Augusztus 20. egyszerre idézi fel az államalapítást, első királyunk történelmi örökségét és az új kenyér hagyományát. Az ünnep azonban nem mindig ugyanazt jelentette: vallási emléknapból országos ünneppé, majd a kommunista rendszer alkotmánynapjává vált, a rendszerváltás után pedig ismét Szent Istvánhoz és a magyar államisághoz kapcsolódott.
Szent István király 1038. augusztus 15-én halt meg. Augusztus 20. tehát nem első királyunk születésének, halálának vagy megkoronázásának napja.
Az időpont 1083-hoz kötődik. Szent László uralkodása idején ezen a napon emelték oltárra István földi maradványait Székesfehérváron. Ez volt a középkori szentté avatás ünnepélyes aktusa, amelynek nyomán augusztus 20. Szent István ünnepévé vált.
Az ünnep a középkorban fokozatosan országos jelentőségre tett szert. Az 1222-ben kiadott Aranybulla előírta, hogy a király minden évben Szent István ünnepén Székesfehérváron tartózkodjon, ahol a királyi szerviensek szabadon megjelenhettek előtte. Augusztus 20. tehát már ekkor nemcsak vallási ünnep, hanem az uralkodó és az ország közötti kapcsolat fontos napja is volt. A Rubicon történeti összefoglalója
Az államalapítás természetesen nem egyetlen napon történt. Több évtizedes politikai, katonai, közigazgatási és egyházszervező munka eredménye volt.
István király megszilárdította a keresztény magyar királyságot, létrehozta a vármegyerendszer alapjait, püspökségeket és érsekségeket alapított, törvényeket alkotott, valamint bekapcsolta Magyarországot a keresztény Európa politikai és kulturális rendszerébe.
Augusztus 20-án ezért nem egyszerűen egy uralkodóra emlékezünk. A magyar államiság megszületését, az ország fennmaradását biztosító történelmi fordulatot és azt az örökséget ünnepeljük, amely több mint ezer éve meghatározza Magyarország helyét Európában.
Szent István kultuszának egyik legfontosabb ereklyéje a Szent Jobb. A király mumifikálódott kézfejét már a középkorban különleges tisztelet övezte, a török hódoltság idején azonban az ereklye kalandos úton Raguzába, a mai Dubrovnikba került.
Mária Terézia 1771-ben visszaszerezte, majd Budára szállíttatta a Szent Jobbot. Az uralkodói intézkedések nyomán Szent István napja ismét országos rangot kapott. A Szent Jobb-körmenet a 19. században vált az ünnep rendszeresen megtartott vallási eseményévé. A Szent István-nap története a Rubicon összeállításában
Augusztus 20. 1891-ben munkaszüneti nappá vált. A két világháború között az ünnep jelentősége tovább erősödött, az állami és egyházi rendezvények mellett pedig a tűzijáték is fokozatosan a programok részévé vált.
Szent István halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban az Országgyűlés nemzeti ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. Ebben az évben szerte az országban nagyszabású megemlékezéseket tartottak.
A második világháború után az új politikai rendszer igyekezett háttérbe szorítani az ünnep vallási és nemzeti tartalmát. A Szent Jobb-körmenetet 1947 után évtizedekig nem engedélyezték.
Az ünnepet először az új kenyér napjaként kezdték hangsúlyozni, majd 1949-től augusztus 20. az új szocialista alkotmány ünnepe lett. Hivatalosan az alkotmány és a népköztársaság napját tartották, miközben Szent István neve és az államalapítás keresztény öröksége háttérbe szorult.
Az új kenyér hagyománya azonban nem kizárólag politikai eredetű. A betakarítás végéhez kapcsolódó aratóünnepeknek és kenyérszenteléseknek régi népi és egyházi gyökerei vannak. A kenyér a termést, a megélhetést, a közösség munkáját és az élet folytonosságát jelképezi.
A rendszerváltás után az ünnep visszakapta eredeti történelmi jelentését. Az Országgyűlés 1991-ben augusztus 20-át a magyar államalapítás, valamint az államalapító Szent István király emlékének hivatalos állami ünnepévé nyilvánította. Az 1991. évi VIII. törvény
A napnak ma három egymásra épülő jelentésrétege van:
a magyar államalapítás és az államiság ünnepe;
Szent István király egyházi emléknapja;
az új kenyér és a betakarítás hagyományos ünnepe.
Az országos és helyi programokban ezért egyszerre jelennek meg az állami, vallási és népi hagyományok. A zászlófelvonás, a tisztavatás és a tűzijáték az állami ünnephez, a Szent Jobb-körmenet és a szentmisék a keresztény örökséghez, az új kenyér megszentelése és megszegése pedig a magyar agrárhagyományokhoz kapcsolódik.
Augusztus 20. így jóval több egy nyári munkaszüneti napnál. Annak a több mint ezeréves történelmi folytonosságnak az ünnepe, amelynek kezdetét Szent István államszervező munkájához kötjük. Egyszerre szól a múltról, a nemzeti összetartozásról és arról a felelősségről, hogy milyen országot hagyunk a következő nemzedékekre.
Hogy milyen országot akar a Tisza, illetve Magyar Péter, és hogy milyen módon teszi a nemzet ünnepét a liberális mainstream-nek tetszővé, arról itt írtunk:
Miközben a házelnök a vagyonnyilatkozati rendszer reformját sürgeti, egy fennálló családi vállalkozási érdekeltség nem került bele a dokumentumba.
