Forrás: Facebook
Magyar Péter a választási kampányban szinte minden társadalmi csoportnak ígért valamilyen támogatást, adókedvezményt vagy béremelést, azonban hatalomra kerülésével hamar átírta a terveket. Miközben néhány látványosnak szánt szociális intézkedés megvalósul, több vállalást elhalasztottak, szűkítettek vagy bizonytalan időre kitoltak.
Magyar Péter már a kormányváltást követő első hetekben világossá tette, hogy a kabinet álláspontja szerint az ország költségvetése sokkal rosszabb állapotban van annál, mint amit az Orbán-kormány hivatalosan közölt – persze, ez nem újdonság, mindannyian tudtuk, hogy ez lesz a központi kommunikáció lényege. Valamivel meg kell magyarázni a negatív intézkedéseket, amelyeket majd brüsszeli kérésre végre fog hajtani a Tisza-kormány.
A miniszterelnök egy kihelyezett kormányülés után közzétett videójában azt állította, hogy a korábban hangoztatott 3,7, majd 5 százalékos hiánycél nem tükrözte a tényleges folyamatokat. Elmondása szerint az államigazgatás belső számításai már korábban is 6,8 százalék körüli deficitet jeleztek, a kormányváltás után elvégzett átvilágítás pedig arra jutott, hogy beavatkozás nélkül a hiány meghaladhatta volna a GDP 8 százalékát.
A Pénzügyminisztérium később 8,3 százalékos, intézkedések nélküli hiánypályáról számolt be. A kormány ezt az előző kabinet választás előtti kiadásaival, az állam számára előnytelen szerződésekkel, a kontroll nélküli költekezéssel és az elmaradt fejlesztések felhalmozódott költségeivel magyarázza.
A költségvetés állapotának hangsúlyozása azonban nemcsak politikai támadásként értelmezhető. Magyar Péter ezzel egyúttal megkezdte a kampányban felépített választói várakozások hűtését, valamint előkészítette az ígéretek elhalasztásának és a költségvetési kiadások visszafogásának magyarázatát.
Magyar Péter a választási kampányban számos jelentős költségvetési hatású vállalást tett. Ezek között szerepelt:
a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése;
a százezer forintos iskolakezdési támogatás;
a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése;
a családi pótlék azonnali megduplázása;
a szociális dolgozók béremelése;
a nyugdíjasoknak járó kétszázezer forintos SZÉP-kártya;
az egészségügy költségvetésének évi 500 milliárd forintos emelése;
a kisadózó vállalkozások tételes adójának kibővítése;
valamint több korábbi család- és otthonteremtési támogatás fenntartása.
A teljes csomag éves költségvetési hatása elérhette volna a kétezer milliárd forintot. Még fokozatos bevezetéssel is legalább 400–500 milliárd forintos kiadást jelentett volna már 2026-ban.
A kormány azonban a Tisza-kommunikáció szerint olyan költségvetést vett át, amelyben nem maradt szabadon felhasználható, több száz milliárd forintos mozgástér. A koncessziós szerződések felülvizsgálata, a Mohácsi Duna-híd költségeinek csökkentése, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése és a propagandakiadások visszafogása hozhat megtakarítást, de önmagában aligha fedezheti az összes választási vállalást.
A visszalépés egyik első jele az iskolakezdési támogatás átalakítása volt. A kampány során még mintegy 700 ezer gyermek támogatásáról esett szó, a végleges program azonban 400 ezer rászoruló gyermekre terjed ki.
A támogatás teljes összege továbbra is gyermekenként százezer forint, de két részletben fizetik ki, a második részhez pedig utalvány formájában juthatnak hozzá a jogosultak.
A juttatást elsősorban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, egyszülős, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő, valamint sajátos nevelési igényű gyermekről gondoskodó családok kaphatják meg.
Magyarországon megközelítőleg 1,2 millió iskoláskorú gyermek él, vagyis a támogatás körülbelül minden harmadik gyermeket érint. A program így célzottabb és olcsóbb lett a kampányban felvázolt eredeti elképzelésnél.
