Dr. Sulyok Tamás Forrás: Facebook
A magyar közjog és demokrácia fekete napjaként vonul be a történelembe 2026. július 18-a. Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök szombat kora este drámai videóüzenetben jelentette be: jogi lehetőségei és lelkiismerete alapos mérlegelése után eleget tesz az alaptörvényi kötelezettségének, és aláírja az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. Ezzel a lépéssel a hivatalban lévő államfő megbízatása a hatálybalépést követő napon megszűnik.
A döntés nem csupán egy méltóság távozását jelenti, hanem a rendszerváltás óta felépített demokratikus jogállami keretek nyílt szétzúzását. Az eset legsúlyosabb és legfelháborítóbb aspektusa azonban a nemzetközi térben tapasztalható süketnémaság: egy roppant antidemokratikus, ízig-vérig diktatórikus jogi puccs zajlott le Magyarországon, miközben Brüsszel és az összes, magát máskor torkaszakadtából védelmező demokráciapárti álszervezet mélyen és cinkosan hallgat.
Az Országgyűlés Tisza-párti többsége által 139 igen és mindössze 6 nem szavazattal átnyomott alaptörvény-módosítás a jogállamiság teljes megcsúfolása. Nem egy általános érvényű alkotmányos szabály megalkotásáról van szó, hanem egy konkrét személyre szabott, politikai megtorlásról. Magyar Péter már a választási kampányban és miniszterelnöki székfoglalójában is egyetlen célt hajtott: mindenáron kiüríteni a Sándor-palotát és eltávolítani Sulyok Tamást, akinek egyetlen bűne az volt, hogy hű maradt a hatályos alkotmányos rendhez.
A lemondását követelő és elmozdítással fenyegető üzenetek kereszttüzében Sulyok Tamás leszögezte: az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme egyetlen utat hagyott számára, a hivatalban maradást. Az új kormánypárt bosszúvágyát és tehetetlenségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy elmozdításának egyetlen módját mindvégig az Alaptörvény erőszakos módosításában látták.
A köztársasági elnök aláírása nem a megadás, hanem a végső intézményi tisztelet jele volt. Nyilatkozatában tűpontosan és kíméletlenül mutatott rá a hatalomgyakorlók gyalázatára:
„Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták... Ez a módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Ez a mondat azon kierőszakolt górdiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra.”
Az államfő nyíltan kimondta: a döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli, és ezzel az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam megszűnt.
Ami ebben a példátlan közjogi válságban a leginkább vérlázító, az az európai intézményrendszer és a jogvédő hálózatok reakciója – pontosabban annak teljes hiánya. Éveken keresztül hallgattuk, ahogy Brüsszel, az Európai Bizottság, valamint a különféle dollármédiumok és Soros-közeli NGO-k a jogállamiság legkisebb csorbulásáért is uniós források megvonásával, szankciókkal és diktatúrát kiáltva fenyegették Magyarországot.
Most, amikor a Tisza-kormány konkrétan egy egyénre szabott alaptörvény-módosítással, a hatalommegosztás elvét lábbal tiporva rúgja ki a legitim módon megválasztott köztársasági elnököt, Brüsszel és a visító demokráciapárti álszervezetek hirtelen elfelejtettek aggódni.
A Velencei Bizottság – amelyhez Sulyok Tamás még májusban fordult segítségért – ahelyett, hogy sürgősségi eljárásban csapott volna rá a kormány kezére, bürokratikus köntösbe bújva elhalasztotta a vizsgálatot októberre. Addigra a tervek szerint Magyar Péter már a saját emberét ülteti a Sándor-palotába.
Ez a hallgatás világossá teszi: a nemzetközi fősodort és a civil álszervezeteket soha nem a jogállam tisztasága érdekelte. Amíg az ő politikai ízlésüknek megfelelő szereplők hajtják végre a legbrutálisabb antidemokratikus tisztogatásokat, addig a jog tiprása felett szemet hunynak, a diktatórikus módszereket pedig a „demokrácia helyreállításaként” könyvelik el.
