Ez az igazi kommunizmus: már bizonyított bűncselekmény nélkül is elvehetnék a vagyont?

Illusztráció: Chat GPT

A kormány törvényjavaslata olyan vagyon elkobzását is lehetővé tenné, amelyről nem bizonyítható közvetlenül, hogy egy konkrét bűncselekményből származik. A változtatást uniós jogharmonizációval indokolják, ám a bizonyítási teher megfordítása súlyos jogállami kérdéseket vet fel. Ha ugyanis már nem az államnak kell kétséget kizáróan bizonyítania a vagyon bűnös eredetét, hanem a tulajdonosnak kell igazolnia annak tisztaságát, veszélybe kerülhet a tulajdonhoz és a tisztességes eljáráshoz való jog.

Új vagyonelkobzási szabályokat vezetne be a Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott törvényjavaslat. Az előterjesztés a büntetőjogi tárgyú jogszabályok széles körét módosítaná, egyebek mellett az elektronikus bizonyítékok, a környezetvédelmi bűncselekmények és a vagyonvisszaszerzés területén.

A legnagyobb vitát az a rendelkezés válthatja ki, amely bizonyos esetekben akkor is megnyitná az utat a vagyonelkobzás előtt, ha az érintett személy bűnösségét nem állapították meg, és a vagyonelemről sem bizonyítható közvetlenül, hogy egy konkrét bűncselekményből származik.

A tervezet indoklása szerint ilyen helyzet állhat elő, ha valaki kapcsolatban áll egy bűnszervezet tagjával, tőle jutott vagyonhoz, és közben ismeretlen forrásból származó, jelentős gazdagodás mutatható ki nála. A konstrukció lényege, hogy ezeknek a körülményeknek az együttes fennállása esetén megfordulhat a bizonyítási teher.

Vagyis már nem feltétlenül az államnak kellene minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy a vagyon bűncselekményből származott. Az érintettnek kellene hitelt érdemlően igazolnia annak törvényes eredetét.

Amikor az állam kérdez, a polgár pedig bizonyít

A köznyelvben gyakran a kommunista rendszer egyik legsötétebb sajátosságaként emlékeznek arra, amikor az állam politikai vagy ideológiai indokokra hivatkozva vont el magántulajdont. A mostani javaslat természetesen nem államosítást vezetne be, és büntetőjogi összefüggésekhez kötné az elkobzást. A logika mégis nyugtalanítóan ismerős lehet: a tulajdonosnak kell magyarázatot adnia arra, miért tarthatja meg a vagyonát.

A szabályozás legnagyobb veszélye nem feltétlenül a deklarált célban, a szervezett bűnözésből származó vagyon visszaszerzésében rejlik. Ezzel aligha vitatkozna bárki. A kérdés inkább az, milyen bizonyítékok alapján tekinthető valaki vagyona bűnös eredetűnek, és milyen hatékony jogorvoslat áll rendelkezésére, ha az állam téved.

A tulajdonhoz való jog egyik legfontosabb biztosítéka ugyanis az, hogy az állam csak világos jogalap, megfelelő bizonyítékok és tisztességes bírósági eljárás után avatkozhasson be.

Nem jelent automatikus vagyonelkobzást

Fontos ugyanakkor, hogy a tervezet alapján sem lehetne pusztán hatósági gyanúra vagy politikai kijelentésre automatikusan elkobozni bárki vagyonát. A vagyontárgy és a bűnözői tevékenység között legalább közvetett, az adott ügy körülményeivel alátámasztott kapcsolatnak kellene fennállnia, a döntéshez pedig bírói mérlegelésre volna szükség.

Az alapul szolgáló uniós szabályozás, a vagyonvisszaszerzésről és elkobzásról rendelkező 2024/1260-as irányelv szintén lehetővé teszi a megmagyarázhatatlan vagyon elvonását, de csak meghatározott feltételekkel. A bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a vagyon bűnszervezet keretében végzett bűnözői tevékenységből származik. Az irányelv a tagállamoktól megfelelő eljárási és jogorvoslati garanciákat is megkövetel. (EUR-Lex)

Alapvető jogok kerülhetnek veszélybe

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a tervezet aggályos eleme, hogy olyan személy vagyonát is érintheti, akinek bűnösségét nem mondta ki jogerős ítélet, miközben a vagyonelem konkrét bűncselekményből való származása sem bizonyított.

A szakértő szerint a bizonyítási teher megfordítása önmagában nem feltétlenül jogellenes. Ehhez azonban hatékony bírói kontrollra, részletes indokolásra és valós jogorvoslati lehetőségre van szükség. Ezek hiányában sérülhet a tulajdonhoz való jog, a tisztességes bírósági eljárás követelménye és akár az ártatlanság vélelme is.

A legfontosabb kérdés ezért nem az, hogy el kell-e venni a bizonyíthatóan bűncselekményből származó vagyont. A válasz erre egyértelműen igen. A valódi kérdés az, hogy mit tekintünk bizonyítottnak, és megengedhető-e, hogy egy embernek kelljen az állammal szemben igazolnia: jogosan rendelkezik azzal, ami az övé.

Ha erre nem születnek szigorú és félreérthetetlen garanciák, akkor az új rendszer könnyen olyan eszközzé válhat, amelyben előbb veszik el a vagyont, és csak utána várják el a tulajdonostól, hogy bizonyítsa ártatlanságát. Ez pedig már valóban a magántulajdont semmibe vevő rendszerek világát idézné.

Forrás: MNO