Politikai döntést sejt a MÖOSZ

Értetlenül fogadta a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Péter miniszterelnök bejelentését a vármegyei önkormányzatok megszüntetéséről. A szervezet szerint néhány nappal korábban még érdemi szakmai egyeztetés zajlott az önkormányzati rendszer átalakításáról, amelyen a megszüntetés lehetősége egyáltalán nem került szóba. A MÖOSZ állásfoglalását Bíró Norbert, a Somogy Vármegyei Közgyűlés elnöke tette közzé Facebook-oldalán.

A vármegyei önkormányzatok felszámolása nem szakmai, hanem politikai döntés lehet – áll a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének állásfoglalásában, amelyet Bíró Norbert, a Somogy Vármegyei Közgyűlés elnöke osztott meg a közösségi oldalán.

A szervezet közlése szerint mindössze három munkanappal Magyar Péter bejelentése előtt nyolc önkormányzati szövetség egyeztetett Dr. Lőrincz Viktória, az önkormányzatokért is felelős miniszter részvételével. A megbeszélés az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és forrásmegosztás újraszabályozásáról szólt.

Az egyeztetésre szakmai anyag is készült a vármegyei önkormányzatok, illetve a területi középszint jövőjéről. A MÖOSZ szerint azonban a kormány képviselője egyetlen mondattal sem utalt arra, hogy a kabinet a vármegyei önkormányzatok teljes megszüntetését tervezi.

„Joggal feltételezhetjük, hogy ez nem szakmai, hanem politikai döntés a kormányzat részéről” – fogalmazott a szövetség.

Egyeztetést kértek a miniszterelnöktől

Az állásfoglalás szerint a parlamenti vitában a vármegyei önkormányzatokra nézve sértő megjegyzések is elhangzottak. A MÖOSZ úgy véli, ezek arról tanúskodnak, hogy a döntéshozók nem ismerik kellő mélységben a vármegyei közgyűlések feladatait és tényleges munkáját.

A szervezet már május 26-án levélben fordult Magyar Péterhez, és egyeztetést kezdeményezett a vármegyei önkormányzatok jelenlegi feladatköréről, valamint jövőbeni szerepéről.

A szövetség szerint a területi középszintre továbbra is szükség van. Olyan legitim és szakmailag felkészült szervezeti szintet tartanak indokoltnak, amely képes összefogni a helyi fejlesztési igényeket, koordinálni a forrásokat, és összekapcsolni a településeket az országos, illetve uniós fejlesztéspolitikával.

A régió túl nagy, a település túl kicsi lehet

A MÖOSZ azzal érvelt, hogy a vármegyei szint meggyengítése vagy bürokratikus felszámolása súlyos stratégiai és nemzetgazdasági hiba lenne.

A túl nagy területi egységek – például a régiók – könnyen eltávolodhatnak az egyes települések gazdasági, társadalmi és környezeti problémáitól. A régiókon belüli jelentős fejlettségi különbségek miatt fennáll annak veszélye, hogy a helyi igények kevésbé jelennek meg a fejlesztési döntésekben.

Az egyes települések vagy járások ugyanakkor önmagukban sok esetben nem rendelkeznek elegendő szakmai kapacitással és erőforrással ahhoz, hogy nagyobb térségi problémákat kezeljenek.

A szövetség szerint ezért a modern területfejlesztésben szükség van egy olyan középszintre, amely egyszerre ismeri a helyi viszonyokat, szervezi a települések közötti együttműködést, és hosszú távú stratégiai tervezést végez.

Vitatják a gazdálkodásukról elhangzott állításokat

A MÖOSZ Magyar Péter pénzügyi érvelését is vitatta. A közlemény szerint a vármegyei önkormányzatok nem több tízmilliárd forintból gazdálkodnak: átlagosan évi 300–400 millió forint állami költségvetési támogatást kapnak.

A közpénzek felhasználását a Magyar Államkincstár rendszeresen ellenőrzi – tették hozzá.

A szervezet szerint a vármegyei önkormányzatok meghatározó szerepet töltenek be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, valamint a TOP Plusz forrásainak tervezésében és koordinálásában.

Állításuk szerint közel 15 ezer fejlesztési projekt megvalósításában működtek közre, amelyek együttesen több mint háromezer milliárd forintnyi európai uniós forráshoz kapcsolódtak. Emellett számos olyan programban vesznek részt, amely a vármegyékben élők életminőségének javítását szolgálja.

Az uniós fejlesztésekben is szerepük lehet

A MÖOSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a vármegyék alkotják az Európai Unió területi statisztikai rendszerének NUTS 3 szintjét, amely a kohéziós politika egyik referenciaegysége.

A 2028–2034 közötti fejlesztési ciklus előkészítésére vonatkozó uniós elképzelések ugyancsak számolnak a területi közreműködés megerősítésével – áll az érdekképviselet közleményében.

A teljesítményalapú finanszírozás, a mérföldkövekhez kötött kifizetések és a területi mutatók alkalmazása szerintük csak akkor lehet eredményes, ha az országnak van olyan szakmailag felkészült középszintű intézményrendszere, amely a helyi fejlesztési igényeket be tudja illeszteni az országos stratégiába.

Megszüntetés helyett megerősítést sürgetnek

A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége ezért nem a vármegyei rendszer felszámolását, hanem annak megerősítését tartja szükségesnek.

A szervezet szerint ez nem egy felesleges közigazgatási szint változatlan fenntartását jelentené. Sokkal inkább annak biztosítását, hogy legyen olyan választott és szakmailag felkészült szereplő, amely képes a települések közötti koordinációra, a fejlesztési források összehangolására és a területi különbségek mérséklésére.

Az állásfoglalás alapján a vármegyei önkormányzatok most érdemi párbeszédet várnak a kormánytól, és azt szeretnék, hogy a megszüntetésükről szóló döntés előtt a kabinet szakmai egyeztetést folytasson az érintett szervezetekkel.