Fotó: Facebook
Nem kell megmondani, mikor mossunk, mikor főzzünk vagy mikor kapcsoljuk be a nagyobb fogyasztókat. Elég, ha bizonyos időpontokban drágább az áram – és a villanyszámla majd alkalmazkodásra kényszerít. Közben uniós forrásokból 816 ezer okosmérő telepítésével számolnak Magyarországon. Hossó Andrea szerint ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy modernebb lesz-e a villanyóránk, hanem az: ki látja majd, mikor használunk energiát?
Hossó Andrea, Nagy-Britanniában élő magyar közgazdász és pénzügyi szakember az okosmérőkről szóló beszélgetésben rögtön a történet legkényesebb pontjára irányította a figyelmet.
Nem arra, hogy kényelmesebb lesz-e a mérő. Hanem arra, milyen adat keletkezik rólunk.
„Egyrészt nyoma van, ez nagyon fontos, ugye nyoma van. Ők látni akarják, hogy ki mikor mit csinál.”
A hagyományos villanyóránál elsősorban az számított, mennyi áramot fogyasztottunk. Az okosmérővel viszont már időben is sokkal részletesebben követhető a fogyasztás.
Vagyis már nemcsak az lehet fontos, mennyit fogyasztunk, hanem az is, mikor.
És itt válik igazán kényessé a történet.
Magyarországon nem néhány kísérleti berendezésről beszélünk.
Az uniós helyreállítási forrásokból finanszírozott magyar program 816 ezer okosmérő telepítésével számol. Az Európai Bizottság hivatalos tájékoztatója az energiarendszer digitalizációjához kapcsolódó beruházások között nevesíti ezt a célt.
Magyarán: az uniós pénzek egy részét egy olyan rendszer tömeges kiépítésére fordítják, amely a korábbinál részletesebben képes rögzíteni az energiafogyasztás időpontját.
816 ezer mérő már nem kísérlet.
Ez tömeges átállás.
És innentől adódik a kérdés: miért ilyen fontos egy olyan mérési rendszer kiépítése, amely már azt is képes megmutatni, mikor használjuk az áramot?
Hossó Andrea a mosógép példájával érzékeltette, hová vezethet mindez:
„Ha este akarok mosni, vagy valamit csinálni, amihez villany kell, az helytelen dolog. Éjszaka kell mosni, amikor aludni kéne úgy egyébként.”
Ehhez nincs szükség tiltásra.
Nem kell előírni, hogy este ne moss. Elég, ha akkor többe kerül az áram.
Ha bizonyos időszakokban magasabb árat kell fizetni, a fogyasztó maga kezdi megváltoztatni a szokásait.
A választás látszólag megmarad: alkalmazkodsz – vagy fizetsz.
Így már nemcsak azt lehet mérni, mennyi energiát használunk. Az árakon keresztül azt is befolyásolni lehet, mikor használjuk fel.
Nem kell megmondani, mikor mossunk vagy mikor kapcsoljunk be egy nagyobb fogyasztót.
Elég hozzá a villanyszámla.
Hossó Andrea Nagy-Britanniát hozta fel példának:
„Kint Angliában ezt már erőltetik évek óta, és nagyon sok probléma van vele egyébként.”
Szerinte azonban az okosmérőkkel kapcsolatban nem is a műszaki problémák jelentik a legfontosabb kérdést.
Hanem az, hogy egyre több adat keletkezik arról, mikor és hogyan használjuk az energiát.
Hossó Andrea az okosmérőket összekapcsolta a pénzügyi szolgáltatásokban megjelenő karbonlábnyom-számításokkal is.
Szerinte ugyanabba az irányba mutatnak: egyre több adat keletkezik arról, mire költünk, hogyan fogyasztunk és mikor használunk energiát.
Egyik oldalon a pénzügyi tranzakcióink, a másikon az energiafogyasztásunk.
Minél több terület válik digitálissá, annál részletesebb kép rajzolható ki a mindennapi életünkről.
Hossó Andrea innen jutott el a beszélgetés legkeményebb állításáig:
„Ha látják, hogy ki mikor mit csinál, akkor meg lehet előzni azt, hogy emberek olyan dolgokat csináljanak, ami ennek a hatalomnak az útjában állna, vagy őt akadályozná. Ez ennyire egyszerű.”
816 ezer okosmérő.
Egyre részletesebb fogyasztási adatok.
És egy olyan rendszer lehetősége, amelyben az ár is terelheti, mikor használjuk az energiát.
Nem kell megtiltani, hogy mikor mossunk. Nem kell előírni, mikor főzzünk. Ha a „rossz” időpontban többet kell fizetni, a rendszer a pénztárcánkon keresztül alakíthatja át a szokásainkat.
A kérdés ezért már nem az, hogy okosabb lesz-e a villanyóránk.
Hanem az: ki látja majd az adatainkat, mire használhatja őket – és meddig mi döntjük el, mikor kapcsoljuk fel a villanyt?
Forrás: Magyar Jelen – beszélgetés Hossó Andreával
Miközben a házelnök a vagyonnyilatkozati rendszer reformját sürgeti, egy fennálló családi vállalkozási érdekeltség nem került bele a dokumentumba.
