Illusztráció: Pexels
Az Európai Unióban jelentős különbségek alakultak ki az üzemanyagárak emelkedésében. Míg az EU-átlag 8% (benzin) és 17% (dízel), addig több nyugat- és észak-európai országban ennél jóval nagyobb drágulást mértek.
A legnagyobb növekedést mutató országok közé tartozik Németország (14% benzin, 25% dízel) és Ausztria (13% és 23%), de Finnországban és Észtországban is az átlag feletti volt az emelkedés. Lengyelországban és Csehországban közepes mértékű drágulás látszik (9–22% között), míg Franciaország nagyjából az uniós átlag körül mozog.
Ezzel szemben a dél- és kelet-európai országokban jóval visszafogottabb volt az áremelkedés. Magyarországon mindössze 3%-kal nőtt a benzin és 5%-kal a dízel ára, ami az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban. Hasonlóan mérsékelt növekedést mértek Bulgáriában (4% és 6%), Horvátországban (2% és 3%), illetve Szlovéniában és Szlovákiában, ahol szinte stagnáltak az árak.
A különbségek mögött nemcsak piaci folyamatok, hanem kormányzati döntések is állnak. Magyarország esetében az elmúlt években alkalmazott árplafon és egyéb beavatkozások hozzájárultak ahhoz, hogy az üzemanyagárak növekedése elmaradjon az uniós átlagtól.
A jelenlegi helyzet jól mutatja: az üzemanyagárak alakulása az EU-ban egyre inkább országonként eltérő pályát követ, és nemcsak a globális olajpiac, hanem az adott ország gazdaságpolitikája is meghatározó tényezővé vált. Nyugat-Európában az ár nagy részét az adótartalom tesz ki. Egy literenkénti, például 2 eurós üzemanyagár esetén Németországban a költség jelentős része közvetlenül az államhoz kerül.
Egy átlagos, 50 literes tankolásnál:
csak az adótartalom.
Ez azt jelenti, hogy a teljes tankolási költség közel fele nem magáért az üzemanyagért, hanem adókra megy el.
Forrás: automotorsport.de
Az ellenőrzéssorozat Zala vármegyére terjed ki, a NAV ugyanakkor konkrét településeket vagy üzleteket nem nevezett meg.
A drágább külföldi szerződésekhez nem nyúlnak.
Orbán Viktor: óriási este ez Európa számára
A dízel ára legutóbb 2022 decemberében volt ilyen magas.
Több mint 1,59 milliárd forint állami pénzről beszélünk.
Felháborító, ami történt az ismert vitaműsorral
Nem készülnek újabb magyar űrhajós küldetésre
Úgy látja azok a körök kerülnek támadás alá, amelyek nem tartoznak a Tisza köreihez.
Előbb ellenőrzik, majd meggyengítik a magyar cégeket
A közmédia indoklása szerint egy korábban adásba került epizód témaválasztása nem felelt meg a tartalmi és szakmai elvárásoknak.
Brüsszel elvárásaihoz igazítják a rendszert
Dél-Zalában nagyon is konkrét kérdés, hogy Lannert szerint melyik iskola számít túl kicsinek vagy „pazarlónak”, és hány intézményt érinthetne az átalakítás.
A helyi vezető mérlegelheti, hogy engedélyezi-e a szolgálatmentességet
A fideszes országgyűlési képviselő közösségi oldalán a kabinet nyolc tagját bírálta, külön kitérve a gazdaság, az önkormányzatok, az egészségügy, az oktatás és a közbiztonság helyzetére.
Az emberek a kommunista rendszer egyik legsötétebb sajátosságaként emlékeznek arra, amikor az állam politikai vagy ideológiai indokokra hivatkozva vont el magántulajdont.
Külföldi cégek előnyben, magyar vállalkozások bizonytalanságban
Gulyás Virág: Békéről beszéltek, most pedig tömeges sérültellátásra készítik fel a Honvédkórházat.
Az Orbán-kormány ment, a külföldi cégek pedig már várják a pénzt
A feltételek teljesítését sem igazolták
Fodor Gábor: így fejre állhat az ország
Az év végéig teljes tisztújítást hajt végre a KDNP, miközben ismét önálló, karakteres politikai arculatot kíván kialakítani.
A miniszterelnök szokás szerint elméretezett mondata olyan szélesre sikerült, hogy az már saját politikai környezetében is kellemetlen helyzetet teremtett.
A legerősebb bírálat ezúttal nem valamelyik ellenzéki párttól, hanem a TISZA saját közösségeiből érkezett.
Az influenszer az Unger Anna politológussal készült Telex-interjúra reagálva úgy fogalmazott: Magyar Péter végig félrevezette híveit, akiknek most szembe kell nézniük azzal, hogy a korábban felelősségre vonással fenyegetett szereplők nyugodtan élhetik tov