Kármán András pénzügyminiszter korábban egyértelművé tette, hogy a kormány 2026-ban már nem alakítja át érdemben az adórendszert. A tárcavezető szerint év közben nem lenne célszerű olyan jelentős változtatásokat bevezetni, mint az áfa- vagy az szja-kulcsok módosítása.
Ez azt jelenti, hogy a 9 százalékos személyi jövedelemadó, az egyes élelmiszerekre ígért áfacsökkentés és a kibővített kata legkorábban 2027-ben léphet életbe. Ha egyáltalán... A megvalósításuk ugyanis akkor is a költségvetés helyzetétől függ majd.
A családi pótlék azonnali megduplázása ugyancsak lekerült a napirendről. Magyar Péter az intézkedés hozzávetőleg 300 milliárd forintos éves költségével indokolta, hogy a kampányvállalásokat csak fokozatosan lehet végrehajtani.
Vagyis a kormány formálisan nem mondott le minden ígéretéről, de több intézkedésnél megszűnt az „azonnali” teljesítésre vonatkozó vállalás. Ez jelentős különbség, hiszen a későbbi bevezetés időpontja és pontos tartalma egyelőre bizonytalan. Magyarán: elfelejthetjük. Bizonyosan ez is a cél...
A Tisza-kormány költségvetési stratégiája kettős. Miközben egyes szociális intézkedéseket bevezet, más területeken jelentős kiadáscsökkentést hajt végre.
A 2026-os költségvetés módosítása már tartalmaz mintegy 400 milliárd forintnyi hiányjavító intézkedést. Ebbe a kormánytagok és az országgyűlési képviselők fizetésének csökkentését, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklését, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, valamint egyes támogatások, beruházások és kommunikációs kiadások felülvizsgálatát számították bele.
Az év utolsó hónapjaiban további 300 milliárd forint megtakarítását tervezik. A részletes, tárcánkénti bontásról október közepéig születhet döntés.
A kormány hangsúlyozza, hogy nem forráskivonásról, hanem a pazarlás és a túlárazások megszüntetéséről van szó. A rövid idő alatt végrehajtandó, 300 milliárdos kiigazítás azonban várhatóan minisztériumi előirányzatok zárolásával, beruházások elhalasztásával, szerződések felülvizsgálatával és egyes beszerzések leállításával is járhat.
Ez közgazdasági értelemben akkor is költségvetési szigorítás, ha nem kapcsolódik hozzá közvetlen lakossági adóemelés.
A Tisza-kormánynak nemcsak a saját ígéretei között kell sorrendet felállítania. Arról is döntenie kell, hogy az előző kabinet költséges támogatási programjai közül melyeket tartja fenn.
A Széchenyi Kártya korábbi, 3 százalékos likviditási hitelének kivezetése és a vidéki otthonfelújítási program határidejének meg nem hosszabbítása már jelezte, hogy egyes konstrukciókat nem változatlan formában visznek tovább.
Bizonytalanság övezi az Otthon Start Program hosszabb távú jövőjét is. A konstrukció rendkívül jelentős szereplővé vált a lakáshitelpiacon: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint április végéig 1350 milliárd forintnyi szerződést kötöttek, amelyek csaknem 38 500 lakás megvásárlását vagy felépítését segítették. Az új lakáshitelek hozzávetőleg háromnegyede már ehhez a programhoz kötődött.
A konstrukció teljes megszüntetését nem jelentették be, de a jogosultsági feltételek szigorítása vagy a kamattámogatás korlátozása jelentős költségvetési megtakarítást eredményezhetne. Ez ugyanakkor lakásvásárlók tömegeit zárhatná ki a kedvezményes hitelből, és az egész lakáspiacra hatással lenne.
Szintén kérdéses, hogy megmarad-e a 14. havi nyugdíj következő, egyheti részlete, illetve hogyan folytatódik a kétgyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességének életkor szerinti kiterjesztése.
A kabinet végül 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt rögzítene a módosított költségvetésben. Ez alacsonyabb a beavatkozás nélkül számított 8,3 százaléknál, de több mint kétszerese az eredeti törvényben szereplő 3,7 százaléknak.
Az államadósság GDP-arányos szintje a korábban várt 74,6 százalék helyett 77,5 százalékra emelkedhet. A kormány tehát egyszerre fogja vissza a kiadásokat, késlelteti saját ígéretei egy részét, és engedi az eredetileg tervezettnél jóval magasabbra a hiányt.