Súlyos belső konfliktusokról, Magyar Péter megbuktatásának tervéről és a Tisza gazdasági támogatóinak visszavonulásáról írt Szentesi Zöldi László. Az újságíró a Szamizdat Facebook-csoportban három olyan háttérfolyamatot ismertetett, amelyek állítása szeri
Miközben Gajdos László élő környezetért felelős miniszter természetvédelmi indokokra hivatkozva korlátozta a fakitermelést, a hazai fafeldolgozók már üzemleállásokról és súlyos alapanyaghiányról számolnak be.
A HVG a cikkben több forrásból származó értesülésére hivatkozva állította, hogy kedden Kapitány István távozása is felmerült a Gazdasági és Energetikai Minisztérium éléről. A lap már az írás bevezetőjében jelezte, hogy a minisztérium hivatalosan cáfolta e
Litter Nándor a MOL Hotels vezérigazgatójaként részt vett a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány létrehozásában. Az alapítvány azóta is segíti a Pannon Egyetem nagykanizsai jelenlétét. A felsőoktatás támogatását később polgármesterként is folytatta, hozzájá
Politikai feltételek és engedmények a források feloldása mögött.
A vállalat nemzetközi üzletágát irányító vezető szerint a magyarországi termelés beindítása mellett a cég európai jelenlétének további bővítésére készül.
A Tisza-kormány módosítása megváltoztatja a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi szabályozás egyik legfontosabb elemét.
Könnyen előfordulhat, hogy nem a leggazdagabbak, hanem a munkahelyeket teremtő magyar vállalkozások tulajdonosai is megérzik az új adót.
Nagy Bálint Vitézyt bírálja.
Munkaközi szünetüket töltő, civil ruhás rendőrnők akadályoztak meg egy lopást.
A volt miniszterelnök szerint ellentmondás feszül Magyar Péter nyilatkozatai és a kormány intézkedései között: miközben a miniszterelnök adócsökkentésről beszél, szerinte a tényleges döntések a terhek növelését mutatják.
Hortay Olivér energiapolitikai szakértő szerint miközben a hazai üzemanyaghelyzet egyre aggasztóbb, Magyarország továbbra is részt vesz az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokban.
Ha egy háztartásban ketten vásárolnak naponta egy-egy dobozt, az éves többlet 91 250 forint lehet.
Az egyik kommentelő szerint az újonnan érkezők nem támaszkodnak a régebbi, tapasztaltabb kollégák tudására, és az együttműködés is akadozik közöttük.
Jelentősen csökkentené a lakossági fatüzelést és átalakítaná az állami erdőgazdaságok működését Gajdos László élő környezetért felelős miniszter.
A gyermekvédelmi törvény módosítása körül egyre több kérdés merül fel. Bóka János arra figyelmeztetett, hogy a TISZA-kormány az Európai Unió elvárásaihoz igazítaná a magyar szabályozást.
Újabb adó bevezetését készíti elő Magyar Péter kormánya
Október 25-től jelentősen emelkedhetnek a környezetvédelmi szabályok megsértéséért kiszabható bírságok. Egyes esetekben az eddigi 2 milliárd helyett akár 5 milliárd forintos büntetés is járhat. A szigorítás a Nagykanizsán és Dél-Zalában működő ipari és hu
Október 7. helyett már október 17-ig várják a jelentkezőket a Szent István Vidékfejlesztési Program fejlesztési testületeibe. Miközben a Tisza-kormány a helyiek bevonását és a vidéki települések önálló döntéseit ígéri, a települések választott vezetői nem
Orbán Viktor határozott üzenetet küldött az ukrán aranykonvoj ügyében: büszke a magyar hatóságok fellépésére, kiáll az intézkedő szakemberek mellett, és szégyennek nevezte, hogy a jelenlegi kormány eljárást folytat ellenük.
Adóemelés, szűkebb rezsitámogatás, nyugdíjreform, támogatott hitelek kivezetése: ezeket javasolja az IMF a Tisza-kormánynak.
Tóth Máté elmondta, hogy korábban maga is részt vett azokban a felmérésekben, amelyek azt vizsgálták, Magyarország mely területein megfelelő a szélerősség szélerőművek létesítéséhez.
A fejlesztést a nyári zsúfoltság is indokolja. A strand a csúcsidőszakokban eléri befogadóképességének határát, miközben a főbejárat nem igazodik megfelelően a vendégforgalomhoz.
A szerdai kihallgatás után a főügyészség közölte: további adatot jelenleg nem adhat az ügyről. A tervezett nyomozati lépésekről és azok időpontjáról előzetesen nem tájékoztatják a nyilvánosságot.
Magyar Péter már az árrésstop kivezetéséről beszélt
A KÁROKOZÁS FOLYTATÓDIK
Az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége Kreiner Rolandot is delegálta a jelölőbizottság munkájába.
Kiszámítható finanszírozást sürget a vízimentők alapítója.
A javaslat súlyát növeli, hogy a Civil Közoktatási Platform az új kormány hivatalba lépése után már személyesen egyeztetett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel, és szakmai javaslatcsomagokat is eljuttatott a kormányhoz.
Most Osztie Zoltán atya maga is megszólalt
A harang hangerejét és a harangjátékot kifogásoló férfi emelt hangon, obszcén szavakat használva vonta kérdőre a papot.
Hazugsággal vádolja a norvég, inkorrektséggel a magyar újságírókat.