoznak.
A rendszerrel szembeni legjelentősebb fellépés az 1956-os forradalom és szabadságharc volt. A szovjet katonai beavatkozás után a megtorlás több ezer halálos áldozattal és tízezrek bebörtönzésével járt.
A kommunista rendszer Magyarországon 1989–1990-ben, a rendszerváltással ért véget. Február 25-e azonban arra emlékeztet, hogy a diktatúra évtizedei nemcsak politikai rendszerváltást, hanem emberi sorsok ezreinek tragédiáját jelentették.
Az emléknap célja, hogy a történelmi emlékezet részeként őrizzük azok nevét és sorsát, akik életükkel, szabadságukkal vagy egzisztenciájukkal fizettek a kommunista diktatúra évei alatt.
Forrás és indexkép: Történelemcikkek.hu
A környezetkímélő jármű egy korszerűtlen, 24 éves dízelüzemű busz kiváltásával mintegy 40 tonna szén-dioxid-kibocsátástól mentesítette a település levegőjét egy év alatt.
Április 28-ra országos választmányi ülést hívott össze a miniszterelnök.
A felmérésük alapján úgy tűnik, a Fidesz megnyerheti a választásokat, azonban a szimpatizánsainak nem szabad otthon maradniuk.
A választók érzékelhetően fontos döntésként tekintenek a mai napra, ami erős mozgósítást eredményezett már a kora reggeli órákban is.
A miniszterelnök szerint a választás kimenetele meghatározza az ország jövőjét.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
Ma az ellenzéki tábor a sikertelenség okait elsősorban a kormányzati rendszerben látja, miközben háttérbe szorul az a kérdés, hogy az ellenzéki szerveződés miért nem tudott organikusan megerősödni.
Az egyik fellépő a színpadon a nemi szervét fogdosta, a koncert után pedig randalírozott a csőcselék.
Ezeken a napokon kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre, és lakcímkártya pótlására lesz lehetőség.
Munkaalapú társadalom és esélyteremtés: A magyar modell eredményei a társadalmi felzárkózásban.
A kormányfő egységre és részvételre buzdította a választókat. Arra kérte a magyarokat, hogy vegyenek részt a voksoláson, és szavazatukkal támogassák a Fidesz–KDNP-t, amely a stabilitást és a biztonságot képviseli az ország számára.
J. D. Vance több fórumon is egyértelmű politikai üzeneteket fogalmazott meg a magyarországi választások kapcsán, miközben élesen bírálta a külföldi beavatkozási kísérleteket, kiállt a magyar energiapolitika mellett, és reagált az ukrán–magyar viszonyt éri
Gazdasági stabilitás és védelem: A rezsicsökkentés és a családtámogatások megőrzése a cél.
Nyilvános mosdóban készülhettek hamis dokumentumok egy több tízmillió dolláros szállítmány kapcsán.
Elindul a zalaszentiváni deltavágány építése.
A legnagyobb kérdés talán az: valódi program és önálló gondolatok állnak-e a jelöltek mögött, vagy csupán egy központi iránymutatásra várnak?
A jelenlegi stabilitással szemben a politikai elemzések rámutatnak a Tisza Párt programjában rejlő kockázatokra.
A tiszás-baloldali szimpatizánsok folyamatosan azzal vádolják a Fidesz-kormányt, hogy ellopták az ország pénzét, azt kérdezve: hová tűntek a milliárdok? Válaszolunk.
A támogatások révén megvalósuló rendezvények, kiadványok és közösségi programok nemcsak a nemzeti összetartozást erősítik, hanem a turizmus fejlődéséhez és a helyi gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulnak.
Rendkívüli Védelmi Tanács ülést hívott össze Orbán Viktor.