Sulyok Tamás beszédében kitért a közjogi helyzet tragikumára is: az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt, sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel védelemre az alkotmányozó hatalommal szemben, így a tartalmi kontroll teljesen elvérzett. Az erőpolitizálás kiiktatta a jog korlátait, ez pedig beláthatatlan következményekkel jár.
Az elnök szerint a 17. módosítás olyan végzetes töréspontot hozott, amely mély sebeket ejt a társadalmon:
Megszűnt a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása: Magyarország következő államfője ugyanis egy erőszakkal és jogtiprással elmozdított elnök helyébe fog lépni.
Elvesztek a fékek és ellensúlyok: A köztársasági elnöki intézmény innentől kezdve a végrehajtó hatalom és a napi politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója pedig de facto megsemmisül.
A puccsot ráadásul egy tökéletesen megkomponált intézményi blokád biztosította be. Sulyok Tamás júniusban az Alkotmánybírósághoz fordult, ám a testület hét alkotmánybírója személyes érintettségre hivatkozva kizárta magát. A testület ezzel határozatképtelenné vált, a jogi védelem utolsó bástyája is összeomlott. A politikai ellenállás jeleként a hétfői szavazást a Fidesz és a KDNP frakciója teljes egészében bojkottálta, Gulyás Gergely pedig tiltakozásul lemondott frakcióvezetői posztjáról. Bóka János egyértelművé tette: ez egy illegitim, konkrét személyre szabott bosszúhadjárat, és a Fidesznek nem szabadna részt vennie az új államfő megválasztásában, hiszen azzal magát a puccsot legitimálnák.
Miközben Magyar Péter cinikusan arról beszél, hogy „itt az ideje megbeszélni a megosztó kérdéseket”, a parlamenti gépezet már zakatol tovább. Hétfőn Forsthoffer Ágnes házelnök veszi át ideiglenesen a köztársasági elnöki feladatokat, a parlamentnek pedig 30 napja van az új államfő megválasztására. Olyan nevek forognak a folyosókon, mint Polgár Judit, Rost Andrea vagy Bujdosó Andrea.
Sulyok Tamás emelkedett, drámai szavakkal búcsúzott a nemzettől, örök mementót állítva az elkövetők morális bukásának:
„Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnek, önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket! Szeressük Magyarországot!”
Magyarországon 2026. július 18-án a nyers politikai bosszúvágy ideiglenesen győzedelmeskedett az alkotmányos rend felett. Egy elnököt elüldöztek, a jogállamot felszámolták, a világ állítólagos jogvédői pedig – a brüsszeli elit asszisztenciája mellett – csendben, asszisztálva végignézték a magyar demokrácia kivégzését.
A vízszintemelkedés éppen jókor érkezett, de miből? Az időzítés pedig különösen figyelemre méltó.
Egy közel húszezer tagot számláló, TISZA Párthoz kötődő Facebook-csoportban nemrég olyan bejegyzés jelent meg, amely sokaknál kiverte a biztosítékot.
Nagy változások jöhetnek az alsó tagozaton.
Átalakíthatják-e Magyarország politikai rendszerét úgy, hogy a jövő köztársasági elnöke a mainál jóval nagyobb hatalmat kapjon?
A Tisza-frakció Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek.
300 millió forintos sínhegesztési közbeszerzés
A védőháló megszűnni látszik
Több bűncselekmény gyanúját is felvetette az influenszer, aki eltökélt abban, hogy végig viszi az ügyet.
Jelentős rendőrségi és katonai biztosítás mellett szállították el azokat a második világháborús robbanótesteket, amelyeket a Duna budai szakaszán találtak meg.
Magyarország több vizet kért a Dunából, de nem kapott.
Korábban egy munkahelyen dolgozott Magyar Péterrel,
Egy ekkora beruházás azonban nem csupán új szélerőművekről szól.
A vállalkozó egyebek közt arra emlékeztet, hogy a választási kampányban a Tisza Párt több alkalommal is a 480 forintos üzemanyagár visszaállítását, illetve az üzemanyagokat terhelő adók csökkentését sürgette.