A nagyobb költekezés rövid távon lehetőséget adhatna további választási ígéretek teljesítésére, de növelné az állam finanszírozási költségeit, ronthatná a befektetői megítélést, és újabb hitelminősítői vagy uniós nyomást válthatna ki.
Magyarország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, miközben az uniós referenciaérték 3 százalék. A 7,5 százalékos deficit ezért hosszabb távon nem tartható fenn.
A Pénzügyminisztérium szerint az államadósság GDP-arányos csökkenése 2027-ben indulhat újra. Az ehhez vezető középtávú költségvetési programot októberben mutatják be.
A kormány mozgásterét nagymértékben meghatározza majd a gazdasági növekedés. Ha nő a fogyasztás, emelkednek a bérek, beérkeznek az uniós források, és tovább csökkennek az állampapírpiaci hozamok, akkor az állam többletbevételekhez juthat, miközben mérséklődhetnek a kamatkiadások. Ebben az esetben a hiány fokozatosan, sokkszerű megszorítás nélkül is csökkenthető.
Ha azonban a növekedés elmarad a várakozásoktól, az aszály és az energiaválság újabb kiadásokat okoz, vagy az uniós pénzek folyósítása késik, akkor további intézkedések válhatnak szükségessé. Ezek között már támogatáscsökkentés, beruházási stop, adóemelés vagy a korábbi jóléti programok szűkítése is megjelenhet.
A Tisza-kormány tehát egyszerre próbálja teljesíteni a kampányígéretek leglátványosabb részét, visszafogni a kiadásokat, elhalasztani a legdrágább vállalásokat és közben politikailag az Orbán-kormányra terhelni a magas hiány felelősségét.
A politikai bűvészmutatvány lényege így az, hogy az osztogatás látható és név szerint kommunikálható, miközben a megtakarításokat a pazarlás felszámolásaként mutatják be. Hogy a közönség végül mit érzékel mindebből, az akkor derül ki, amikor nyilvánosságra kerül: mely minisztériumoktól, intézményektől, beruházásoktól és támogatási programoktól vonják el a további 300 milliárd forintot.
Forrás: Világgazdaság
Mutatjuk, pontosan hol számíthatsz sávlezárásokra és terelésekre!
Miközben a házelnök a vagyonnyilatkozati rendszer reformját sürgeti, egy fennálló családi vállalkozási érdekeltség nem került bele a dokumentumba.
Súlyos belső konfliktusokról, Magyar Péter megbuktatásának tervéről és a Tisza gazdasági támogatóinak visszavonulásáról írt Szentesi Zöldi László. Az újságíró a Szamizdat Facebook-csoportban három olyan háttérfolyamatot ismertetett, amelyek állítása szeri
Miközben Gajdos László élő környezetért felelős miniszter természetvédelmi indokokra hivatkozva korlátozta a fakitermelést, a hazai fafeldolgozók már üzemleállásokról és súlyos alapanyaghiányról számolnak be.
A HVG a cikkben több forrásból származó értesülésére hivatkozva állította, hogy kedden Kapitány István távozása is felmerült a Gazdasági és Energetikai Minisztérium éléről. A lap már az írás bevezetőjében jelezte, hogy a minisztérium hivatalosan cáfolta e
Litter Nándor a MOL Hotels vezérigazgatójaként részt vett a Kanizsa Felsőoktatásért Alapítvány létrehozásában. Az alapítvány azóta is segíti a Pannon Egyetem nagykanizsai jelenlétét. A felsőoktatás támogatását később polgármesterként is folytatta, hozzájá
Politikai feltételek és engedmények a források feloldása mögött.
A vállalat nemzetközi üzletágát irányító vezető szerint a magyarországi termelés beindítása mellett a cég európai jelenlétének további bővítésére készül.
A Tisza-kormány módosítása megváltoztatja a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi szabályozás egyik legfontosabb elemét.
Könnyen előfordulhat, hogy nem a leggazdagabbak, hanem a munkahelyeket teremtő magyar vállalkozások tulajdonosai is megérzik az új adót.