Súlyos belső konfliktusokról, Magyar Péter megbuktatásának tervéről és a Tisza gazdasági támogatóinak visszavonulásáról írt Szentesi Zöldi László. Az újságíró a Szamizdat Facebook-csoportban három olyan háttérfolyamatot ismertetett, amelyek állítása szeri
Miközben Gajdos László élő környezetért felelős miniszter természetvédelmi indokokra hivatkozva korlátozta a fakitermelést, a hazai fafeldolgozók már üzemleállásokról és súlyos alapanyaghiányról számolnak be.
A HVG a cikkben több forrásból származó értesülésére hivatkozva állította, hogy kedden Kapitány István távozása is felmerült a Gazdasági és Energetikai Minisztérium éléről. A lap már az írás bevezetőjében jelezte, hogy a minisztérium hivatalosan cáfolta e
Litter Nándor a MOL Hotels vezérigazgatójaként részt vett a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány létrehozásában. Az alapítvány azóta is segíti a Pannon Egyetem nagykanizsai jelenlétét. A felsőoktatás támogatását később polgármesterként is folytatta, hozzájá
Politikai feltételek és engedmények a források feloldása mögött.
A vállalat nemzetközi üzletágát irányító vezető szerint a magyarországi termelés beindítása mellett a cég európai jelenlétének további bővítésére készül.
A Tisza-kormány módosítása megváltoztatja a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi szabályozás egyik legfontosabb elemét.
Könnyen előfordulhat, hogy nem a leggazdagabbak, hanem a munkahelyeket teremtő magyar vállalkozások tulajdonosai is megérzik az új adót.
Nagy Bálint Vitézyt bírálja.
Munkaközi szünetüket töltő, civil ruhás rendőrnők akadályoztak meg egy lopást.
A volt miniszterelnök szerint ellentmondás feszül Magyar Péter nyilatkozatai és a kormány intézkedései között: miközben a miniszterelnök adócsökkentésről beszél, szerinte a tényleges döntések a terhek növelését mutatják.
Hortay Olivér energiapolitikai szakértő szerint miközben a hazai üzemanyaghelyzet egyre aggasztóbb, Magyarország továbbra is részt vesz az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokban.
Ha egy háztartásban ketten vásárolnak naponta egy-egy dobozt, az éves többlet 91 250 forint lehet.
Az egyik kommentelő szerint az újonnan érkezők nem támaszkodnak a régebbi, tapasztaltabb kollégák tudására, és az együttműködés is akadozik közöttük.
Jelentősen csökkentené a lakossági fatüzelést és átalakítaná az állami erdőgazdaságok működését Gajdos László élő környezetért felelős miniszter.
A gyermekvédelmi törvény módosítása körül egyre több kérdés merül fel. Bóka János arra figyelmeztetett, hogy a TISZA-kormány az Európai Unió elvárásaihoz igazítaná a magyar szabályozást.
Újabb adó bevezetését készíti elő Magyar Péter kormánya
Október 25-től jelentősen emelkedhetnek a környezetvédelmi szabályok megsértéséért kiszabható bírságok. Egyes esetekben az eddigi 2 milliárd helyett akár 5 milliárd forintos büntetés is járhat. A szigorítás a Nagykanizsán és Dél-Zalában működő ipari és hu
Október 7. helyett már október 17-ig várják a jelentkezőket a Szent István Vidékfejlesztési Program fejlesztési testületeibe. Miközben a Tisza-kormány a helyiek bevonását és a vidéki települések önálló döntéseit ígéri, a települések választott vezetői nem
Orbán Viktor határozott üzenetet küldött az ukrán aranykonvoj ügyében: büszke a magyar hatóságok fellépésére, kiáll az intézkedő szakemberek mellett, és szégyennek nevezte, hogy a jelenlegi kormány eljárást folytat ellenük.
Adóemelés, szűkebb rezsitámogatás, nyugdíjreform, támogatott hitelek kivezetése: ezeket javasolja az IMF a Tisza-kormánynak.
Tóth Máté elmondta, hogy korábban maga is részt vett azokban a felmérésekben, amelyek azt vizsgálták, Magyarország mely területein megfelelő a szélerősség szélerőművek létesítéséhez.
A fejlesztést a nyári zsúfoltság is indokolja. A strand a csúcsidőszakokban eléri befogadóképességének határát, miközben a főbejárat nem igazodik megfelelően a vendégforgalomhoz.
A szerdai kihallgatás után a főügyészség közölte: további adatot jelenleg nem adhat az ügyről. A tervezett nyomozati lépésekről és azok időpontjáról előzetesen nem tájékoztatják a nyilvánosságot.
Magyar Péter már az árrésstop kivezetéséről beszélt
A KÁROKOZÁS FOLYTATÓDIK
Az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége Kreiner Rolandot is delegálta a jelölőbizottság munkájába.
Kiszámítható finanszírozást sürget a vízimentők alapítója.
A javaslat súlyát növeli, hogy a Civil Közoktatási Platform az új kormány hivatalba lépése után már személyesen egyeztetett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel, és szakmai javaslatcsomagokat is eljuttatott a kormányhoz.
Most Osztie Zoltán atya maga is megszólalt
A harang hangerejét és a harangjátékot kifogásoló férfi emelt hangon, obszcén szavakat használva vonta kérdőre a papot.
Hazugsággal vádolja a norvég, inkorrektséggel a magyar újságírókat.
2026. október 14. - Kék hírek
2026. október 13. - Hazai
2026. október 08. - Kanizsa
2026. október 08. - Kanizsa
2026. október 08. - Kék hírek
2026. október 05. - Kanizsa
2026. október 05. - Kanizsa
2026. október 02. - Kanizsa
2026. október 01. - Kanizsa