A kritikus felvetések szerint a drámai bejelentések és a válságstábok működése hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalom fokozatosan elfogadja a közelgő drágulást.
Az átlagsebesség-mérésnél a rendszer a belépési és a kilépési időpontból számítaná ki az autó átlagos sebességét.
Éles hangvételű közösségi médiás bejegyzést tett közzé Pokol Béla volt alkotmánybíró, egyetemi tanár, amelyben hat pontban fogalmazott meg súlyos politikai kritikát a miniszterelnökkel és a kormány működésével kapcsolatban.
Országosan nem lépett életbe I. fokú vízkorlátozás
Az intézkedés célja, hogy a vezetékes ivóvízkészletet a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék a lakossági felhasználás számára, miközben a település parkjai és zöldfelületei sem maradnak öntözés nélkül.
Néhány nap alatt többszörösére ugrott az importáram ára, ami ismét felveti a kérdést: miért nem kötötték le időben az olcsóbb villamos energiát?
Magyar Péter és a Tisza-kormány úgy csapja be az embereket, ahogy akarja.
Meglepőnek vagy váratlannak semmiképpen nem nevezhető az a krízis, amely 2026 júliusának végén a Paksi Atomerőművet és ezzel Magyarország energiabiztonságát elérte.
A Groupama Arénában kifeszített molinókkal üzent a Ferencváros szurkolótábora.
Mintegy négy hektáron pusztít a tűz Iharosberényben, ahol a száraz növényzetet és bokros területet is elérték a lángok.
Rétvári Bence szerint azonban már a találkozó első percei is azt mutatták, hogy a meghirdetett cél és a valóság között jelentős volt a különbség.
Hortay Olivér és Palóc André csatlakozásával friss erő, bizonyított szakmai teljesítmény és határozott kiállás érkezik a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjába.
Több kommentelő szerint a kabinetnek inkább az embereket közvetlenül érintő kérdésekkel – például az energiaellátás biztonságával vagy a várható rezsiköltségekkel – kellene foglalkoznia.
A diákokra 180 tanítási nap vár a köznevelésben, míg a szakképzésben 177 napos lesz a tanév.
A Balatonnál több vállalkozó is az elmúlt évek egyik legnehezebb nyaráról beszél, miközben Horvátországban nőtt a magyar turisták száma.
Kassáról magyarul nem beszélő roma családokat telepítenek át Borsod vármegyébe.
Kapitány István miniszter gyakorlatilag az MVM teljes vezetését lapátra tette, és átalakította az állami energiaóriás irányítását.
Jelenleg minden jel arra utal, hogy a Sziget Fesztivált a tervek szerint megrendezik, hivatalos korlátozásról vagy lemondásról nincs bejelentés
Toroczkai László szerint a ceutai migrációs válság bizonyítja, hogy Európának sokkal határozottabban kellene fellépnie az illegális bevándorlással szemben.
Korábban Magyarország biztosította az Ukrajnába érkező villamos energia legnagyobb részét, de a paksi leállás idején az aktuális export helyzetéről egyelőre nincs hivatalos információ.
A hétvégén átmenetileg nem fogad új betegeket a Keszthelyi Kórház intenzív terápiás osztálya
Augusztus 3-tól ismét díjköteles lesz több központi parkoló Zalakaroson, a helyi lakosok pedig kedvezményes lakossági bérletet igényelhetnek.
A hőség miatt országos I. fokú vízkorlátozás lépett életbe, több, nagy vízigényű tevékenységet is megtiltottak.
2026. augusztus 07. - Kék hírek
2026. augusztus 07. - Kanizsa
2026. augusztus 07. - Kanizsa
2026. augusztus 03. - Kanizsa
2026. július 29. - Sport
2026. július 24. - Kanizsa
2026. július 23. - Hazai
2026. július 23. - Kék hírek
2026. július 20. - Kanizsa
2026. július 18. - Kanizsa
