Piaci verseny vagy a magyar gazdák feláldozása?

Illusztráció: Pexels

Bóna Szabolcs, az új agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter meghallgatása kapcsán az ukrán gabonával és a Mercosur-megállapodással kapcsolatos, a versenyt előtérbe helyező nyilatkozata nagy vihart kavart.

Mint arról a Magyar Nemzet Online beszámolt: a parlament újonnan felállított agrár- és élelmiszer-gazdasági bizottsága előtt Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke vázolta fel jövőképét. Az akkor még miniszterjelölt, azóta már miniszter hangsúlyozta: a magyar agráriumnak ki kell lépnie az alapanyag-termelő szerepből, és a magasabb feldolgozottságú élelmiszer-gazdaság felé kell elmozdulnia. Kiemelte az aszályhoz való alkalmazkodás kényszerét, a tejipar újjáépítését és a fiatal gazdák földhöz jutásának támogatását.

Versenyezni az ukrán gabonával?

A meghallgatás egyik legkritikusabb pontja az ukrán élelmiszerimport és a dél-amerikai országokkal kötött Mercosur-megállapodás kezelése volt. Míg a hazai gazdák jelentős része a védekező vámok és tiltások mellett érvel, Bóna Szabolcs meglepő őszinteséggel foglalt állást a piaci nyitás mellett.

„Nem kitiltani kell ezeket a termékeket, hanem meg kell tanulni versenyezni velük” – jelentette ki a miniszterjelölt az ukrán gabona és a Mercosur-import kapcsán.

Bóna szerint nem különálló problémaként kell kezelni a beáramló árut, hanem azt kell vizsgálni, hogy a magyar mezőgazdaság mérethatékonysága és szervezettsége lehetővé teszi-e a versenyben maradást. Véleménye szerint a hazai gazdáknak össze kell fogniuk, hogy felvegyék a kesztyűt a globális piacról érkező, gyakran olcsóbb élelmiszerekkel szemben.

Éles kritikák: „A magyar gazdák az éhhalál szélére sodródhatnak”

A miniszterjelölt kijelentései azonnal heves politikai reakciókat váltottak ki. Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője „mellbevágónak és döbbenetesnek” nevezte a hallottakat.

A képviselő szerint Bóna Szabolcs narratívája a Rákosi-korszak kulákellenes kampányaira emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy most a gazdákat „versenyképtelenséggel” vádolják, miközben az olcsó import éppen a megélhetésüket veszélyezteti.

A bírálók rámutattak: a Mercosur-szerződés május elsejei ideiglenes hatályba lépése már most érezteti hatását. Az első dél-amerikai hússzállítmányok megérkeztek, és egyes hírek szerint szalmonella-szennyezettséget is találtak bennük. Borvendég szerint ha a kormány beengedi ezeket az ellenőrizetlen és olcsó termékeket, a magyar termelők nem fognak tudni megélni a földjeikből.

Fordulat Brüsszelben: Brazília tiltólistára került

Mialatt a parlamentben a versenyről folyt a vita, az Európai Bizottság részéről fontos hír érkezett: szeptember 3-tól Brazíliát kizárják az EU élelmiszerbiztonsági előírásait betartó országok listájáról. Ez azt jelenti, hogy az országból érkező szarvasmarha-, baromfi- és tojásszállítmányok előtt bezárul az uniós piac, amíg nem teljesítik az antibiotikum-használatra vonatkozó szigorú követelményeket.

Ez a nemzetközi fejlemény árnyalja Bóna Szabolcs „versenyezzünk az importtal” stratégiáját, hiszen rávilágít: a verseny gyakran nem azonos szabályok mentén zajlik az európai és a tengerentúli termelők között. Ráadásul álláspontja szembemegy főnöke, Magyar Péter miniszterelnök álláspontjával, aki korábban többször is azt nyilatkozta, hogy az Európai Parlamentben a hét tiszás képviselő szavazatával is elutasította a Mercosur-t.

Mindennek fényében jogosan merül fel a kérdés: mi a valódi álláspont?