Mit tervez a kormány? Ez már a háborús készültség első lépése?

Illusztráció: Chat GPT

Újabb ellentmondásra hívta fel a figyelmet Gulyás Virág influenszer a „Gulyás Virág kimondja” Facebook-oldalon közzétett videójában. Miközben a Tisza a választási kampányban békepártiként mutatta be magát, és propagandának minősítette a háború eszkalációjának veszélyét, a kormány most megerősítené a Honvédkórház hadisebészeti, katonai készenléti és tömeges sérültellátási képességeit. Az influenszer szerint joggal merül fel a kérdés: pontosan mire készül a kabinet?

Gulyás Virág a magyar egészségügyi és oktatási intézményekben zajló vezetőváltásokkal kezdte videóját. Mint mondta, az elmúlt időszakban több olyan üzenetet is kapott, amelyben vidéki kórházigazgatók és iskolaigazgatók váratlan, szakmai indoklás nélküli leváltásáról számoltak be neki.

A sorba illesztette az Uzsoki Utcai Kórház vezetőjének távozását, majd az Észak-Pesti Centrumkórház–Honvédkórház élén végrehajtott személycserét is.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felmentette főigazgatói tisztségéből prof. dr. Wikonkál Norbert Miklóst, helyére pedig prof. dr. Duray Gábor Zoltánt, az intézmény Kardiológiai Osztályának addigi osztályvezető főorvosát nevezte ki.

Gulyás Virág hiányolja a szakmai indoklást

Az influenszer szerint a nyilvánosság ezúttal sem kapott részletes választ arra, mi tette szükségessé a Honvédkórház vezetőjének leváltását.

– Teljes mértékben hiányzik megint a szakmai indoklás – fogalmazott Gulyás Virág.

Mint mondta, nincs tudomása arról, hogy Wikonkál Norbert Miklós ellen bármilyen eljárás indult volna, illetve olyan szakmai panasz vagy döntés született volna, amely önmagában megalapozná a vezetőváltást.

A hivatalos bejelentés ehelyett egy új korszak, új szemlélet és új intézményi irány szükségességét hangsúlyozta. Gulyás Virág szerint azonban éppen ennek az iránynak a tartalma veti fel a legfontosabb kérdéseket.

Katonai-egészségügyi központtá erősítenék a kórházat

Hegedűs Zsolt a vezetőváltás bejelentésekor közölte: a Honvédkórház nem egyszerűen egy a magyar kórházak közül. A kormány tervei szerint az intézménynek a jövőben még inkább a honvéd-egészségügy klinikai, oktatási, képzési és képességfejlesztési központjává kell válnia.

Nagyobb hangsúlyt kapna:

• a honvéd- és katasztrófa-orvostan;
• a hadisebészet;
• a missziós felkészítés;
• a katonai egészségügyi képzés;
• a katonai készenlét;
• a tömeges sérültellátás;
• valamint a válsághelyzeti egészségügyi felkészülés.

A cél az, hogy a Honvédkórház egyszerre működjön kiemelkedő civil centrumként és a magyar honvéd-egészségügy meghatározó bázisaként.

Gulyás Virág szerint a fejlesztési irány önmagában érthető lehet, hiszen az intézmény nevében és feladataiban is megjelenik a honvédségi kötődés. A kérdés szerinte az, miért éppen most válik sürgetővé a katonai és válsághelyzeti képességek ilyen hangsúlyos megerősítése.

„Mire kell most felkészülni?”

Az influenszer arra mutatott rá, hogy a bejelentés hangsúlyai nehezen egyeztethetők össze a Tisza választási kampányban hangoztatott üzeneteivel.

A párt politikusai és támogatói a kampányban azt állították, hogy Magyarország nincs háborúban, a kormánypártok pedig politikai célból keltenek félelmet az ukrajnai konfliktus eszkalációjával. Gulyás Virág szerint ehhez képest most éppen a Tisza-kormány helyezi előtérbe a tömeges sérültek fogadását, a hadisebészeti képzést és a katonai egészségügyi készenlétet.

– Miért kellenek ezek a felkészülések akkor, hogyha nincsen háború, akkor, hogyha nincsen háborús készültség? – tette fel a kérdést.

Értékelése szerint a Honvédkórházat a bejelentett tervek alapján részben katonai képességfejlesztési és egészségügyi kiképzőközponttá alakítják. Ezzel párhuzamosan azonban a civil egészségügy továbbra is orvos- és szakdolgozóhiánnyal, hosszú várakozási időkkel és egyes térségekben nehezen hozzáférhető szakellátással küzd.

Gulyás Virág ezért azt is fontos kérdésnek tartja, hogy az új feladatok milyen hatással lesznek a Honvédkórház civil betegellátására.

Három folyamatot kapcsolt össze

Az influenszer három olyan változást emelt ki, amelyek szerinte együtt már egy nagyobb biztonságpolitikai irányváltásra utalhatnak.

Az első a Honvédkórház katonai-egészségügyi, hadisebészeti és tömeges sérültellátási képességeinek megerősítése.

A második a Magyar Honvédség fejlesztése. Gulyás Virág felidézte Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter kijelentését, amely szerint Európában háború van, Magyarországnak pedig erős hadseregre van szüksége.

Az influenszer ezt szembeállította Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter korábbi, kampányban elhangzott nyilatkozataival, amelyekben szerinte még visszautasította a háborús veszélyről szóló figyelmeztetéseket.

A harmadik változásként a magyar külpolitika irányát említette. Úgy értékelte, hogy a jelenlegi kormány feladta a korábbi pragmatikus egyensúlykeresést, és a NATO-ban, valamint az ENSZ-ben egyértelműen Oroszországot nevezte agresszornak és Európa biztonságát fenyegető hatalomnak.

Gulyás Virág szerint a kórházi, honvédelmi és külpolitikai lépések külön-külön is magyarázhatók, együttesen azonban már nyugtalanító képet rajzolnak ki.

A békepárti kampányt kéri számon

A videó központi állítása szerint a Tisza választási kampánya és jelenlegi kormányzati gyakorlata között alapvető ellentmondás alakult ki.

Gulyás Virág úgy látja, hogy a kampányban a Fidesz–KDNP-t támadták azért, mert nyíltan beszélt a szomszédos országban zajló háborúról és annak lehetséges eszkalációjáról. Azokat, akik figyelmeztettek a veszélyre, szerinte félelemkeltéssel és háborús propagandával vádolták.

Most azonban a Tisza-kormány maga beszél európai háborúról, erős hadseregről, katonai készenlétről, hadisebészetről és tömeges sérültellátásról.

– A kampányban eljátszották, hogy ők lesznek a békepártiak. De egy békepárti helyzetben miért kell egy kórházat arra felkészíteni, hogy ha tömeges sérülthullám érkezne, akkor azt tudjuk, hogyan kell kezelni? Ez békére való készülés? – vetette fel Gulyás Virág.