Nagy Bálint Vitézyt bírálja.
Munkaközi szünetüket töltő, civil ruhás rendőrnők akadályoztak meg egy lopást.
A volt miniszterelnök szerint ellentmondás feszül Magyar Péter nyilatkozatai és a kormány intézkedései között: miközben a miniszterelnök adócsökkentésről beszél, szerinte a tényleges döntések a terhek növelését mutatják.
Hortay Olivér energiapolitikai szakértő szerint miközben a hazai üzemanyaghelyzet egyre aggasztóbb, Magyarország továbbra is részt vesz az Ukrajnába irányuló gázolajszállításokban.
Ha egy háztartásban ketten vásárolnak naponta egy-egy dobozt, az éves többlet 91 250 forint lehet.
Az egyik kommentelő szerint az újonnan érkezők nem támaszkodnak a régebbi, tapasztaltabb kollégák tudására, és az együttműködés is akadozik közöttük.
Jelentősen csökkentené a lakossági fatüzelést és átalakítaná az állami erdőgazdaságok működését Gajdos László élő környezetért felelős miniszter.
A gyermekvédelmi törvény módosítása körül egyre több kérdés merül fel. Bóka János arra figyelmeztetett, hogy a TISZA-kormány az Európai Unió elvárásaihoz igazítaná a magyar szabályozást.
Újabb adó bevezetését készíti elő Magyar Péter kormánya
Október 25-től jelentősen emelkedhetnek a környezetvédelmi szabályok megsértéséért kiszabható bírságok. Egyes esetekben az eddigi 2 milliárd helyett akár 5 milliárd forintos büntetés is járhat. A szigorítás a Nagykanizsán és Dél-Zalában működő ipari és hu
Október 7. helyett már október 17-ig várják a jelentkezőket a Szent István Vidékfejlesztési Program fejlesztési testületeibe. Miközben a Tisza-kormány a helyiek bevonását és a vidéki települések önálló döntéseit ígéri, a települések választott vezetői nem
Orbán Viktor határozott üzenetet küldött az ukrán aranykonvoj ügyében: büszke a magyar hatóságok fellépésére, kiáll az intézkedő szakemberek mellett, és szégyennek nevezte, hogy a jelenlegi kormány eljárást folytat ellenük.
Adóemelés, szűkebb rezsitámogatás, nyugdíjreform, támogatott hitelek kivezetése: ezeket javasolja az IMF a Tisza-kormánynak.
Tóth Máté elmondta, hogy korábban maga is részt vett azokban a felmérésekben, amelyek azt vizsgálták, Magyarország mely területein megfelelő a szélerősség szélerőművek létesítéséhez.
A fejlesztést a nyári zsúfoltság is indokolja. A strand a csúcsidőszakokban eléri befogadóképességének határát, miközben a főbejárat nem igazodik megfelelően a vendégforgalomhoz.
A szerdai kihallgatás után a főügyészség közölte: további adatot jelenleg nem adhat az ügyről. A tervezett nyomozati lépésekről és azok időpontjáról előzetesen nem tájékoztatják a nyilvánosságot.
Magyar Péter már az árrésstop kivezetéséről beszélt
A KÁROKOZÁS FOLYTATÓDIK
Az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége Kreiner Rolandot is delegálta a jelölőbizottság munkájába.
Kiszámítható finanszírozást sürget a vízimentők alapítója.
A javaslat súlyát növeli, hogy a Civil Közoktatási Platform az új kormány hivatalba lépése után már személyesen egyeztetett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterrel, és szakmai javaslatcsomagokat is eljuttatott a kormányhoz.
Most Osztie Zoltán atya maga is megszólalt
A harang hangerejét és a harangjátékot kifogásoló férfi emelt hangon, obszcén szavakat használva vonta kérdőre a papot.
Hazugsággal vádolja a norvég, inkorrektséggel a magyar újságírókat.
2026. október 14. - Kék hírek
2026. október 13. - Hazai
2026. október 08. - Kanizsa
2026. október 08. - Kanizsa
2026. október 08. - Kék hírek
2026. október 05. - Kanizsa
2026. október 05. - Kanizsa
2026. október 02. - Kanizsa
2026. október 01. - Kanizsa