Ördögi terv, vagy tényleg nagy a baj?

Mindig nehezen lehet eldönteni, hogy Magyar Péter mikor mond igazat és mikor nem Forrás: YouTube

Rendkívüli bejelentéssel állt a nyilvánosság elé Magyar Péter miniszterelnök, miután a Paksi Atomerőmű története során először, a Duna kritikus, mindössze −121 centiméteres vízállása miatt 24–72 órán belül elkerülhetetlenné válik a termelés teljes leállítása. Mivel ezzel egy időben a Dunamenti Erőműben is kiesett 400 megawatt kapacitás egy műszaki hiba folytán, az ország csaknem 2400 megawattnyi hazai energiatermeléstől esik el a hőségriadó kellős közepén. Miközben a kormány a lakossági önkorlátozást és a nagyfogyasztók lekapcsolását készíti elő, felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a kialakult helyzet mögött nem csupán az időjárás, hanem a rezsicsökkentés csendes kivezetése és a tőzsdei árak fokozatos bevezetése állhat.

Magyar Péter a Mavir Országos Irányító Központjából jelentette be csütörtökön, hogy közölje: a Duna vízállása Paksnál 28 centiméterrel alacsonyabb a 2018-as rekordszintnél, így a hűtővíz hiánya miatt elkerülhetetlenné vált a 2000 megawattos atomerőmű leállítása. Az előrejelzések szerint a folyamatosan csökkenő vízszint miatt a termelés újraindítására rövid távon nincs lehetőség. A problémákat tovább tetézi, hogy a Dunamenti Erőműben egy műszaki hiba miatt újabb 400 megawatt esett ki.

Mindezt egy olyan időszakban kell áthidalni, amikor az esti csúcsidőszakban (17 és 22 óra között) a fokozódó hőség miatt a megszokott 6000 megawattos fogyasztáshoz képest 20 százalékos növekedéssel számolnak a szakemberek.

Az energiabiztonság megőrzése érdekében a kormány rendkívüli intézkedéssorozatot indított el:

• Ipari nagyfogyasztók korlátozása: A Mavir felszólított több tucat nagyüzemet – köztük akkumulátorgyárakat, cementgyárakat és vegyi üzemeket –, hogy korlátozzák az áramfelhasználásukat, és előkészítik a kötelező jellegű, ütemezett lekapcsolás jogszabályi hátterét is.

• Lakossági felhívás: A kormányzat arra kéri a lakosságot, hogy a 17 és 22 óra közötti időszakon kívülre időzítse a klímaberendezések használatát és az elektromos autók töltését.

• Rotációs kikapcsolási rend: Amennyiben a tartalékok, az import és az önkéntes leállások nem elegendőek, a Mavir vészhelyzeti biztonsági elemként rotációs áramszüneteket rendelhet el, bár a kórházak és szociális intézmények kiemelt védettséget élveznek.

Műszaki elmaradás vagy politikai terelés?

A bejelentést követően azonnal éles szakmai és politikai vita bontakozott ki arról, hogy valóban elkerülhetetlen volt-e a leállás. Persze, Magyar Péter rögtön megragadta az alkalmat, hogy egy jót Orbánozzon, azt állítva, hogy az alacsony dunai vízállás problémája évek óta ismert volt, a leállításra és a tízmilliárdos többletköltséget jelentő tőzsdei áramimportra pedig nem kellett volna, hogy sor kerüljön, ha az állam megvalósítja az új szivattyútelep kiépítését ahelyett, hogy az MVM forrásait más célokra fordítja.

A közösségi portálokon azonban többen felidézték, hogy a korábbi években a szélsőséges aszályok és hőhullámok ellenére sem kellett leállítani a paksi blokkokat, és a lakosságot sem kellett felszólítani az otthoni hűtés korlátozására. Emiatt többen megkérdőjelezik a látványos válságkezelés hátterét, és felvetik (köztük az energiajogász Dr. Tóth Máté), hogy a gyors energiapótlásra alkalmas olajos tartalékblokkok (például a litéri vagy lőrinci erőművek) felkészítése hatékonyabb válasz lett volna a „habverés” helyett. Ez egyébként még nincs elkésve, de mind Magyar Péter, mind Kapitány István hallgat arról, hogy ez ügyben mi történik, történik-e egyáltalán valami.

A rezsicsökkentés kivezetésének előszobája?

A szakmai aggályok mélyén egy lényegesen nagyobb gazdasági kérdés húzódik meg: nem a rezsicsökkentés kivezetésének és a lakosság piaci árakhoz való hozzászoktatásának előszele-e a jelenlegi villamosenergia-mizéria?

A kétkedők dolgát megkönnyíti, hogy az intézkedéssel párhuzamosan több olyan jogi és műszaki döntés is született, amely a rezsivédelem finanszírozási alapjait rengeti meg:

1. A Mol-különadó átirányítása: Az Országgyűlés megszavazta a kőolajtermék-előállítók különadójának megemelését és meghosszabbítását 2027-ig. Ugyanakkor az új szabályozásból törölték azt a tételmondatot, miszerint ezen bevételeket a Rezsivédelmi Alap javára kell elszámolni. A beszedett százmilliárdok így a központi költségvetés általános bevételei közé kerülnek, kiüresítve a lakossági árkiegészítés legfőbb pillérét.

2. Az okosmérők kötelező terjedése: Országszerte zajlik a hagyományos villanyórák cseréje digitális, negyedórás adatátvitelre képes okosmérőkre. Bár ez kényelmesnek tűnik, energetikai szakértők figyelmeztetnek: a műszaki eszközök bevezetése lehetővé teszi az eddigi fix, védett áras profil elhagyását, és megnyitja az utat a tőzsdei, időben változó (dinamikus) áramtarifák előtt. Ez azt jelenti, hogy a lakosság éppen a nyári esti csúcsfogyasztás idején szembesülhet a legmagasabb, akár többszörös áramárakkal.

3. Brüsszeli kötelezettségvállalások: A kormány az uniós Helyreállítási Terv részeként elkötelezte magát az országspecifikus ajánlások mellett, amelyek kifejezetten kérik a hatósági energiaár-szabályozás kivezetését a piaci verseny és az energiahatékonyság jegyében.

Összefogás a krízisben, elszámoltatás utána

A szakértői figyelmeztetések ellenére a lakosság és a piaci szereplők visszajelzései alapján világos: ha egy országos energiarendszer-összeomlás elkerülése a tét a következő napokban, akkor a fogyasztási csúcsidőszakban tanúsított önkéntes takarékoskodás nem politikai állásfoglalás, hanem a nemzeti felelősségvállalás része. Erre figyelmeztet Mandula Viktor újságíró.

A kérdés tehát továbbra is nyitott: vajon a Duna alacsony vízállása valóban egy kivédhetetlen természeti csapás, vagy a rezsicsökkentés burkolt leépítésének első, drámai fejezete? Esetleg a kettő együtt és a krízis jól jön a brüsszelita kormánynak? Az elkövetkező hetekben a lakosságnak és a szakmának egyaránt árgus szemekkel kell figyelnie, hogy a kieső kapacitások pótlásának méregdrága, tőzsdei cechjét végül kikkel fizetteti meg a kormányzat és marad-e a rezsicsökkentett ár, vagy jön a tőzsdei, dinamikus árképzés.

Ha utóbbi, akkor ahogy Mandula Viktor fogalmazott: "A többit majd utólag rendezzük."